Hirmagazin.eu
Főoldal » “Adó-csokor”: adótörvények-, jogszabályok, aktuális változások, legfrissebb adóhírek a HIRMAGAZIN.EU online médiától
Gazdaság

“Adó-csokor”: adótörvények-, jogszabályok, aktuális változások, legfrissebb adóhírek a HIRMAGAZIN.EU online médiától

Nyugdíjasok keresőtevékenysége és közterhei különböző jogviszonyokban

  • dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő

Mind a munkaerőhiány, mind az alacsony összegű nyugellátás ösztönzi a nyugellátásban részesülők foglalkoztatását. A nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán fizetendő közterhek sok esetben eltérnek az aktív korúakétól. Sorra vesszük, hogy a különböző foglalkoztatási formákban milyen közterheket kell fizetnie a foglalkoztatónak és a foglalkoztatott nyugdíjasnak, külön kitérve a kisadózásra és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra.

Ha a saját jogú nyugdíjas (továbbiakban: nyugdíjas) keresőtevékenységet folytat, akkor – a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részsülő hölgyeket kivéve – a keresőtevékenységnél nincsen sem jövedelem-, sem időkorlát. A 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő nő keresőtevékenységénél figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a keresőtevékenység során az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz idén a 127 500 forint tizennyolcszorosát, ami 2 295 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását.

Vigyázz: Aljas módon verik át a nyugdíjasokat a budapesti kamu klinikán
Illusztráció

Munkaviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatásban és munkaviszony jellegű jogviszonyban történő foglalkoztatás

A nyugdíjasok minden időkorlát, és korhatár nélkül dolgozhatnak munkaviszonyban. Szigorúbb szabályok vonatkoznak ugyanakkor a munkaviszony jellegű jogviszonyban alkalmazásra. Ez utóbbiak közé tartozik például a közalkalmazotti, és a közszolgálati jogviszony.

Amíg munkaviszony esetén az alkalmazásnak nem feltétele a büntetlen előélet vagy a magyar állampolgárság, addig a közalkalmazotti törvény előírja, hogy közalkalmazotti jogviszonyban az állhat, aki büntetlen előéletű, és magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett.  A közalkalmazottakhoz hasonlóan a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó törvény többek előírja, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyt büntetlen előéletű, legalább érettségi végzettséggel rendelkező magyar állampolgár tölthet be.

Továbbá a közalkalmazotti-, kormányzati szolgálati jogviszony esetén figyelemmel kell lenni az 1700/2012. (XII. 29.) kormányhatározatra is, amely elrendeli a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban állók felmentéssel való megszüntetését az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett alkalmazottak esetén.  A kormányhatározat lehetőséget ad arra, hogy ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy ha költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthet a továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában. Azaz a kormányhatározat a fentiek alapján, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek és adott szolgálati idővel rendelkezők kapcsán továbbfoglalkoztatási tilalmat rendel el, amely alól csak a kormány engedélyével lehet mentesítést szerezni.

Részesedés átruházása miatt így változik a cégek adóalapja

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

Ismertetjük, milyen hatással van a tulajdoni részesedések átruházása az átruházó, illetve a vevő (kezdeményezett) társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeire.

A tulajdoni részesedés átruházása történhet értékesítés útján, nem pénzbeli hozzájárulás (apport) nyújtásával, továbbá ellenérték nélküli átadással.

A tulajdoni részesedés értékesítésekor és apportálásakor a tagnak árfolyamnyereség esetén (ha az ellenérték meghaladja a nyilvántartási értéket) pénzügyi műveletek bevételét, árfolyamveszteség esetén (az ellenérték kisebb, mint a nyilvántartási érték) pénzügyi műveletek ráfordítását kell elszámolni számvitelről szóló 2000. évi C. törvény(Szt.) előírása szerint [Szt. 84. § (2) bekezdés a)–b) pont, 85. § (1) bekezdés a)–b) pont].

Ehhez a gazdasági eseményhez a következő eseteket kivéve nem ír elő a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) adózás előtti eredménymódosítást. A kivételek a következők:

1. 
Az átruházás kapcsolt vállalkozás részére történik a szokásos piaci ártól eltérő áron. Ekkor – az eltérés irányától függően – a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár különbözete módosító tétel.

Az átruházónak, az átruházás adóévében

–       növelni kell az adózás előtti eredményt, ha a szokásos piaci ár alatti az ellenérték;

–       csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha az ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja.

További béremelést várnak a kereskedelemben

 A jövő évi béremelés mértékéről szóló tárgyalások a napokban, illetve novemberben kezdődnek el a nagy kereskedelmi láncoknál, így a Tescónál, a Metrónál, a Sparnál és a Penny Marketnél is – mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) leköszönő elnöke szerdán Budapesten, a szakszervezet kongresszusát követő sajtótájékoztatón.
Tájékoztatott arról is, hogy a kongresszuson a szakszervezet tagjai Karsai Zoltánt, a KASZ Tesco alapszervezetének vezetőjét választották meg a KASZ elnökének, az alelnöki posztot pedig Potyondi Antal fogja betölteni. Sáling József hozzáfűzte, hogy ő, valamint a szakszervezet korábbi alelnöke Buday Pálné az idei elnökválasztáson már nem jelöltette magát.

Sáling József beszámolt arról, hogy a kereskedelemben a nagyáruházak közül most a Metrónál a legélesebb a helyzet. A szakszervezet bértárgyalást akar, csütörtökön szembesítik azzal a Metrót, hogy vagy hajlandó tárgyalni, vagy elindul a sztrájkkészülődés – jelezte.

Mindezt azzal indokolta, hogy a cég a tervek szerint 20 ezer forinttal akarja emelni a minimálbéren és a szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatottak bérét, az e feletti bérért dolgozók azonban előreláthatólag nem kapnak fizetésemelést. A szakszervezet ezen a helyzeten akar változtatni, ezért látják szükségesnek a bértárgyalást. A lehetséges munkabeszüntetésről pedig megjegyezte, hogy az emberek elszántak.

Sáling József közölte: a Tescónál november első hetében indulnak a jövő évi béremelésről szóló tárgyalások. Felidézte, hogy a Tesco és a szakszervezetek között létrejött bérmegállapodásnak köszönhetően a cég szeptember 1-jétől visszamenőleg a legalacsonyabb béren foglalkoztatottak bérét bruttó 179 ezer forintra emelte. Szólt arról is, hogy a megegyezést követően megszűntek a sztrájkbizottságok.

Az Auchanról elmondta, hogy a cégnél november 1-jétől kezdődik a béremelés, valamint, hogy a cég a vidéki – szegedi, miskolci, debreceni – boltokban 30-40 ezer forinttal nagyobb mértékű béremelést hajtott végre, mint a fővárosban, így a vidéki bérek megközelítették a fővárosi kereseteket.

A jövő évi bértárgyalások szükségességéről szólva hangsúlyozta, hogy 2018. január 1-jétől a szakmunkás garantált bérminimum a jelenlegi 161 ezer forintról, 180 500 forintra emelkedik. Bértárgyalások nélkül például a Tescónak csak kétezer forinttal kellene emelnie a legalacsonyabbak bérét, a szakszervezet szerint azonban ennél jóval nagyobb mértékű béremelésre van szükség.

Sáling József szerint a Tesco sztrájkkal elindult egyfajta „kurzusváltás” a szakszervezetben, ugyanis minden cégnél érdemi bértárgyalásra törekszenek. Kiemelte, hogy a munkabeszüntetésben 4500 munkavállaló vett részt, ez azért volt áttörés, mert a szakmában még nem volt ilyen mértékű sztrájk.

Karsai Zoltán, a KASZ újonnan megválasztott elnöke hozzáfűzte, hogy véleménye szerint a Tesco sztrájk óta könnyebbé váltak a bértárgyalások. Felidézte, hogy a Tescónál szeptember 8-án és 9-én tartott országos sztrájk miatt 56 bolt zárt be és 126 bolt volt érintett a munkabeszüntetésben.

Szerzői jog megsértése miatt kell kártérítést fizetnie egy pártnak

Hatszázezer újzélandi dollár (109 millió forint) kártérítésre ítélte egy bíróság szerdán az Új-zélandi Nemzeti Pártot (New Zealand National Party), amely jogtalanul használta fel még 2014-es kampányában Eminem Lose Yourself című dalát – írta a BBC News.

A rappersztár zenei kiadója, az Eight Mile Style a 2014-es kampány után nyújtott be keresetet a Nemzeti Párt ellen, amely Eminem Oscar-díjas számához dallamában és ritmusában is nagyon hasonló dallal népszerűsítette magát.

A törvényi eljárás idén májusban kezdődött. A bíróság végül megállapította, hogy a kampánydal csupán minimálisan tér el a zenész eredeti számától.

A párt ügyvédei azzal érveltek, hogy nem az eredeti számot használták, hanem egy ahhoz hasonló, „eminemes” dalt, amit egy zenei könyvtárból vettek.

A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a párt megsértette Eminem szerzői jogait, ezért kártérítésre kötelezte az alpereseket. A rapper korábban leszögezte, nem adott volna engedélyt arra, hogy a számát politikai kampányban használják fel.

A Lose Yourself című dal a zenész 2002-ben készül 8 mérföld című filmjének sikerszáma volt.

A Nemzeti Párt hirdetése a 2014-es kampányban több mint százszor ment le a televízióban.

Amit még az adócsökkentésnél is fontosabbnak gondolnak az amerikaiak

Az Egyesült Államok lakosainak alig egyharmada támogatja Donald Trump elnök adócsökkentési elképzeléseit – derült ki egy szerdán közzétett közvélemény-kutatási jelentésből.

 A Reuters/Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek bő kétharmada fontosabbnak tartja a költségvetési deficit csökkentését, mint az adók olyan mérséklését, amely a tehetőseknek és a cégeknek kedvez.

Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele fontosabbnak nevezte a szerény jövedelműek adóterhének könnyítését a költségvetési hiány mérséklésénél. Ezen a véleményen van a demokraták 68 százaléka és a republikánusok 47 százaléka.

A felmérés során csaknem kétezer embert kérdeztek meg, ám csak bő ezer mondta azt, hogy ismeri az adócsökkentési tervet. Körükben 14 százalékos azok hányada, akik szerint csökkenni fog adójuk Donald Trump tervének köszönhetően, 30 százalék viszont növekedésre számít, további 35 százalék adóterhe változatlanságát prognosztizálja, 20 százalék pedig nem tudja, miként változik majd az adója.

A mintában mind az ötven tagállamból szerepeltek alanyok. Az eredmények hibasávja három százalék.

Ennyiből élnek a nyugdíjasok

Tavaly havonta átlagosan 111 535 forint volt a nyugdíj – derül ki az MTI KSH-adatok alapján készített infografikájából.

Az infografika a 2000 és 2016 közötti adatokat hasonlítja össze, ezek szerint 2000-ben 32 986 forint volt az átlagos havi nyugdíj.

A nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők létszáma a 2000. évi 3,1 millióról 2016-ra 2,6 millióra apadt.

A rászorulók gyermekei az őszi szünetre is kaphatnak melegételt

Az őszi szünetre is igényelhetik a rászoruló családok a napi egyszeri ingyenes melegétel-ellátást gyermekeiknek – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint az iskolákban hétfőn kezdődő őszi szünetre a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családokban a szülők igényelhetik gyermeküknek a szünidei étkeztetést. A szülőknek a helyi önkormányzat jegyzőjénél kell igényelniük a napi egyszeri ingyenes meleg ételt biztosító ellátást.

Az államtitkárság felhívta a figyelmet arra, hogy erről a lehetőségről a jegyző korábban írásban tájékoztatta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő szülőket. A kérelem benyújtásához a helyi család- és gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a jogosult szülőknek – tették hozzá.

Felidézték: 2016 januárjától az önkormányzatoknak kötelező gondoskodniuk nemcsak a nyári, hanem minden iskolai szünetben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetéséről. Így országszerte 208 ezer rászoruló gyermek részesülhet az iskolai szünetekben is napi egyszeri ingyenes étkezésben, amennyiben szülei ezt igénylik.

Az Emmi folyamatosan tájékoztató levelekkel segíti, valamint ellenőrzi is ennek a kötelező önkormányzati feladatnak az ellátását.

Agrártámogatások: Magyarország a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekelt

Magyarország kitart a kétpilléres (közvetlen mezőgazdasági és vidékfejlesztési) uniós közös agrárpolitika (KAP) mellett, ez a magyar gazdák érdeke – hangoztatta a földművelésügyi miniszter szerdán az M1 aktuális csatorna reggeli hírfolyamában.

Fazekas Sándor emlékeztetett: ha agrártámogatások nem lennének, akkor a minőségi élelmiszerek ára az egekbe szökne, a támogatások végső haszonélvezője az az ember, aki megveszi az élelmiszert.

A miniszter megjegyezte most készül a 2020 utáni KAP fő vonalairól, irányairól szóló bizottsági tájékoztató anyag – ezért élénk most a diplomáciai mozgás az uniós agrártámogatások körül.

Magyarországnak elemi érdeke, hogy a mostani, vagy ahhoz nagyon hasonló agrártámogatási rendszer maradjon fenn a következő uniós költségvetési ciklusban is. A mostani támogatási rendszer ugyanis a gazdák és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálják.

Ugyanakkor még számos nyitott kérdés maradt. Fazekas Sándor példaként hozta fel a brexittel kieső források pótlását. Nem lenne jó, ha a brit kilépés árát a gazdák fizetnék meg, úgy, mint az orosz embargót – tette hozzá.

Az is kérdés, hogy a közös agrárpolitika terhére, lehet-e migrációs ügyeket finanszírozni, például a migránsok letelepedését segíteni. A magyar álláspont az, hogy az uniós agrártámogatásokat továbbra is a termelőknek kell megkapniuk – mondta a miniszter.

Óriási adókönnyítések sportolóknak, sportvállalkozásoknak

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Január 1-jétől nem kellene iparűzési adót fizetniük a sportvállalkozásoknak a belépőjegy-, bérleteladásból, a reklámközzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevételük után. Nem kellene megfizetni a hivatásos sportolónak e foglalkozása ellenértékeként (már 2017. szeptember 1-jét követően) juttatott bevétel után a kifizetőt terhelő 20 százalékos mértékű ekhót.

Tiba István fideszes képviselő törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról.

A törvényjavaslat indokolása szerint a rendszeres sporttevékenység egészségmegőrzésben és az utánpótlássport szervezésében betöltött kiemelt jelentőségére tekintettel, a sportvállalkozások működésének segítése érdekében szükséges a helyi adókról szóló törvénybe (Htv.), a társasági és osztalékadóról szóló törvénybe (taotörvény), az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvénybe (ekhotörvény), valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvénybe különféle kedvezményeket beiktatni.

Bírságok, pótlékok: az NGM szerint engedékenyek voltak

2017. 10. 24-én nyújtotta be a gazdasági tárca az adózás rendjét meghatározó törvényjavaslatot. Ha a parlament megszavazza, új korszak kezdődhet jövőre az adózásban, ahol az adóhivatal számos, Európában is példaértékű szolgáltatással segíti az adózókat. Így egyszerűbb, könnyebb és még inkább ügyfélbarát lesz az adózás.

A gazdasági tárca 2014. ősze óta dolgozik az új, adóeljárási koncepción, amelyből a számos adózóbarát intézkedés (például a támogató eljárás, az adózók minősítése, az e-szja) már jelenleg is segíti a lakosságot, a vállalkozásokat – hangsúlyozza a közlemény. Az új Art. korszakalkotó változásait, új jogintézményeit fokozatosan vezette be a kormány, az Országgyűlésnek tegnap benyújtott javaslat a végleges és teljes verzió, és ha a Parlament megszavazza, akkor 2018. január 1-jétől már ez határozná meg Magyarország adózásának a rendjét.

A nyári társadalmi vitára bocsátást követően beérkező vélemények, javaslatok közül a szakmailag indokolt, illetve az adózók javára történő változtatásokat az NGM megvizsgálta, és igen jelentős részüket át is vezette – emlékeztet az előzményekre a közlemény. Többek között az önellenőrzési pótlék mértéke jelentősen csökken, a késedelmi pótlék felének megfizetése helyett csak a jegybanki alapkamatot kell felszámítani. Sőt a késedelmi pótlék mértékét sem kell 5 százalékponttal növelni, az adószakma véleményét elfogadva az a jegybanki alapkamat kétszerese marad. Vagyis – amennyiben az alapkamat mértéke nem változik – jövőre 1,8 százalékkal kell számolni, és nem 5,9 százalékkal, amely jelentős könnyebbséget jelent az adózóknak.  A beérkező javaslatok nyomán a tárca szerint az adózók jogorvoslati jogát helyezték előtérbe az eljárás gyorsításával, egyszerűsítésével szemben, így például a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményekről szóló teljességi nyilatkozatot nem minden ellenőrzésnél, hanem csak a bűncselekmény gyanúja esetén indítható vagyonosodási vizsgálatokra korlátozták.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos szolgáltatását a tervezet még tovább bővíti. Többek között bevezetné a kezdő vállalkozások mentorálását. Számításaink szerint az évi 80 ezer cég támogatásával az adóhivatal nemcsak a vállalkozóvá válást segíti, hanem az ország versenyképességét is tovább növelheti.  A NAV emellett egy 2019. január 1-jén debütáló új szolgáltatással könnyítené meg a bejelentést, illetve a változásbejelentést.

Így rendkívül egyszerűen használható, online felületet biztosítana, így a bejelentés csupán – egy kényelmesen, akár otthonról is elvégezhető – pár kattintásos művelet lesz. Az adminisztrációt csökkentené, és a cégeknek, illetve az ügyfélkapuval rendelkező több mint 3 millió magánszemélynek is jelentős könnyebbséget jelentene, hogy 2018-tól bárki, bármely adóügyében dönthetne úgy, hogy elektronikus úton tartja a kapcsolatot az adóhatósággal.

Jövőre még inkább megéri az adóhivatal honlapját felkeresni – emeli ki az NGM közleménye. Különösen igaz ez a 200 ezer megbízható státuszú cégre. 2018-tól ugyanis a NAV közzéteszi honlapján a megbízható adózók nevét és adószámát.

Az adóhivatal honlapja a jogbiztonságot is segíti. A NAV semmilyen szankciót nem szabhat ki, ha valaki a tájékoztatóban meghatározottak szerint járt el. A körültekintő adózónak tehát nem kell megfizetni sem a késedelmi pótlékot, sem az adóbírságot.

Lakosságot érintő könnyítés lenne az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának több mint a duplájára emelése. A magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig járna évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény.

A bürokrácia-csökkentés az adóeljárást is érinti, így számos bonyolult jogintézmény megszűnhet a jövőre. A tervezet szerint például nem lesz fokozott adóhatósági felügyelet, amely többek között formalizáltsága miatt is rendkívül nagy adminisztrációs terhet ró az érintett vállalkozókra. Erre a szigorú felügyeletre gyakorlatilag nincs is szükség, hiszen az adóeltitkolókat, adócsalókat – az egyre szélesebb körű adatbázisának és hatékony kockázatelemzésének köszönhetően – azonnal kiszűri a NAV. Megszűnne az adószám felfüggesztése éppúgy, mint ahogy számos (a jogszerűtlen adóelőleg mérséklése miatti, illetve az üzletlezárást helyettesítő) mulasztási bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás.

A könnyítés mellett, alkalmas a pusztán időhúzás miatt benyújtott fellebbezések visszaszorítására is az az új szabály, amely szerint, ha az adózó lemond a fellebbezésről, és az esedékességig megfizeti a határozatban előírt adókülönbözetet, mentesülne a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.

Ha az Országgyűlés megszavazza, jövőre hatályba lépnek az ügyfélbarát adóeljárás alapjait lefektető törvények. 

A belső jogharmonizáció biztosítása miatt szükséges számos adójogszabály módosítása is. A jogtechnikai változásokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza, amelyet ma nyújtott be a tárca a Parlamentnek.

Változnának az illetékmentességi szabályok

Módosító indítványt nyújtott be az illetékekről szóló törvényhez Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő.

Az illetéktörvény módosítását célzó T/18010. számú javaslat összhangba hozza a termőföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alkalmazási körét a földforgalmi törvény szabályaival – olvasható az indokolásban.

A mentességet továbbra is azok a földművesek vehetik igénybe, akik vállalják, hogy a földet legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától számítva – 5 évig mező- és erdő gazdasági tevékenység céljára hasznosítják. A mentesség feltétele, hogy a termőföldet ezen időtartam alatt nem idegenítik el, illetve azon vagyoni értékű jogot nem alapítanak.

A javaslat értelmében nem minősül az illetékmentesség feltételei megszegésének az az eset, amikor a földműves a termőföld használatát a legalább 25 százalékban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át. Ez esetben a javaslat szerint az is feltétel lenne, hogy a mezőgazdasági termelőszervezet a földet az 5 éves időtartam hátralévő részében mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja és a vagyonszerző vállalja, hogy a termelőszervezetben ugyanezen időtartam alatt a tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá.

A módosítás a törvény kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Új törvényben lesznek az uniós vámjog végrehajtási szabályai

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden benyújtotta a parlamentnek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.

A határozat indoklása szerint a vámigazgatási eljárás során jelenleg a legtöbb eljárásjogi kérdésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit alkalmazzák, ezt azonban 2018. január 1-jétől hatályon kívül helyezik, ezért a vámigazgatási eljárás során alkalmazandó és a továbbiakban is szükséges eljárásjogi rendelkezéseket át kell ültetni a vámtörvénybe. Ezzel a jelenlegi hármas szintű tagolás (uniós rendeletek – Vámtörvény – Ket.) kétszintűvé válna.

A vámjogi szabályozás speciális abban a tekintetben, hogy a szabályozás jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámjogszabályok adják, a tagállamok nemzeti szabálya ezek nemzeti végrehajtását és a jogalkalmazást segítő értelmezését szolgálja.

A törvényjavaslat megfogalmazza azokat az eljárási alapelveket, illetve általános eljárásjogi szabályokat, amelyeket a vámhatóságnak az eljárása során figyelembe kell vennie, így a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy például, a költséghatékonyság elvét. A vámigazgatási eljárásban biztosítani kell, hogy az ügyfél tudomást szerezzen jogairól és kötelezettségeiről, jogaik gyakorlása biztosított legyen. Általános elv, hogy a rosszhiszeműség bizonyítása a vámhatóságot terheli.

Tartalmazza a lefoglalás részletes szabályait azt is, ki viseli a költségeket, és azt is, mely esetekben kell a lefoglalást megszüntetni. Bizonyos esetekben (például gyorsan romló áruk) a lefoglalás után haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a vámhatóságnak.

A javaslat meghatározza azt is, mikor kell a lefoglalt árut, tárgyat, eszközt elkobozni – ez esetben a lefoglalt dolog tulajdonjoga az államra száll át –, és azt is, mikor nem kerülhet sor elkobzásra (például, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, illetve, ha az elkobzás méltánytalan vagy aránytalan lenne).

A javaslat tartalmazza azt is, hogy a vámhatóságnak biztosítani kell, az eljárása során birtokába került védett adatok, a vámtitok megfelelő védelme biztosított legyen. Lehetővé teszi ugyanakkor, hogy az ügyfél kérelmezhesse vagy a vámhatóság hivatalból elrendelhesse az adatok zárt kezelését.

A vámjogi szankciók tekintetében a Vámkódex csupán a szankciók fajtáit határozza meg, egyébként azok alkalmazását nemzeti hatáskörbe utalja. A vámhiányt okozó jogsértések esetén alapesetben a vámhiány 50 százaléka a bírság, a vámhiányt nem okozó jogsértések esetében különböző szankciómértékeket alkalmaznak.

Fingers climbing on the row of golden coins

A jogkövető magatartást tanúsító nyilatkozattevőknek kedvezményt biztosít a javaslat.

A törvényjavaslat nevesíti az egyes jogorvoslati fajtákat, és meghatározza, hogy mely jogorvoslati fajta indulhat kérelemre, illetőleg hivatalból vagy mindkettő alapján, továbbá, hogy melyek azok a végzésformák, melyek ellen önálló fellebbezésnek van helye. Felsorolja azon végzés formájában hozott döntéseket is, amelyek ellen a fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

A javaslat egyebek mellett szabályozza a semmisség jogintézményét: a vámhatóság határozatát a Vámkódexben foglaltakon túl meg kell semmisíteni vagy meg kell változtatni, feltéve, hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva még nem telt el három év. A kötelezettséget, joghátrányt megállapító döntés esetén a megsemmisítésre nyitva álló határidő öt évre emelkedik, míg időkorlát nélkül semmisíthető meg az a hatósági
döntés, aminek tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy az jóhiszeműen szerzett jogot nem érint.

Egyebek mellett átdolgozták a vámjogi képviselet szabályait is. Eddig bizonyos esetekben a Ket. rendelkezéseit is alkalmazták a vámigazgatási eljárások során. Az átdolgozott szabályok szerint a vámigazgatási eljárásokban a vámjogi képviseletet kizárólag a benyújtott törvényjavaslatban meghatározott formában, eseti vagy állandó jelleggel lehet gyakorolni, amelynek során meg kell határozni a képviselet közvetlen vagy közvetett típusát.

Felülvizsgálták a vámellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. A jövőben a vámellenőrzésből kivennék az áruátengedést követő ellenőrzést. A vámellenőrzés és az áruátengedést követő ellenőrzés is önálló hivatalból indult eljárás lesz, amelyek a vámhatóság általi értesítéssel kezdődnek és zárulnak. A vámellenőrzés időtartama radikálisan (270 nappal) csökken, az áruátengedést követő ellenőrzés időtartama 90 nappal rövidül.

A javaslat szerint a vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység kapcsán az engedélykérelmet már nem a vámhatóságnál, hanem a nyilvántartásba vételi szervnél kell benyújtani, aki a feltételek vizsgálatát követően nyilvántartásba veszi a kérelmezőt.

2018-as jogszabály-változások:

Bővül a katások köre

Jövőre már az ügyvédi irodák is választhatnák a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) – áll a Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető által a parlamentnek benyújtott törvénymódosítási javaslatban.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának jelenleg egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok, illetve kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságok lehetnek alanyai.

Transzferárak: többeknek több papírmunkája lesz

A Magyar Közlöny 169. számában jelent meg a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló rendelet. A legfontosabb változásokat ismertetjük.

A 32/2017 (X. 17.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) talán legfontosabb változása, hogy nyilvántartást a jelenleginél sokkal részletesebb információkat feltüntetve kell elkészíteni, továbbá tartalmaz a Rendelet más – kisebb nagyobb – módosításokat is.

A nyilvántartás szerkezete

A jelenlegi előírások alapján a nyilvántartás elkészíthető önálló vagy közösdokumentumként, amely utóbbi fődokumentumot és specifikus nyilvántartási részt tartalmaz. Az önálló és a közös nyilvántartás választásáról az adózó jogosult dönteni. A Rendelet szerint a nyilvántartás részei a fődokumentum és a helyi dokumentum, amely szerkezettől az adózó nem térhet el. Ezt kell követni minden esetben, függetlenül, attól, hogy a kapcsolt vállalkozások között vannak-e külföldi tulajdonosok.

A hatályos előírás szerint

Az önálló nyilvántartás tartalmazza az ellenőrzött ügyletben résztvevők adatait, az ügylet tartalmát, a szerződés főbb jellemzőit, a funkcionális elemzést, a piaci információkat, az összehasonlítást szolgáló adatokat, azok kiválasztását, az összehasonlított és az ellenőrzött ügylet közötti eltéréseket, a kiigazításokat, a szokásos piaci árat, árrést, ártartományt, a folyamatban lévő vagy lezárt bírósági, hatósági határozatokkal kapcsolatos adatokat.

A közös nyilvántartás fődokumentuma a vállalatcsoport egészére vonatkozó adatokat is tartalmaz. Ezek között szerepel az üzleti stratégia általános leírása, változása, a vállalatcsoport bemutatása, az ellenőrzött ügyletben résztvevők megnevezése és az ügylet általános leírása, az elvégzett feladatok vállalt kockázatok bemutatása, a transzferár képzési politika, az immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információ, a díjfizetés, költséghozzájárulási megállapodások bemutatása, és a folyamatban lévő vagy lezárt bírósági, hatósági határozatokkal kapcsolatos adatok. A specifikus rész az ellenőrzött ügyletre és az abban résztvevőkre vonatkozóan lényegében az önálló nyilvántartásnál előírt információkat tartalmazza, akkor, ha az nem része a fődokumentumnak.

Drasztikusan nő a kockázat és az adminisztráció – változás a társasági adózás érzékeny pontján

Tízezres nagyságrendre tehető Magyarországon azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek jelentős adminisztrációs többletterhekkel és növekvő adózási kockázatokkal kell szembenézniük 2018-tól. Ennek oka az a tegnap kihirdetett NGM rendelet, amely a nemzetközi adóelkerülés nehezítését célzó globális törekvésekkel összhangban hazánkban is kötelezővé teszi az érintett cégeknek a kétlépcsős nyilvántartási forma alkalmazását transzferár-dokumentációjuk elkészítése során. A szabályozás a kizárólag belföldi jelenléttel bíró kapcsolt vállalkozásokra ugyanúgy vonatkozik, mint a nemzetközi cégcsoportokra.

Az elmúlt egy-másfél évtizedben a nemzetközi adózás legfontosabb kérdésévé nőtte ki magát a multinacionális cégcsoportok agresszív adótervezése, melynek egyik alapvető eszköze a különböző országokban működő leányvállalatok egymás között bonyolított gazdasági eseményei (kereskedelmi, szolgáltatási, finanszírozási ügyletei), ismertebb nevükön a kapcsolt tranzakciók. A kapcsolt tranzakciókban alkalmazott elszámoló árak (az úgynevezett transzferárak) manipulálása ugyanis lehetővé teszi, hogy egy cégcsoport a magasabb adókulccsal rendelkező államokból kedvezőbb adózási környezetbe csoportosítsa át jövedelmét, jelentősen javítva ezzel adózási pozícióját.

Az ilyen jellegű adótervezési stratégiák értelemszerűen nem legálisak, és mivel a világkereskedelem jelentős része – egyes becslések szerint közel kétharmada – kapcsolt vállalkozások között zajlik, így a világ számos országában (hazánkban is) törvény írja elő, hogy a cégek nem téríthetik el transzferáraikat a piacon szokásostól, illetve ha megteszik, adófizetési kötelezettségüket akkor is a piaci ár alapulvételével kell teljesíteniük.

A transzferár-szabályozást bevezető államok többsége az érintett vállalkozásokra bizonyítási terhet is telepít ezzel kapcsolatban, melynek lényege, hogy egy – szintén jogszabályban meghatározott tartalmú – részletes elemzés (transzferár dokumentáció) keretében ismertetniük kell az adóév során végbement kapcsolt tranzakciókat, és alá kell támasztaniuk azok szokásos piaci értékét. Egy adóellenőrzés során az adóhatóság revizorai elsősorban a transzferár dokumentációt megvizsgálva ítélik meg, hogy a vállalkozás kapcsolt tranzakciói után a jogszabályoknak megfelelő módon teljesítette-e nyereségadó fizetési kötelezettségét.

Az adóhatóság fokozott érdeklődést mutat a terület iránt, amivel kapcsolatban Girászin János, a Niveus Consulting Group transzferár tanácsadási üzletágának partnere elmondta: „A kiemelt figyelem oka kettős. Egyrészt a transzferárazás nem egy egzakt tudomány, ami olyan vitás helyzetek kialakulásához vezethet, melyekre az ellenőrzött vállalkozás számviteli szakemberei megfelelő tapasztalat hiányában nincsenek felkészülve. Másrészt az adóellenőrzéseken kiszabható mulasztási bírságtételek közül az egyik legmagasabb (nyilvántartásonként maximum 2-8 millió forint) a transzferár dokumentáció hiányához, vagy pontatlan vezetéséhez kapcsolódik, és a tartalmi követelmények közel sem annyira egyértelműek, hogy azokat szakirányú ismeretek nélkül tökéletesen tudják teljesíteni az adózók.”

Így változnak a szabályok 2018-tól

A tegnap kihirdetett NGM rendelet értelmében a dokumentációk elkészítésénél ezentúl kötelező lesz a kétlépcsős nyilvántartási forma alkalmazása, mely egyrészt a teljes cégcsoport felépítésével, működésével és teljesítményével kapcsolatos információkat tartalmazó úgynevezett Fődokumentumból, másrészt a nyilvántartást készítő adózó kapcsolt tranzakcióit vizsgáló, úgynevezett Helyi dokumentumból áll majd.

A kétlépcsős formátum eddig is szerepelt a hazai szabályozásban, azonban csak választható opcióként, ezentúl viszont mindenkire nézve kötelező lesz.

Girászin János hozzáfűzte: „A Fődokumentum elkészítése alapvetően anyavállalati, illetve központi kompetencia, így az esetek többségében a magyar csoporttagnak csak a tartalmi megfelelőség ellenőrzése lesz a feladata. Adódhat ugyanakkor olyan szituáció, amikor az anyavállalat országában eltérő a szabályozás, így nem kell Fődokumentumot készítenie, vagy egyszerűen csak nem készítik el azt határidőre, és ilyen helyzetben a kötelezettség – szinte megoldhatatlan feladatként – könnyen a magyar entitásra hárulhat.”

Az egységes követelményrendszer további hátulütője, hogy az a kizárólag belföldi jelenléttel bíró cégeket ugyanúgy terheli majd, vagyis ha nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett cégcsoportról, hanem csak 2-3 belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásról, a jogszabály szerint a Fődokumentumot akkor is el kell készíteni a Helyi dokumentummal együtt.


A tartalmi követelmények kapcsán Girászin megjegyezte: „A Fődokumentum az eddiginél lényegesen átfogóbb képet ad majd az adóhatóság számára a cégcsoport működésének egészéről, ami miatt növekedhet a több országot érintő vitás ügyek, egyeztető eljárások száma. A Helyi dokumentum pedig a bővülő tartalmi és szigorodó elemzési követelmények végett hibalehetőségek sokaságát rejti majd. A nem megfelelő részletességgel, pontossággal elkészített nyilvántartások jelentős mulasztási bírságot eredményezhetnek.”Az új struktúra bevezetése mellett a dokumentációval kapcsolatos tartalmi-technikai követelmények is jelentősen bővültek a korábbiakhoz képest. A Fődokumentumnak például tartalmaznia kell majd a cégcsoport konszolidált beszámolóját, csoporton belüli finanszírozási rendszerének részleteit és a legjelentősebb forgalmú termékek, szolgáltatások, valamint azok csoporton belüli áramlásának bemutatását. A Helyi dokumentum kapcsán egyrészt csökkent az eddigi mentesülési és egyszerűsítési lehetőségek száma, másrészt a piaci ár meghatározásával kapcsolatban a korábbinál jóval szigorúbb analitikai és elemzéstechnikai követelményeket fogalmazott meg a jogalkotó.

Összességében tehát az új dokumentációs szabályok a társasági adózás egyik legérzékenyebb területét még bonyolultabbá teszik számos Magyarországon működő vállalat számára. A transzferár-dokumentációs kötelezettség által érintett cégek száma tízezres nagyságrendre tehető.

Girászin szerint: „Az érintetteknek már csak rövid idejük maradt a felkészülésre, ezt követően pedig szinte biztosra vehető, hogy az adóhatósági ellenőrzéseken még nagyobb hangsúlyt kap majd a transzferárak kérdésköre.”

Forrás: MTI, adozona, hirmagazin.eu

Képek: www.hirmagazin.eu, b1 blogcsalád – Blog.h, 24.hu, Alföldi Régió Magazin.penzugyguru, Weborvos, Wikimedia CommonsSzlovák cég specialista

 

 

Hasonló hírek

Hétfőn kezdődik a Szentendrei út felújítása

Géza

Több mint egymillió család részesül az adókedvezményben

Edit

November végéig lehet jelentkezni a Diákhitel Központ képzőművészeti pályázatára

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------