Összekapcsolható a fenntarthatóság és a gazdasági versenyképesség, ezen célok megvalósításában pedig az államnak és a közszolgáltatóknak is élen kell járniuk – állapítja meg az Állami Számvevőszék júliusban közzétett elemzése. Pulay Gyula, az ÁSZ felügyeleti vezetője szerint azonban ez a koncepció még nem népszerű itthon.

Az Állami Számvevőszék az elemzés elkészítésekor az Országgyűlés nemzeti klímavédelmi stratégiájából indult ki. Ez is azt a célt tűzi ki, hogy kapcsolják össze az ország versenyképességét és a klímavédelmi célkitűzéseket. Azt járták körbe, hogy ennek milyen lehetőségei vannak – mondta Pulay Gyula felügyeleti vezető.

Mint kifejtette: arra következtettek, hogy tíz éven belül azok az országok lesznek a leginkább versenyképesek, amelyek azokat a technológiákat meg tudják valósítani és olyan termékeket tudnak gyártani, amelyek a klímavédelem szempontjából meghatározó jelentőségűek.

A világban már folyamatban van ez a nagy változás, az emberek és a vállalkozások részéről is növekszik az igény az ilyen technológiák iránt – emelte ki Pulay Gyula.

Felügyeleti vezető példaként említette a Porter-féle versenyképességi modellt, amely szerint a legfontosabb feltétel, hogy az igény meglegyen az adott termék iránt.

Az egyik kiemelkedő kérdés az, hogyan lehet az igényt növelni a klímabarát termékek, szolgáltatások iránt.

A közszféra intézményeinek, a közszolgáltató állami, önkormányzati vállalatoknak kellene az élen járniuk – vélekedett Pulay Gyula. Megemlítette a zöld közbeszerzéseket – vagyis ha az állami szervek rendelnek valamit, akkor el kellene érni, hogy a klímavédelmi szempontok kiemelkedőek legyenek. A példák között sorolta a hulladékhasznosítást, vagy az elektronikus autók, buszok használatát.

Zöld állam, zöld közszolgáltatás koncepciót próbáltak felvázolni, amelyben az állam az igények befolyásolója, valamint a háttérben az innovációt, a technológiaváltást támogatja – jelentette ki.

Az ÁSZ felügyeleti vezetője ugyanakkor úgy látja, a zöld közbeszerzés még nem népszerű, ritkán fordul elő.