14.3 C
Budapest
2024. április. 26. péntek
HomeSzabadidőMűvészetA világ 10 leghíresebb festménye + 3 magyar klasszikus

A világ 10 leghíresebb festménye + 3 magyar klasszikus

A műgyűjtők minden évben több millió dollárt költenek, hogy megszerezzék a világ leghíresebb festményeit. Ugyanakkor a legdrágább festmények nem mindig a leghíresebbek. A leghíresebbek általában múzeumok tulajdonában vannak, melyek csak ritkán adják el őket. A listában szereplő leghíresebb festmények múzeumokban találhatók a világ minden táján.

Vénusz születése

A Vénusz születése Sandro Botticelli festménye, melyet 1485-87 körül készített. Vénusz istennőt ábrázolja (a görög mitológiában Afrodité), amint kiemelkedik a tengerből egy kagylóból, ahogyan a mítosz szerint született. A festmény eredeti helye ismeretlen. Néhány szakértő szerint Lorenzo de’Medici tulajdonában állt és a Villa Castello falára készült. Ma a festmény a firenzei Uffizi Galériában látható.

Vízililiomok

A Vízililiomok (Nimfák) egy festmény sorozat, mely nagyjából 250 olajfestményből áll, melyeket a francia impresszionista, Calude Monet készített. A képek Monet Giverny-ben található, saját virágoskertjét ábrázolják, a festő életének utolsó 30 évében ezek a legmeghatározóbb alkotások. A festményeket világszerte több múzeumban láthatók. A fenti kép a new yorki Metropolitan Művészeti Múzeumban készült.

Éjjeli őrjárat

A holland aranykor csúcspontja az 1642-ben elkészült Éjjeli őrjárat, mely egyike a holland festő, Rembrandt van Rijn leghíresebb műveinek. Frans Banning Cocq kapitány és Williem van Ruytenburch hadnagy vezetésével induló őrjáratot ábrázol. Mivel a festményt sötét lakkal vonták be, tévesen azt a benyomást keltette, mintha éjszaka lenne, erről kapta címét is. A lakkot csak 1940-ben távolították el. A festmény ma az amszterdami Rijks múzeumban található.

A Sikoly

A Sikoly egy expresszionista festmény sorozat a norvég művész, Edvard Munch alkotásában, melyen a vérvörös ég alatt egy fájdalmas arcú alak látható. A háttérben szereplő táj Oslofjord Ekberg hegyéről nézve Osloban. Edvard Munch több változatot is készített A Sikolyból. A fent látható 1893-ban készült és a Norvég Nemzeti Galériában látható. 1994-ben ellopták és több hónappal később szerezték vissza. 2004-ben A Sikoly egy másik verzióját lopták el a Munch Múzeumból, ezt csak 2006-ban találták meg.

Lány gyöngy fülbevalóval

A holland Mona Lisa néven is emlegetik a Lány gyöngy fülbevalóval című festményt, melyet Johannes Vermeer készített. Vermeer munkáiról csak nagyon keveset tudunk és ez alól ez a kép sem kivétel. Nincs rajta dátum és nem világos, hogy ezt a munkát kinek a megrendelésére készítette. Mindenestre ez nem egy hagyományos portré. Tracy Chevalier írt egy történelmi regényt a festmény eredetéről. A regény alapján készült 2003-ban Scarlett Johansson főszereplésével a film, melyben Johannes Vermeer cselédje viseli a gyöngy fülbevalót.

Guernica

A Guernica Pablo Picasso egyik leghíresebb festménye, melyen bemutatja, hogy a háború milyen tragikus hatást gyakorol az egyénre, különösen az ártatlan civilekre. Picasso célja az volt, hogy felhívja a világ figyelmét a baszk város, Guernica tragédiájára, melyet a németek bombáztak, akik támogatták a Franco tábornok vezette Nacionalista Erőket a spanyol polgárháború idején. Picasso 1937 júniusának közepén fejezte be művét. A festmény Madridban, a Museo Reina Sofíaban látható.

Ádám teremtése

A Sixtus kápolna mennyezetén látható Michelangelo festménye, melyet 1508-1512-ben készített II. Gyula pápa megrendelésére. Ez az egyik legismertebb alkotás a reneszánsz fénykorából. A kápolna Rómában, a Vatikánon belül található. A mennyezeti festmény közepén kilenc jelenet látható a Teremtés Könyvéből. Az egyik utolsó köztük Ádám teremtés, melyen az Isten életet lehet Ádámba, az első férfiba. Ádám teremtése egyike minden idők leghíresebb festményeinek.

Az utolsó vacsora

Az Utolsó Vacsora egy 15. századi freskó Milánóban, melyet Leonardo Da Vinci készített és a milánói Santa Maria delle Grazia kolostor étkezőjének hátsó falát díszíti. Ez az utolsó vacsora egyik jelenetét ábrázolja, mikor Jézus bejelenti, hogy a tizenkét apostol egyike elárulta őt. Leonardo 1495-ben kezdett el dolgozni alkotását és 1498-ban fejezte be, bár nem dolgozott folyamatosan. Egyes vélemények szerint Jézus balján Mária Magdolna látható és nem János apostol, ahogyan művészettörténész azonosította az alakot. A legnépszerűbb teória A Templomosok Titka (1997) című könyvben szerepel, valamint a Dan Brown regényéből készült. A Da Vinci-Kód (2003) című filmben.

Csillagos éj

A Csillagos éj Vincent Van Gogh alkotása. Bár Van Gogh életében összesen egyetlen festményt adott el, utólag munkássága nagyon jelentőssé vált. A Csendes éj az egyik leghíresebb alkotása és a modern kultúra egyik leghíresebb képe. A festmény Saint-Rémy falut ábrázolja a csillagos ég alatt. A kép bal oldalán állú ciprust utólag adta a kompozícióhoz. 1941 óta a New York Művészetei Múzeumának állandó kiállításában tekinthető meg.

Mona Lisa

Minden idők leghíresebb festménye a Leondardo da Vinci által Firenzében, a reneszánsz idején festett Mona Lisa. 1503-1504-ben kezdte festeni és röviddel halála előtt, 1519-ben fejezte be. A festményt Lisa del Giocondo, a gazdag firenzei család egyik tagja után nevezte el. 1911-ben a Mona Lisat a Louvre egyik alkalmazottja, Vincenzo Peruggia, egy olasz patrióta lopta el, akinek az volt a célja, hogy visszajuttassa a festményt Olaszországba. Miután a képet két éven át lakásában tartotta, akkor fogták el, mikor megpróbálta eladni azt a firenzei Uffizi Galériának. Ma a Mona Lisa ismét a párizsi Louvre-ban látható, ahol évente 6 millió ember nézi meg.

Feszty-körkép

Feszty-körkép (tulajdonképpeni címén: A magyarok bejövetele) Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról. Jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban látható.

Feszty Árpád 1981-ben egy párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: a bibliai özönvíz történetét szerette volna vászonra vinni. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa, Jókai Mór rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet: a körkép témája: a honfoglalás, címe „A magyarok bejövetele„.

Siralomház

Az 1870-es Párizsi Szalon nagy aranyérmével kitüntetett Siralomház című festménye. Munkácsy romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Szorosan kötődött a Gustave Courbet  által képviselt realista ábrázoláshoz. A fájdalom megértése és átélése Munkácsy realista művészetének egyik legértékesebb eleme. A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével együtt kifejlődő nemzeti tudat. Nagyméretű vásznain hatalmas kompozícióit karakteres embertípusokkal, impozáns eszköztárral alkotta meg. Életére és munkásságára is jelentős befolyást gyakoroltak a nőkkel folytatott kapcsolatai. Az özvegy Cécile Papier de Marches bárónéval kötött házassága biztosította az anyagi hátteret számára.

Magányos cédrus

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar; magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét.

Festészetét az expresszionizmushoz illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de egyik, elhatárolható művészeti irányzathoz sem tartozott. Magát a „Napút festők” közé sorolta. Talán a legismertebb festménye a Magányos cédrus. Magyarországon jóval halála után, képeinek 1963-as székesfehérvári kiállítása tette népszerűvé. Alkotásai ritkán cserélnek gazdát, a magyar árverési rekordot 2012 óta 240 millió forinttal a „Traui tájkép naplemente idején” című festménye tartja. Életének első jelentősebb összefoglalása Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar című, tudományos igényű műve, ami 1964-ben jelent meg.

Forrás: Érdekes Világ, Wikipedia

Képek: wikipedia.org, E.H. Gombrich, „The Story of Art”, Musée du Louvre, Atlas database, http://www.haltadefinizione.com/, Systine Chapel, Zarateman, Johannes Vermeer, Edvard Munch, www.rijksmuseum.nl, Michelangelo Buonarroti

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem