A régen velünk élő szúnyogokhoz már többé-kevésbé hozzászoktunk, de most olyan faj jelent meg, aminek a csípése után nagyobb és pirosabb a duzzanat.
Az internet tele van találgatásokkal: honnan került ide a tigrisszúnyog, és hordoz-e veszélyes fertőzést? A Ripost megtudta: a kedvelt ajándékkal, a szerencsebambusszal érkezett a kellemetlen vendég!
Ki ne ismerné a szerencsét hozó bambuszt? Aminek egyébként semmi köze a bambuszokhoz, becsületes neve fehérszélű sárkányfa, de jó a marketingje. Ezt annak is köszönheti, hogy eláll egy vázányi vízben és különböző formákra hajtatható. Szívesen ajándékozzák ballagáskor vagy születésnapra fiúknak is, szerelmespárok szív alakúra hajtatott sárkányfát kapnak, de vendégségbe is szívesen visszük, mert a hiedelem szerint szerencsét hoz a háziaknak.
Jól szaporodik a szerencsebambuszban
Ki gondolná, hogy éppen ennek a növénynek köszönhetünk egy szerencsétlenséget: a tigrisszúnyogot! Mert – mint azt a ripost megtudta – a szerencsebambusszal érkezett hazánkba ez a vérszívó.
„A tigrisszúnyog Dél-Kelet-Ázsiában őshonos, de az elmúlt három évtizedben szinte az egész világon megjelent, ami a kereskedelem fellendülésének köszönhető.A szerencsebambusz azért jó hordozója, mert vízben áll, így ideális búvóhely a tigrisszúnyog számára” – magyarázta el a ripostnak dr. Soltész Zoltán biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának kutatója.
Emellett a kamionok ponyváján megülő esővíz vagy a használt autógumik is tökéletes fészket biztosítanak neki. Ez azért lehetséges, mert a tigrisszúnyog tojásai jól tűrik a hideget és az átmeneti szárazságot, így a használt gumiabroncsok vagy a szerencsebambuszok szállítása során nagy távolságokra el tudtak jutni.
Európában is egyre nagyobb területet hódít meg
Albániában, ahol már 1979-ben észlelték a fajt, Olaszországban néhány évvel később bukkant fel, ma már a mediterrán régióban állandó lakos.Onnan kiindulva hódít meg újabb és újabb területeket. Nálunk 2015-ben észlelték először Békés megyében, azóta egyre több helyen megjelenik. Eredeti élőhelyén a lárváik faodvak vizében fejlődnek. Európai terjedéséhez az is hozzájárul, hogy a kidobott szemétben vagy esővízgyűjtő hordóban, rosszul beállított ereszcsatornában felgyűlt víz remek élőhely számára.
„Minden olyan mélyedésben, ami nem érintkezik a talajjal és összegyűlik benne egy kis víz, a szél belehord egy kis növényi törmeléket, kiválóan szaporodik a tigrisszúnyog” – tette hozzá a biológus.
Idén ráadásul kedvez nekik az esős és a szokásosnál melegebb időjárás: az eső miatt kialakultak a vizes élőhelyek, a meleg pedig kedvez a gyors szaporodásuknak. Ilyenkor akár egy hét alatt létrejön az új generáció: lezajlik a tojásrakástól a kikelő új nemzedék tojásrakásáig tartó periódus. Így egyre több lesz a tigrisszúnyog a nyár folyamán.Egyelőre a hideg teleket nem éli túl a faj, vagyis évről évre újra behozzuk a szerencsebambusszal meg az autógumikkal, de ha a klímaváltozás így halad és nem lesznek hideg telek, nálunk is berendezkedhet ez az új szúnyogfaj.
Egyelőre nem hordoz fertőzést
A tigrisszúnyog olyan kórokozók hordozója lehet, mint például a Nyugat-nílusi vírus, a sárgaláz, az agyvelőgyulladás vagy a Zika-vírus. Kell-e ezektől tartanunk most, hogy nálunk is megjelent a faj?
„A komolyabb kórokozók terjesztéséhez két dolog szükséges” – magyarázta el dr. Soltész Zoltán. „ Egyrészt az, hogy állandó, stabil populáció legyen, másrészt a kórokozó az adott régióban jelen legyen. Egyelőre a két feltétel közül nálunk egyik sem adott, nem vagyunk veszélyben.”
Éppen ezért is fontos azonban tudni, mikor állandósul a tigrisszúnyog jelenléte és mennyire terjedt már el, ezért is kérte az Ökológiai Kutatóközpont a lakosság segítségét.
Hogyan ismerjük fel?
Az interneten mindenki azt kérdezgeti, hogy vajon amit leütött, az tigrisszúnyog-e, honnan ismerhető fel a faj? Viszonylag könnyen elkülöníthető a többi szúnyogtól, mert nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, a lábait. Különös ismertetőjele, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán. Kis méretű, körülbelül fél centi hosszú.
Küldje be, ha rábukkan!
Aki lát ilyen szúnyogot és a fotóját vagy a tetemét beküldi az MTA Ökológiai Kutatóközpontjába, az sokat segíthet a tudósoknak abban, hogy fel tudják mérni, hol telepedett már meg a faj.
Fontos, hogy írja meg azt is, pontosan hol és mikor találta az állatot, továbbá milyen élőhelyen (park, patak mellett stb.), és adja meg a neve mellett e-mail elérhetőségét is.Ha még él a szúnyog, fél órára tegye be a fagyasztóba, mielőtt becsomagolja. Egy kis műanyag fiolát béleljen ki papírzsebkendővel, és úgy helyezze bele a tetemet, hogy ne érjen a műanyaghoz.
A képes csomagolási útmutatót ide kattintva tekintheti meg.
Már több mint háromszáz észlelés érkezett, de csak néhány volt valóban tigrisszúnyog. A legtöbben a gyötrőszúnyoggal keverik össze, az hasonlít hozzá a leginkább.
Ahová a fotót beküldheti: [email protected]
Ahová a szúnyogot beküldheti:
Dr. Soltész Zoltán, Ökológiai és Botanikai Intézet, MTA Ökológiai Kutatóközpont. 2163 Vácrátót, Alkotmány u 2-4.
ripost
