Hirmagazin.eu
Főoldal » A Velencei-tavat a proletár Balatonnak is hívták
Kirándulás, utazás itthon

A Velencei-tavat a proletár Balatonnak is hívták

A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb természetes tava.

Bár a 20. század első felében még elsősorban az Adriára, a Balatonra és a Dunakanyarba mentek a fürdőzni vágyók, az úthálózat és a vasút korszerűsítésével egyre többen keresték fel a Velencei-tavat is.

A harmincas években már 1500 kiparcellázott nyaralótelket értékesítettek, így jött létre a Nádasdy-féle Fürdő és Üdülőtelep is. Az, hogy ki és milyen nyaralót épített a nem túl kedvesen „proletár Balatonnak” is becézett tónál, leginkább a tulajdonosok ízlésén múlt.

A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. A tó, még az 1966-os évi szabályozások előtti időszakban nagyjából száz évenként kiszáradt. 150 évvel ezelőtt például huszárok gyakorlatoztak a kiszáradt mederben, Agárdról pedig még szekérrel is át lehetett kelni a túlpartra.

A velencei tó mintegy 300 madárfajnak ad otthont

A tó visszatöltődését követően vízimadarak tömegei leltek otthonra a nehezen megközelíthető mocsárvilágban. Varázslatos élővilága már a polihisztor természetkutató, Herman Ottó idejében is híres volt.

Kiss Péter az M1 Itthon vagy! című műsorában elmondta, a 19. század végétől Hermann Ottó és Chernel István főleg ornitológiai szempontból vették górcső alá a Velencei-tavat. A nagy kócsag, kanalasgém, a szürke gém, a vörös gém, vagy hazánk egyetlen költő lúdfaja a nyári lúd voltak azok a fajok, amelyek megfigyelhetők voltak számukra is. A felsorolt madarak mellett még a búbos vöcsök,  a nádi rigó, kékbegy, mind-mind olyan faj, amely a Velencei-tó faunájára jellemző – mondta.

A terület 1958-óta fokozottan védett madárrezervátum. A Balatonhoz képest sekélyvizű tó jelentős részét nád borítja, egyedülálló ökológiai rendszert, úszóláp együttest létrehozva. A különleges, heterogén növénytársulások a víz szintjével együtt mozognak. A mindössze harminc-negyven centiméter vastag, hullámzó lápszigeteken a kutatóknak is csak külön engedéllyel szabad járni.

A Velencei-tó különleges virága a zöldes-sárga hagymaburok orchidea

Itt több száz hektáron borzolja a szél a nádast, a villás sást, a tőzegpáfrányt, és a mocsári nőszőfűt, és a „a Velencei-tó virágát” is! Az itteni élővilág különleges, arasznyi növénye a zöldes-sárga virágú hagymaburok orchidea, amelynek legnagyobb hazai állománya épp itt található.

A lassan mozgó, szigetszerű láp remek búvóhelyet jelent a halak számára is. A tó valóságos halparadicsom! A horgászok szerint a Velencei-tóban élnek hazánk legszebb pontyai, de a ponty mellett csuka, süllő, keszeg, és lesőharcsa is él, mint hal a – planktonokban gazdag – vízben.

A 18. században le akarták csapolni a tavat

A Velencei-tó valójában tó a tóban. Nyugati, nádasokkal borított oldala kevésbé szikes, mert a Császár-csatorna itt található befolyója tápanyagban gazdag, friss vízzel táplálja, és „kiédesíti” a tó vizét.

A meder talaja is szikes jellegű, így bár mezőgazdasági termesztésre nem túl alkalmas, a tókörnyéki gazdákat és a korabeli arisztokráciát csaknem 150 éven át foglalkoztatta, hogyan lehetne termőterületté alakítani a sekély tavat.

Hattyúk és fürdőzők a Velencei-tóban (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

1792-94 környékéről hat tervet készítettek – amely a székesfehérvári, püspöki levéltárban azóta is megtekinthető – hogy hogyan is kellene délnyugati irányban a Velencei-tavat lecsapolni. De még 100 évvel később 1888-ban is hoztak létre tólecsapoló társulatot, amely azt lett volna hivatott szolgálni, hogy eltávolítsák a tó medréből a vizet és mezőgazdaságra alkalmassá tegyék” – mondta Kis Péter.

Népszerű üdülőhely lett

A Velencei-tó segítségére Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke sietett: közbenjárásának köszönhetően, füstbe mentek a lecsapolási törekvések. Hiába érveltek azzal a gazdák, hogy a lápos, mocsaras területek egészségtelenek az emberre, a tó megmaradt, sőt: a ’30-as években népszerű üdülőhellyé alakult.

Bár a 20. század első felében még elsősorban az Adriára, a Balatonra és a Dunakanyarba mentek a fürdőzni vágyók, az úthálózat és a vasút korszerűsítésével egyre többen keresték fel a Velencei-tavat is. Bár a korabeli üdvözlőlapok tanúsága szerint „az utálatos tó” ekkoriban inkább még „csak egy sekély mocsár” volt, az első strandok megjelenésével fokozatosan népszerűvé vált, kiváltképp, mikor híre ment, hogy iszapja remek gyógyír a reumatikus bántalmakra.

Fürdőzők a velencei strandon (Fotó: MTI/Földi Imre)

A tó partján fekvő községek lakossága alkalmazkodott a körülményekhez, és tavasztól őszig egy-két szobát az itt nyaralók rendelkezésére bocsátott, ám az üdülőközönség egyre inkább saját nyaralóra vágyott. Felismerték ezt a velencei birtokosok is. Tóparti szántóikat és legelőiket, parcellázási irodákon keresztül, nemsokára már a fővárosban árulták. Ekkoriban mindenki tudta, hogy „a gárda telket venni megy Agárdra.

Rendkívül ötletesek voltak, ingyenes autóbusz-kirándulásokat szerveztek, azután különvonatokat indítottak azok számára, akik érdeklődtek a telkek iránt. Reggel jött a vonat, megmutatták a telkeket, utána volt strandolási lehetőség, és este vitték is haza az érdeklődőket – mondta Kárpáti Miklós gárdonyi antikvárius.

A harmincas években már 1500 kiparcellázott nyaralótelket értékesítettek, így jött létre a Nádasdy-féle Fürdő és Üdülőtelep is. Az, hogy ki és milyen nyaralót épített a nem túl kedvesen „proletár Balatonnak” is becézett tónál, leginkább a tulajdonosok ízlésén múlt.

A Nádasdyak megpróbálták befolyásolni a település képét, ezért is építettek mintanyaralókat. Ezek többsége romantikus küllemű épület volt, mivel azonban a telkek nagy részét viszonylag kispénzű emberek vásárolták meg, nem volt pénzük nagy villák építésére, ezért inkább szobakonyhás, verandás, kis nyaralók terjedtek el a tó környékén” – mondta Csordás Lajos újságíró.

Voltak, akik népies, nádtetős stílusban próbáltak építeni, mások tornyos, manzárd tetős, romantikus jellegű kis nyaralókat álmodtak a tópartra, amelyekre az agárdi és gárdonyi utcákon sétálva ma is rácsodálkozhatunk. A kor sztárzeneszerzője, számos sláger szülőatyja, Eisemann Mihály is a tónál, Gárdonyban épített nyaralót, pezsgő társasági életet varázsolva a csendes kisvárosba. A ma pénzintézetként működő, egykori-Karsai cukrászda falai is sokat hallhattak, hiszen Eisemann rendszeresen fellépett itt.

Még rizset is termesztettek a tónál

A második világháborút a Velencei-tó vidéke is megsínylette. Az utak, házak, üdülők óriási károkat szenvedtek, s ha ez még nem lett volna elég, később megpróbálták rizstermesztő területté alakítani a területet.

1952-re a Velencei-tó partjának minden lehetséges zugát rizzsel vetették be. Szerencsére nem ez lett a vége a Velencei tónak, az ’50-es évekre rájöttek, hogy többre érdemes ez a terület  – mondta Kárpáti Miklós.

A hatvanas-hetvenes években aztán a rizstermesztés helyett a turizmus kapott újabb lendületet. A látványos partrendezés, a hangulatos strandok, a „lidó”, a hotelek, a családi kempingek, a pénztárcabarát boltok és barátságos kisvendéglők újra vonzóvá tették Velencét.

A Fejér megyei Vendéglátóipari Vállalat még egy gyufacímke-sorozatot is megjelentetett róla. Sőt, Tabányi Mihály twistjével üzenve az otthoniaknak, még „hangos” üdvözlőlapot is küldhettek haza a nyaralók.

Képek: youtube, pinterest, wikiwand, Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Kirándulás a nyugalom szigetén – egy alig ismert, csodálatos magyar vidék

Edit

Itthoni szép hely, ahova télen is utazhatsz

info

Harminckét magyar fürdő csatlakozott a Víz Világnapjához

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------