A jegybank elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: „jelképes téren, jelképes helyen, jelképes időben” adták át a korábban már majdnem teljesen lerombolt épületet. Az épület is azt jelképezi, hogy Magyarország 2010 után megtalálta helyét a világban, Kelet és Nyugat között jelképes hídfőállást teremtett – mutatott rá Matolcsy György.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: korunkban kulcskérdés az innováció, a másként, megújulva gondolkodás képessége, lehetősége. „Ezzel fontos élnünk, ha azt szeretnénk, hogy Magyarország és Budapest Európa innovációs központja legyen” – mondta a miniszter.

Az innovációs és technológiai miniszter elmondta: már most a negyedik ipari forradalom korát éljük, ennek megértéséhez és elfogadásához a társadalom innovációra való képességét is erősíteni kell. El kell fogadtatni, hogy már a közeljövőben a mesterséges intelligencia a mindennapok része lesz, könnyen elképzelhető, hogy robotok lesznek a „munkatársaink”. Nem kell félni a robotoktól, a gépek irányításához mindig szükség lesz az emberekre – mondta a miniszter.

Szerinte annak ellenére, hogy kis ország Magyarország, büszkék lehetünk az innovációban már eddig elért eredményeinkre. A további fejlődés érdekében a kormány határozott célja, hogy a 2020-ra GDP 1,8 százalékára növeli a kutatás plusz fejlesztésre, illetve az innovációra fordítható összegek nagyságát – jelezte a tárcavezető. A Pallas Athéné Alapítványok értékteremtő munkájának köszönhetően 2014-ben kezdődtek el az egykori budai Óvárosháza régészeti és műemléki kutatásai. A teljes körű felújítás eredményeként az Óvárosháza történelmi jelentőségéhez méltó, ugyanakkor a 21. század kihívásainak megfelelő épületként született újjá.

A csaknem 800 éves múltra visszatekintő épület rekonstrukciójának és műemléki helyreállításának költsége mintegy 4  milliárd forint volt. Az épület a Pallas Athéné Domus Sapientiae (PADS) Alapítvány tulajdona – közölte az Optima Befektetési Zrt. az MTI-vel.

Forrás: MTI