Összehasonlítva Nyugat- és Kelet-Közép-Európa – s benne hazánk lakosságának – szájegészségi (parodontális) állapotát, megállapítható, hogy a magyarok fogazati és parodontális állapota lényegesen rosszabb, mint a legtöbb nyugat-európai, elsősorban skandináv ország lakosságának átlaga – mondta a Metropolnak Gera István egyetemi tanár, a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke.

A Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint ez a fiatal korosztályra is igaz. Az ő átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, a lepedék és fogkőértékeik magasabbak és ínygyulladásuk állapota súlyosabb, mint nyugat-európai kortársaiké. S bár tinédzserkorban fogágybetegség még csak elszórva fordul elő, az ínyvérzés és a fogkő már ebben a korban is igen gyakori a régiónkban.
Szerencsére a hazai felmérések mutatnak némi javulást. Míg 1985-ben a 12 éves korcsoportban a vizsgált személyek csupán 26%-ának volt ép az ínye, 1991-re ez az érték 39%-ra emelkedett, bár a szuvas fogak számában nem mutatható ki ez a csökkenő tendencia.

A nyugat-európai adatok szerint a felnőtt-középkorú lakosság 70%-ának vagy egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny- vagy fogágygyulladása van. Ugyanakkor egy közel 50 országot lefedő felmérés azt is megmutatta, hogy függetlenül egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől, a felnőtt lakosok hozzávetőlegesen 10-15%-a szenved súlyos fogágybetegségben.

Ennek az az oka, hogy ezen egyének olyan általános betegségekben szenvednek, vagy örökletes hajlamuk van, amely a szájhigiéniától, a fogmosás gyakoriságától vagy az általános fogorvosi ellátás minőségétől függetlenül hajlamosít a fogágy súlyos pusztulására. A többség esetében azonban a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, ami felvilágosító programokkal és rendszeres szájhigiéniás kezeléssel megelőzhető lenne.

Hasonlóan a tinédzser korosztályhoz, a középkorú magyar lakosság parodontális állapota sem mutat rózsás képet. Ez a gazdasági és szociális okokon kívül többek között azzal magyarázható, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat-európai átlag mögött. Az egy főre eső fogkrémfogyasztás alig emelkedett a rendszerváltozás óta: még mindig az évi alig három tubus/fő körül mozog. Kevesen ismerik a fogselyem használatának szükségességét, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem jelentős szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában és így a fogszuvasodás megelőzésében.

Míg Skandináviában a felnőtt lakosság közel 80%-a évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton és részesül rendszeres fogkő-eltávolításban, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, és közel 20%-uk saját bevallása szerint még fájdalom esetén sem megy el.

Összegzésül kimondható: annak, hogy a magyarok a szájhigiénia területén jelentősen elmaradnak a nyugat-európaiak mögött, nem csupán gazdasági okai vannak. Sokkal inkább a nem megfelelő egészségtudatos magatartás áll a háttérben.Néhány tanács
Mossunk naponta kétszer, jó technikával fogat.
Háromhavonta cseréljük le a fogkefénket.
Rendszeresen használjunk fogselymet.

Évi egyszer menjünk el fogorvosi szűrésre.
Fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt.
Étkezések között, napi 4-5 alkalommal, 20 percig rágjunk cukormentes rágógumit.

Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu