Miért jó nekünk a kontrollálatlan tömeges bevándorlás? Mert a menekülteket erkölcsi kötelességünk befogadni és mert ők fogják eltartani a korosodó európai nyugdíjasokat, betölteni a hiányszakmákat és felpörgetni az Unió motorját – mondják a vezető európai politikusok. Nem firtatva, hogy mennyire férnek meg együtt a humanitárius és a gazdasági megfontolások („ajtócska oldalelemekkel”!), nézzük meg, mennyi alapja maradt mára a fenti érveknek.

A humanitárius érvelés a párizsi terrortámadásokkal végérvényesen megbukott: világossá vált, hogy a menekültek között jó néhány terrorista is érkezett Európába. És mi a helyzet a gazdasági megfontolásokkal? Egy a minap megjelent brit tanulmány tételesen cáfolja azt a közkeletű hiedelmet, hogy a migránsok fogják felpörgetni az EU gazdaságát.

A kutatásból kiderül: a migránsok gazdasági költségei messze meghaladják az általuk hajtott hasznot. Konkrétabban: a tömeges bevándorlás lenyomja a béreket és visszaveti a gazdasági növekedést.

A jelenlegi trendekkel számolva Nagy-Britanniában az elkövetkező 75 évben a népesség növekedése teljes egészében a bevándorlásból fog táplálkozni (+ 30 millió fő), miközben az egy főre eső GDP növekedése marginális mértékű lesz, a bérek pedig stagnálni fognak. Vagyis hiába a sok bevándorló, elmarad a gazdasági csoda.

A tanulmány lerombolja azt a mítoszt is, hogy a bevándorlók fogják eltartani az európai nyugdíjasokat. A most beáramló munkaképes korú migránsok idővel megöregszenek, nyugdíjba vonulnak, és nem hagyják el a szigetországot – az ő eltartásukhoz pedig még több bevándorlóra van szükség. Kész is az ördögi kör. Ráadásul ahhoz, hogy a britek a demográfiai függőségi rátát (nyugdíjasok száma / 100 munkaképes korú ember) egy százalékkal csökkentsék, kb. 5,3 millió embert kellene befogadniuk.

(Folyamatosak az összetűzések a migránsok és a macedón rohamrendőrök között kel a görög-macedón határnál.)

A morális érvek mellett tehát a gazdaságiak is hitelüket vesztették. Mit mond ilyenkor a hithű liberális? Mi, magyarok csak ne mondjunk semmit, a fenti adatok minket is minősítenek, hiszen az utóbbi években rengeteg közép-kelet-európai vándorolt ki Angliába. Egy másik brit tanulmány ebben a kérdésben is tiszta vizet önt a pohárba: a kutatás szerint 1995 és 2011 között az európai bevándorlók 8,7 milliárd font pluszt hoztak a brit költségvetésnek, a harmadik országból érkezők nettó „hozzájárulása” pedig mínusz 104 milliárd font volt.

A bevándorláspárti európai elit körül egyre fogy a levegő. Nem csak az érveik dőlnek meg sorra, hanem a hatalmuk is ingadozik. A Nemzeti Front választási sikere csak az első lépés.