„A változatlan formájú határozatlan időre szóló szerződéseket nem áll módunkban aláírásunkkal ellátni” – olvasható abban a levélben, amelyet a szegedi aneszteziológiai és intenzív terápiás intézet, az arc-, állcsont és szájsebészeti klinika, a gyermeksebészeti osztály, az ortopédiai-, a sebészeti-, az idegsebészeti-, az urológiai klinika, a szívsebészeti osztály, a sürgősségi betegellátó önálló osztály orvosai írtak Lengyel Csabának, a Szegedi Tudományegyetem Szent Györgyi Albert Klinikai Központ vezetőjének. A tiltakozáshoz azóta információink szerint csatlakozott a szemészeti, a nőgyógyászati klinika és a gyermekklinika orvosi gárdája is. Összesen így közel 300 orvos nem hajlandó aláírni a szerződést. Ha március elsejétől nekik nem lesz szerződésük, ők onnantól nem dolgozhatnak a klinikákon, így viszont lehetetlen lesz megoldani a zökkenőmentes betegellátást.

A szegedi orvosok hétfőn és kedden kapták meg a szerződések tervezetét. A birtokunkba került dokumentumok alapján ugyanazok a problémáik, mint debreceni vagy nyíregyházi kollégáiknak (időközben mindkét helyen megállapodtak a munkáltatójukkal). A szegediek legfőbb kifogása az, hogy a szerződések nem tartalmazzák az alapilletményen felüli pótlékokat és bérkiegészítéseket. A klinikák magasan képzett orvosai a megye és az egész régió komplikált eseteit gyógyítják, szaktudásuk, terhelésük és felelősségük is nagyobb másoknál, de munkájuk elismerését nem látták viszont a szerződésben. Teljesen érthető, hogy ilyen feltételek mellett senki nem ír alá jó szívvel semmilyen határozatlan idejű szerződést.

Több egyeztetés zajlott az orvosok és a klinikai központ vezetése között, de ezek egyelőre nem nyugtatták meg a kedélyeket. A klinikai központ vezetése többször arra hivatkozott, hogy a dolgok nem tőle, hanem az Országos Kórházi Főigazgatóságtól függenek.

A többi kórházhoz hasonlóan a szegedi klinikák vezetése is nehéz helyzetben van. A jelentős orvosbéremelést hozó törvényt tavaly sürgősséggel fogadták el, aztán várni kellett a részleteket kifejtő végrehajtási rendelet megjelenésére, majd idén február 9-én jelent meg az ügyeleti és egyéb pótlékokról szóló kórházi főigazgatói utasítás. Azóta megjelent még egy újabb kormányrendelet, majd kedden egy újabb központi utasítás is.

Az állandó módosítások és csúszások miatt a kórházak, klinikák harapófogóba kerültek: számos jogértelmezési és adminisztrációs problémával küzdenek, az orvosok és egészségügyi dolgozók közben sok kérdésre választ várnának, a szerződéseket viszont március elsejéig alá kellene írni. Ennyi mindent fizikailag lehetetlen a maradék négy napban elintézni.

Azoknak az orvosoknak például, akik PhD-képzésben is részt vettek, most igazolásokat kell erről beszerezniük, mert csak így tudják megfelelő fizetési kategóriába sorolni őket, mivel ez is szolgálatban töltött időnek minősül (az igazolások beszerzésének határideje végül április 30. lett). Szegeden az is problémát okozott, hogy a szakorvosok jelentős hányadánál tévesen állapították meg a 40-60 ezer forintot kitevő képesítési pótlék összegét. Ez a jogszabály alapján nem jár az orvosok nagy részének, így ezt el kellett venni, és ennek korrekciójáról a héten egyenként írásbeli tájékoztatást is át kell adni az érintetteknek.

A helyzet kaotikusságát mutatja, hogy miközben a munkaszerződéseket február közepén fogalmazták meg, még ezután is megjelent egy kormányrendelet, emiatt a munkaszerződések tévesen tartalmazzák a következő fizetési fokozatba való átsorolás dátumát. A Klinikai Központ vezetése azt a tájékoztatást adta a dolgozóknak, hogy „a munkáltató természetesen a vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon fogja automatikusan végrehajtani a következő fizetési fokozatba történő átsorolást függetlenül attól, hogy az önök által most aláírt munkaszerződésben nem ennek megfelelően szerepel a dátum.”

Lengyel Csaba, a Klinikai Központ elnöke azzal próbálta meggyőzni az orvosokat, hogy írják alá a szerződést mostani formájában, és azt május 31-ig úgyis felülvizsgálják.

A Klinikai Központ elnöke azt írta: „Ezen felül vizsgálat keretében figyelemmel tudunk lenni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetményén felüli díjaival és juttatásaival, támogatásaival kapcsolatos országos helyzetre, szabályozási környezet változásra, forrástérképre, továbbá a dolgozói igényekre és intézményünk mozgásterére is.”

Egy szegedi orvos a Telexnek erre azt mondta:

„Ez így egy olyan szerződés, amit ceruzával írtak, de a radír ott van mellette az asztalon. Nem lehet elfogadni.”

Lengyel arra kéri a a klinikák és osztályok vezetőit, hogy „a klinikai központban lévő jogviszonyok fenntartásával ezen felülvizsgálat és egyeztetés sikeres közös lebonyolításának is adják meg az esélyét maguknak és az intézményeknek egyaránt”. Miután számtalan kérdés vár még tisztázásra, a szerződések aláírásának határidejét az egész országban február 28., vasárnap helyett hétfő éjfélig hosszabbították meg.

Mint tegnap megírtuk, az állam több ponton engedett a biankó szerződések ellen tiltakozó orvosoknak. Az orvosok ügyeleti díja 70-90 százalékról 100-120, illetve 150-180 százalékra is emelhető, és kimondták, hogy az ügyeletek utáni pihenőidőt ki kell fizetni. Szegeden az okozott felháborodást, hogy a szerdai tájékoztatás szerint ott továbbra is csak a minimum díjakkal számolnak, és a pihenőidő kifizetéséről sem kaptak egyértelmű információkat.

telex