forrás: Kossuth Rádió – 180 perc

Az elmúlt három évtizedben, mióta az Egyesült Államok a vezető nagyhatalommá vált, gyakran lép fel rendteremtőként a konfliktuszónákban – jelentette ki Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Kifejtette, az amerikaiak sokszor kaotikusabb helyzetet hagynak maguk után, mint amilyen előtte volt. Afganisztán és Irak esetében például az Egyesült Államok sok hibát követett el. Amikor a nemzetközi erők kijöttek onnan, félkész állapotban maradt a válságkezelés. Ebben persze nyilván ludas az adott ország vezetése.

Amerikai katona egy lángoló jármű mellett a NATO egyik logisztikai bázisán, az afganisztáni Nangarhar tartománybeli Torkham városában. (MTI/EPA/Gulamullah Habibi)

A szakértő szerint az amerikai diplomácia gyakran gondolja úgy, hogy a demokráciát tankokkal kell elvinni az érintett országokba. Ráadásul a térségek olajkincse is csábító lehetőség.

Ha valaki azt hiszi, hogy a demokráciát a hadsereggel kell exportálni, akkor nagyon nagyot téved. Tudjuk, az afganisztáni háború a 9/11-gyel kezdődött, abban a tálibok keményen részt vettek, az offenzíva erre volt egyfajta reakció. Egy hét alatt kiderült, hogy katonai célpont már nincs, viszont politikailag rendezni kell a helyzetet. Ez a folyamat pedig enyhén szólva nagyon hosszúra nyúlt, és még most sincs vége – fejtette ki.

Ha Irakot nézzük, akkor egyértelműen az olajról van szó, Szaddám Huszein inkább ürügye, mint oka volt ennek a támadásnak. Ahogy Afganisztán esetében, Irakot illetően is azt lehet mondani, egy befejezetlen folyamatról van szó, és ennek komoly következménye a menekültáradat, mely ezekből az országokból jön. Líbiában nyilván meg kellett dönteni Kadhafi uralmát, de aki ismeri a Szahara olajkincsét, az tudja, hogy kiváló minőségű. Erre fájt a foga Franciaországnak és Nagy-Britanniának is – hangoztatta.

Kis-Benedek József azt mondja, az Egyesült Államok bevándorláspolitikája az egyik legszigorúbb a világon.

„Megnézik azt, hogy ki fogadnak be, kinek adnak állampolgárságot, nagyon keményen őrzik a határaikat. Elsősorban délről vándorolnak be, Mexikón keresztül” – részletezte.

A szakember szerint az amerikai bejelentés néhány száz szír befogadásáról részben reklámfogás, hiszen nemsokára elnökválasztás lesz, részben szolidaritás Európával.

PR-fogásnak is lehet tekinteni, de lehet rá azt is mondani, hogy transzatlanti együttműködés – foglalta össze.