Hirmagazin.eu
Főoldal » A sas felszállt: 120 éves a futball Ferencvárosban
Sporthirek

A sas felszállt: 120 éves a futball Ferencvárosban

December 3-án 120 éve alapították a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó szakosztályát.

Az FTC azóta 31 bajnoki címmel és 23 Magyar Kupa-sikerrel a hazai futball egyik legnépszerűbb és legeredményesebb csapatává vált.

Az egyetlen magyar alakulat, amely nemzetközi kupát – az 1965-ös Vásárvárosok Kupáját – tudott nyerni, és amely hazánk eddigi egyetlen aranylabdását, Albert Flóriánt adta. Idén a BL csoportkörében szurkolhatunk a zöld-fehéreknek, akik másodszor kerültek a főtáblára.

Magyarországon már az 1880-es években sorra alakultak a labdarúgó klubok. A Ferencvárosi Torna Club ötlete egy Mester utcai fiatalokból álló csapat fejéből pattant ki, Weisz István ügyvéd és a Prágából hazaérkező Gabrovitz Kornél vállalta, hogy régi barátaik és néhány mecénás – köztük Gráf József pékmestert és Springer Ferenc ügyvéd, országgyűlési képviselő – megnyerésével tornaegyletet alapítanak.

Közös összefogással 1899. május 3-án megalapították a Ferencvárosi Torna Clubot, elfogadták az alapszabályt és a klub jelmondatát: Erkölcs, Erő, Egyetértés.

Színeiket a nemzeti színek közül akarták választani, s mivel a korábban létrejött BTC már lefoglalta a piros-fehér színeket, a zöld-fehér mellett döntöttek.

Dr. Sárosi György (jobbról a 2.) az FTC–Sparta Praha labdarúgó mérkőzés előtt, 1947. szeptemberében. Sárosi 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerzett, ezzel a Fradi legeredményesebb játékosa. (Nemzeti Fotótár/Adorján Rezső)

Az egyesület nevébe szándékosan vették fel a torna szót is, arra utalva, hogy a labdarúgás mellett más sportok művelését is tervezik. Az FTC-t azonban a legtöbben máig a labdarúgó sikerekkel azonosítják.

Az első hivatalos bajnoki mérkőzését így 1900. április 21-én játszotta a Ferencváros, ekkor a MUE ellen 5–3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. Az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni, ekkor a csapat 5-1-re legyőzte a Budapesti SC-t. A Fradi mérkőzéseit 1911 óta rendezik az Üllői úti pályán.

A Ferencváros és az Újpest összecsapásai már az 1930-as években rangadónak számítottak. A képen Albert Flórián kapura fejel az Újpesti Dózsa elleni, 2:0-ra megnyert mérkőzésen a Népstadionban, 1963. április 7-én. (Nemzeti Fotótár/Mikó László)

A régi stadion egészen 1971-ig szolgált az FTC otthonául, akkor lebontották az elavult lelátókat és megkezdődött egy új stadion építése, amelynek avatására a klub fennállásának 75. évfordulóján, 1974 májusában került sor.

A kilencvenes évek elején műanyag székekre cserélték a fapadoks lelátókat, ezzel 18 100 főre csökkent az Üllői úti stadion befogadóképessége, amely 2007-től Albert Flórián nevét viselte.

2013-ban elkészült a Ferencváros jelenlegi, az UEFA szigorú biztonsági és kényelmi előírásainak is megfelelő stadionja, a Groupama Arena, amely a zöld-fehérek új otthonául szolgál.

Albert Flórián kapura lő a Ferencváros-Egri Dózsa mérkőzésen a Népstadionban, 1969. április 30-án. A háttérből Szőke István és Branikovits László nézik az akció befejezését. A végeredmény 6:2 lett. (Nemzeti Fotótár/ Kovács Gyula)

Aranylabdás a város pereméről

A Ferencváros az 1930-as évek sikerei után, amikor négy bajnoki címet – köztük az 1931/32-es idényben máig egyedülálló módon 100 százalékos teljesítménnyel –, valamint két kupagyőzelmet szerzett a csapat, a hatvanas években élte második aranykorát. Legnagyobb kupasikerét 1965-ben érte el a klub, amikor megnyerte a Vásárvárosok Kupáját (VVK), a mai Európa Liga elődjét. A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésén át vezetett az út, majd

a Torinóban rendezett döntőben a Juventust győzte le a Fradi 1-0-ra, Fenyvesi Máté góljával.

A VVK 1967/68-as kiírásában ismét a döntőig meneteltek Albert Flóriánék, de az angol Leeds United ellen a döntőben 1–0-ra alulmaradtak. A korszak legendás csatársora volt az Albert, Rákosi, Karába, Varga, Fenyvesi ötös fogat, amely szinte számolatlanul ontotta a gólokat.

A France Football főszerkesztője, Max Urbini átadja az Aranylabdát Albert Flóriánnak (balra), 1967 legjobb játékosának a városligeti Gundel Étteremben 1968. május 4-én. (Nemzeti Fotótár/Szebellédy Géza)

Az FTC négy magyar bajnoki címet szerzett a hatvanas években (1962/63, 1964, 1967 és 1968). 1967-ben története 20. bajnoki elsőségét ünnepelte a zöld-fehér klub, méghozzá úgy, hogy 28 mérkőzésen keresztül veretlen maradt.

Ezekben az években élte fénykorát Albert Flórián, az első magyar aranylabdás is, aki 1967-ben érdemelte ki a France Football című szaklap elismerését.

Ekkor, 1961 és 1968 között játszott a csapatban a „szemtelenül tehetségesnek” tartott Varga Zoltán is, a csatár azonban a mexikóvárosi olimpia előtt disszidált, és legsikeresebb éveit az NSZK-ban és Hollandiában töltötte.

Jeleskedés a nemzetközi kupákban: a ’70-es évek

Az UEFA-kupa 1971/72-es idényben az elődöntőig jutott a magyar csapat, ahol a Wolverhampton ellen 3–4-es összesítéssel kiestek. A magyar bajnokságot csak egyszer tudta megnyerni a gárda (1976-ban), a Magyar Kupa küzdelmeiben viszont annál sikeresebb volt a Fradi, négyszer (1972, 1974, 1976, 1978) is megszerezték a serleget. Albert Flórián 1974. március 14-én játszotta utolsó mérkőzését a Ferencváros színeiben – és az aranylabdás legenda góllal búcsúzott.

A Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) veretlenül jutott döntőbe a Fradi 1975-ben, de az akkor fénykorát élő Dinamo Kijev erősebbnek bizonyult, a szovjetek 3–0-ra győztek.

 

Útkeresés után a BL főtábláján a Fradi

Remekül kezdte a nyolcvanas éveket a Ferencváros, öt esztendő után 1981-ben ismét a bajnoki győzelmet ünnepeltek az Üllő úton. A csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is: Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán 30 találattal a második legeredményesebb, azaz ezüstcipős lett.

Nyilasi Tibor (világos mezben) kapura tör a Ferencváros–Tatabánya NB I-es labdarugó mérkőzésen az Üllői úti pályán, 1981. október 4-én. A meccs végeredménye 5:1 lett. (Nemzeti Fotótár/ Németh Ferenc)

A következő években a sikerek elmaradtak, az 1984/85-ös szezon a Fradi addigi történetének leggyengébb szereplését hozta a 13. hellyel. Az évtized végén, az 1988/89-es és az 1989/90-es idényben elért ezüst-, illetve bronzérem valamelyest visszahozta a Ferencvárost az élcsapatok közé.

Az 1990-es évek elején Nyilasi Tibor már edzőként irányította a zöld-fehéreket, és 1991-ben ezüstéremmel, illetve Magyar Kupa-győzelemmel nyitott.

Az 1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült jól, azonban Fodor Imre és Wukovics László vezérletével tavasszal ismét csúcsra jutott a Ferencváros.

A Ferencváros 1994-es Szuperkupa-győztes csapata, amely 2:1-re nyert a Vác ellen augusztus 3-án a Népstadionban. Guggol (b-j): Zavadszky Gábor, Czéh László, Lipcsei Péter, Simon Tibor, Lisztes Krisztián, Telek András, Keller József. Áll: Kenneth Christiansen, Goran Kopunovic, Szeiler József, Szekeres Tamás, Hrutka János, ifj. Albert Flórián, Eugen Neagoe, Páling Zsolt. (Nemzeti Fotótár/Németh Ferenc)

A klub korábbi kiválósága, Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi, és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben 2–1) első magyar csapatként jutott a Bajnokok Ligája főtáblájára.

1995. szeptember 13-án, az első BL- mérkőzésén a svájci Grasshopperst idegenben verték 3–0-ra a zöld-fehérek Lisztes Krisztián egy, illetve Vincze Ottó két góljával,

több hasonló siker azonban nem jutott a Fradinak.

Lisztes Krisztián kapura tör Nestor Subiat mellett a Ferencváros–Grasshoppers Bajnokok Ligája mérkőzésen az Üllői úti stadionban, 1995. november 22-én. A végeredmény 3:3 lett. (Nemzeti Fotótár/Földi Imre)

Kirándulás a másodosztályba

A 2000-es évek közepére elillantak az 1995-ös BL-szereplés pozitív hozadékai, köztük az a lelkesedés, amikor egy egész ország szurkolt a Fradi sikeréért. Ennél is súlyosabb veszteség volt azonban, hogy a klub vezetése nem tudott élni a lehetőségekkel.

A korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete tarthatatlanná vált, és a szebb napokat látott futballcsapat 2006-ban – fennállása során először – kiesett az NB I-ből.

A csapat pironkodó ultrái nem így tervezték, de a Fradi három szezont volt kénytelen a másodosztályban tölteni, mire 2009-ben visszaküzdötte magát az élvonalba.

Ekkor kezdődött el az az építkezés, amely egy évtizeddel később visszarepítette az élvonalba a Ferencvárost. Egy magyar befektetői csoport 2011. március 30-án jelképes egy euróért visszavásárolta a futballcsapatot a Kevin McCabe vezette angol tulajdonosi gárdától. A 2010/11-es bajnokság végén a harmadik helyet megszerezve a Ferencváros ismét kiléphetett a nemzetközi porondra, és elindulhatott az Európa Liga 2011/12-es szezonjában. Az FTC 2016-ban ismét megszerezte a magyar bajnoki címet, és ezt a sikert a 2018/19-es és a 2019/20-as szezonban is megismételte.

Mindennek köszönhetően a Ferencváros ismét ott lehet a Bajnokok Ligája 2020/21-es kiírásának csoportkörében olyan patinás klubok mellett, mint az FC Barcelona, a Juventus vagy a Dinamo Kijev.

Lasha Dvali és Miha Blazic, a Ferencváros, valamint Riqui Puig (középen), a Barcelona játékosa a Bajnokok Ligája csoportkörének ötödik fordulójában játszott Ferencváros–FC Barcelona mérkőzésen a Puskás Arénában 2020. december 2-án. (MTI/Szigetváry Zsolt)

És bár a Barcelona szerda esi 3–0-s budapesti győzeleme azt jelenti, hogy a Ferencváros egy pontjával a csoport negyedik helyére szorult, ma már biztosan tudják a csapat szurkolói: a „Fradi-sas” szárnyát megtépázni lehet, de a szárnyaláshoz kellő tollakat kitépni nem.

hirado

Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Él#337; tv-sportközvetítések – Kedd, szerda

info

Elképesztő teljesítmény: 250 kilométert futott le két magyar Japánban

Mazsi

Összetettben is arany- és ezüstérmet szerzett a két Liu

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------
×

Csatlakozz népes facebook követőink táborához!