Talán nem árulunk el nagy újságot, azzal, hogy rostban gazdag nyersanyag például a zöldség- és főzelékfélék, az alma, a fekete ribiszke, a málna, az egres, a földi eper, a káposztafélék, a karalábé, a sárgarépa, a pasztinák, a mángold, a lencse.

Érdemes az étrendünkbe magas rosttartalmú (lenmagos, köménymagos, korpás-magos, szezámmagos, stb.)  kenyereket is beiktatni, a szokásos liszt helyett vagy azzal keverve a teljes kiőrlésű búzalisztet, rozs-, kukorica-, hajdina-, köles-, zab-, illetve szójalisztet használni konyhánkban.  A teljes kiőrlésű gabonafélékből a fényezetlen rizs, a barna rizs és az vadrizs rostban is gazdag, és alapvető foszfor- és B-vitamin-forrás is.

A hüvelyesekkel szervezetünk kálium- és magnéziumszükségletét is kielégíthetjük, a bab, babfélék, borsó, lencse, szója. A lencse élelmi rost-tartalma igen jelentős. Fogyasztása kedvezően hat a koleszterintermelésre, mindkét fajta cukorbetegség esetén gátolja a vércukorszint emelkedését, és bélműködés-szabályozó képességénél fogva gyógyítja a székrekedést (fogyasztása ezért különösen fontos a bélrenyheségben szenvedőknek). A gyümölcsök közül fogyasszunk banánt, almát héjastól, birsalmát, meggyet, narancsot,  fekete ribiszkét, fekete szedret vagy szőlőt.

Rostfogyasztás céljából időnként célszerű lenmagot vagy lenmagolajat fogyasztani. Ha kávédarálón megdaráljuk, akkor a lenmag előnyös gyomor- és nyombélfekély esetén, de kiváló hashajtó is. A mák – kiemelkedő rosttartalma mellett – elsősorban a biotin-, E-vitamin-, kalcium-, magnézium- és vastartalma miatt ajánlott. A mandula fogyasztása fontos a rákos burjánzás megakadályozásában, mert sok E-vitamin, kalcium, magnézium, vas, cink, mangán és réz található benne.

forrás: hirado.hu