Az új év második napján hozott le a New York Times egy cikket arról, hogy a balkáni és közép-kelet-európai országok hatóságai miként bántalmazták a migráns nőket. A lap állítása szerint egy magyar börtönőr eszméletlenre vert egy szír nőt, miután az visszautasította szexuális jellegű közeledését. Kemény szavak, kemény vádak.

(Migránsok és rendőrök a Keleti pályaudvaron tavaly szeptemberben.)

A cikk szerzője azóta elmondta: az esetről nem maga az áldozat, hanem annak testvére számolt be, és azt nem tudta megmondani, hogy pontosan hol és mikor történt mindez. Az újságíró elismerte azt is, hogy nem tudta ellenőrizni az állítások igazságtartalmát. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága pedig közölte: ilyet eset Magyarországon nem fordulhatott elő, mivel a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben kizárólag felnőtt férfiak voltak és vannak őrizetben. Az már csak hab a tortán, hogy egy meg sem történt esetből hír lehetett, miközben a nyugati sajtó napokig igyekezett eltitkolni a kölni eseményeket.

Nem ez az első alkalom, hogy a nyugati sajtó hazugságokat állít Magyarországról. Volt olyan újságíró, aki tudni vélte, hogy Fidesz-Jobbik koalíció vezeti az országot. A dolog pikantériája, hogy a szóban forgó New York Times már 2000-ben is elkövette ezt a bakit, csak akkor épp MIÉP-Fidesz koalícióról írt.

A migránsválsággal pedig beköszöntött az igazi rágalom-cunami. Ki ne emlékezne arra a kitűnő színészi tehetséggel megáldott migránsra, aki magával rántva egy nőt és egy gyereket, a sínek között fekve pózolt a kameráknak, hogy aztán a nemzetközi lapok azzal a kommentárral hozzák le a fotót, hogy a magyar rendőrök a sínekre taszítottak egy ártatlan szír családot. Vagy amikor az osztrák sajtó azzal kürtölte tele a világot, hogy Magyarországon életveszélyben vannak a migránsok, és lelkes osztrákok tömött sorokban indultak kimenteni hazánkból a bevándorlókat. De ennek az időszaknak a koronázatlan királya mégis az az eset, amikor a nyugati sajtó jól fizető futballedzői karriert szerzett az el-nem-gáncsoltak ligájában játszó Oszama Abdul Mohszennek (aki szabadidejében egyébként szívesen harcol a kurdok ellen.)

A legújabb szenzációhajhász írás pedig (ami még hírnek sem nevezhető) a New York Times bajai videója lett. Jöhet az újságíró magyarázkodása, jöhetnek a jogi lépések, de a lényegen semmi sem változtat: aki a sajtószabadságot szeretné félteni, az forduljon Nyugatra, ott az irányított újságírás mintapéldáival találkozhat.

Bunford Gerda

politológus hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem