Őszinte kacaj, csillogó szemek és mosoly a világra: ez a legfőbb jellemzője a gyermekek világának. Ahogy öregszünk, úgy felejtjük el ezt képességünket… A felnőtt élet velejárója, hogy egyre ritkábban közvetítünk önzetlen jókedvet mások irányába. Pedig a nevetés nem csak egészségesebbé, hanem boldogabbá is tesz bennünket!

Egy angliai felmérés a nevetések számát vizsgálta, mely szerint a férfiak átlagosan tizenöt, a nők huszonkettő, míg a gyerekek naponta megközelítőleg négyszáz alkalommal nevetnek. Ez óriási különbség! Ha belegondolunk, mindenki tanúsíthatja, hogy egy szívből jövő nevetés fantasztikus hatással bír. Egy nagy nevetés ugyanis ellazítja az embert és átmenetileg a problémákat is feledteti velünk. Ma már tudományosan igazolt tény, hogy a nevetésnek rengeteg pozitív hatása van a szervezetünkre. Többek közt, nevetés közben endorfin szabadul fel, ami amellett, hogy akár euforikus élményt is képes okozni, még a fájdalomérzetet is csökkenti. Sőt, még az immunrendszerünket is erősíti, arról nem is beszélve, hogy mennyivel vonzóbb egy mosolygós ember, mint egy búskomor.

Annak ellenére, hogy a nevetés része az egyetemes szókincsünknek, meglepően keveset tudunk a keletkezéséről. Egyes feltételezések szerint a nevetés a játékkal áll kapcsolatban, így könnyen magyarázható az a jelenség is, miszerint a felnőttek kevesebbet nevetnek. Jó esetben egy gyermek a gondatlanság és szabadság érzésében éli a mindennapjait, míg felnőttként minden nap egy küzdelem stresszel és rohanással tűzdelve. Ilyen környezetben valóban nem könnyű felhőtlenül nevetni, de próbálkozni fontos! Például nem járna nehézséggel többször visszamosolyogni a zöldségesre vagy a bolti eladóra, vagy néha jót nevetni a saját butaságainkon. Ha nyitottak vagyunk az élet pozitív oldalára, akkor biztosan több viszonzást kapunk, ami alapjaiban szebbé varázsolhatja a napjainkat. Érdekes tény, hogy míg a nevetés elfojtásában már mesterek vagyunk, hitelesen senki sem tud nevetést imitálni. Mi a magyarázat? Hát az, hogy a kacagás, egy önkéntelen folyamat, amit nem lehet megjátszani.

A kezdetek…

Először három-négy hónapos korba kezdenek el mosolyogni-nevetni az emberek, tehát jóval előbb, mint hogy beszélni tudnánk. Ebben a korban a nevetés és a sírás a legfontosabb kommunikációs eszköze egy babának. A babák ezekkel a jelzésekkel kérnek valamit, míg sírással a problémájukat próbálják kifejezni, addig a mosolygással elégedettségüket jelzik. A felnőttek is okkal mosolyognak: például ha szimpatikusnak szeretnének tűnni, vagy szeretnének valamit a másik féltől. Ezeket a szándékokat viszonylag könnyű átlátni, így a mosoly többnyire megmarad a kedvesség közvetlen kifejezőmódjának.

Mi mit jelent?

Az emberi kacagás sok mindent elárul a jellemről. Kutatók megvizsgálták például a nevetés hangjait és az alábbi következtetésekre jutottak:

– HAHA: Akik az „A” magánhangzót ismételgetve nevetnek, azok nyílt, becsületes, izgalmat kedvelő emberek, bár olykor szeszélyes természetűek.

– HEHE: Az „E”-vel nevetők állítólag flegmetikus és melankólikus személyek szoktak lenni.

– HIHI: Az „I”-vel történő nevetés, leginkább a gyermekekre jellemző. Felnőttek közül a naiv, gyengéd, szégyenlős és határozatlan emberek jellemzője.

– HOHO: Az „O” magánhangzó hallatása a nagylelkűség és a merészség ismérve. Nem véletlen, hogy Télapóhoz is ezt a nevetést kapcsolták.

– HUHU: Az „U” hanggal nevetőket állítólag jobb elkerülni, mert a kutatások alapján az elvtelen emberek vihognak így.