Hirmagazin.eu
Főoldal » A magyar város, amelyet egy török bégről neveztek el..
Belföldi hírek

A magyar város, amelyet egy török bégről neveztek el..

A török hódoltság idején, egy ideig Hamza bég lett a környék ura. Ezt az is bizonyítja hogy Érd-Ófalu környéke a 16–17. században felvette a Hamzsabég nevet.

II. Lajos, a húszéves király Érden pihent meg és innen indult Mohács irányába a seregével törököt verni, majd soha többé nem tért vissza. Az oszmánok azonban megérkeztek és a római hadi út nyomvonala mentén palánkvárat és minaratet építettek. Utóbbi érdekes módon több száz év elteltével is áll.

Anno a dzsámi is hozzátartozott a minarethez, azonban az idők során megsemmisült. Eltűnésének okát azonban nem ismerjük, vagy villámcsapás érte, vagy az árvíz vitte el, vagy széthordták – mondta Tarnay Tünde tervező, építész az M1 Itthon vagy! című műsorában. Hozzátette,

a megmaradt minaret azért különleges, mert az országban összesen három ilyen épület van, Egerben, Pécsett és Érden.

A minaretről a hódoltság ideje után fennmaradt legendák szerint az ifjú legények felmentek a tetejére és ott kézen álltak, meg mutatványokat hajtottak végre.

A török hódoltság idején, egy ideig Hamza bég lett a környék ura. Ezt az is bizonyítja hogy Érd-Ófalu környéke a 16–17. században felvette a Hamzsabég nevet.

Hamza bég az 1550-es években egy palánkvárat is építtetett, „amelynek különös jelentősége volt, a leírásokból tudjuk, hogy amikor egy küldöttség például Budára ment a budai pasához török részről, akkor itt a palánkban pihent meg utoljára, és öltötte fel díszes öltözetét, hogy teljes díszbe vonulhasson be Budára” – mondta Stencinger Norbert történész.

A palánkvár eltűnt a föld színéről, mint ahogy az Üdvözöljük Hamzsabégen községtábla is. Ám az örök emlékezet sok történetet megőrzött. Az utókor a tragikus sorsú II. Lajosnak, az utolsó középkori magyar királynak is emléket állított az óvárosban. 1526 júliusában Érden, Ákosházi Sárkány Ambrus kastélyában szállásolták el a királyt és küldöttségét.

Brodarics István leírásából tudjuk, hogy a király érkeztekor elpusztult a kedvenc lova, és ezt nagyon rossz előjelnek vélték a kortársak – mondta Stencinger Norbert. Hozzátette, Érdhez köthető az is, hogy innen Csepel szigetére vitték át az uralkodót, hogy Mária királynétól elbúcsúzzon, aki oda menekült a várható török támadások elől.

A király és királyné ekkor látta egymást utoljára.

Sárkány Ambrus közel félezer éves múltú épületéből pedig csak néhány timpanonos oszlopdarab és egy labirintusszerű pincerendszer maradt.

A legenda szerint a hódoltság idején itt raboskodott Szapáry Péter szolgabíró, meglehetősen mostoha körülmények között.

A pince feletti neoreneszánsz kastélyt többször átépítették, és gyakran örökölték vagy kapták hozományként. Tulajdonosai között voltak nemcsak a Szapáryak, de az Illésházyak, a Batthyányak, a Sinák, a Wimpfennek és a Károlyiak is. Később a kúria egyházi kézbe került, a vizitációs női szerzetesrend és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete lett a tulajdonosa.

A vizitációs nővérek idejében az apácaélet egyik ideálját, a „magyar kis szent Teréz”-ként is emlegetett, mindörökké 28 éves Bogner Mária Margit nővért a gazdatiszti épület mellett temették el. Zarándokhelyként tisztelt sírhelye átkerült a Szent Mihály-templom kertjébe.

Az idők folyamán a timpanonon a feliratok változtak, de összességében a kastély épülete egészen a közelmúltig létezett.

Óriási vastag falak, gyönyörű szerkezetek, egy gyönyörű belső udvaros, tornácos épület volt – mondta Tarnay Tünde.

Az érdiek azóta is gyászolják a volt-nincs kastélyt, amelynek széthordott kövei sok helyen kerítésbe, házalapba kerültek.

Nyitókép: MTI/Manek Attila

M1

Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Öntudatos kerékpárosok, agresszív autósok – így lehetne béke az utakon

info

Ide gyűjtöttünk minden hasznos tudnivalót a hosszú hétvégével kapcsolatban

Edit

Garázsadó Zuglóban, adóemelés Pestszentlőrincen – videó

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------
×

Csatlakozz népes facebook követőink táborához!