A magyar borkultúra

A kiállítás látogatói a szőlőművelés és borkészítés munkaeszközei mellett ritka préseket és a magyar borászati ipar termékeit is megismerhetik.

Külön figyelmet érdemel a Balaton-felvidéki kisparaszti pincebelső, és a magyar borkultúra zászlóshajóját, Tokaj-Hegyalját bemutató kiállításrész.

A kiállított több mint 700 muzeális eszköz és tárgy Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű eszközgyűjteményéhez, a Szőlészeti és Borászati Gyűjteményéhez tartozik.

A magyar szőlő és bor története

A kronologikus elrendezésű tárlat különös hangsúlyt fektet borkultúránkat máig meghatározó tényezőkre: a keleti gyökerekre, a pannóniai római borkultúrára, valamint a nyugati és a délszláv telepesek magyar kultúrába integrálódott hagyományaira.

Megismerkedhetünk a feudális szőlő- és borkultúra Szent István kori megszületésével és a középkor folyamán betöltött rendkívüli jelentőségével. Szembesülhetünk a történelem pusztításaival, felmérhetjük az újrakezdések nehézségeinek nagyságát. Végigkövethetjük a kapitalizálódás folyamatát, és egy új „hódítónak” a filoxérának a megjelenését.

Számba vehetjük a két világháború, a trianoni békediktátum, a gazdasági válságok és a kommunista diktatúra következményeit, végül láthatjuk azokat a bíztató változásokat, melyek az elmúlt huszonöt év ellentmondásos, válságokkal terhelt időszakának ellenére is a magyar szőlő- és borkultúra jövőjét jelentik.

A 2003 őszén megnyílt tárlat a magyarság identitásához szorosan kötődő magyar bornak és a hozzá kapcsolódó kultúrának széles körű bemutatására törekszik.

Ehhez a borkészítés tudományán túl, az agrártörténet, a néprajz és a vallástörténet segítségét is felhasználja. Méltó folytatása intézményünk borászati kiállításainak, melyben a hagyomány ápolása szervesen illeszkedik a jövő lehetőségeinek és feladatainak bemutatásához.