Forrás: Duna Híradó | 2015. 01. 31. 06:44:00

Folytatódtak a tüntetések Bukarestben, az emberek azt követelik a kormánytól, hogy enyhítsen gondjaikon. Közben a Román Nemzeti Bank vezetője azt mondta: a svájci frank kérdésében hagyni kell, hogy a dolgok maguktól elrendeződjenek. A hitelesek Romániában és Szerbiában is azt szeretnék, hogy a magyarországihoz hasonlóan rendezzék a devizahitelesek ügyeit.
Több napja tüntetnek a frankhitelesek Bukarestben. Azt követelik a kormánytól, hogy tegyen valamit a több tízezer bajba jutott ember megsegítéséért. A válság kezdete óta először a Román Nemzeti Bank elnöke is megszólalt az ügyben.

Több milliárd lejes veszteséget okozna Romániában a bankoknak, hogyha a frankhitelesek az eredeti vagy annál tíz-húsz százalékkal magasabb árfolyamon váltanák lejre a néhány éve felvett hitelüket – mondta a bankvezető, aki úgy fogalmazott: a svájci frank kérdésében hagyni kell, hogy a dolgok maguktól elrendeződjenek.

A frankban eladósodott devizahitelesek ezzel nem értenek egyet: egyesületük elnöke szerint Magyarország még időben talált megoldást a frankban eladósodottak problémájára.

„A magyar modellt már jó ideje kellett volna alkalmazni Romániában is. Legalább két hete, a frank erősödése utáni pillanatban sürgősségi kormányrendelettel kellett volna a magyarországihoz hasonló intézkedéseket meghozni. Most már minden késő – fogalmazott Gheorghe Pipera.

Nem adják fel a szerbiai frankhitelesek sem. Szombatra hatalmas tüntetést szerveznek belgrádban a jegybank épülete elé. Sokan vélik úgy, a kormány a bankok oldalára állt és nem a hitelesekére, ezért nem tesz lépéseket az adósok érdekében. A bankoknak le kellene mondaniuk a rekordnagyságú jövedelmükről – állítja a szerbiai hiteligénylők egyesületének elnöke.

„Vissza lehetne állítani azt az árfolyamot, ami a hitel felvételekor volt. De a probléma tartós rendezésére a legjobb megoldás a magyar modell átvétele lenne itt is. Nem sok reményt fűzök ehhez, mert a kormány és jegybank is a karvaly tőkét képviseli és védi, de nyomást gyakorlunk, egyre nehezebb lesz védekezniük” – mondta Marko Vasic, a Hiteligénylők Egyesületének képviselője.

Horvátországban közben megegyezés született a kormány, a nemzeti bank és a kereskedelmi bankok között arról, hogy háromféle segítséget kaphatnak az ott bajbajutott devizahitelesek. Az egyik megoldás a magyarországi árfolyamgát-konstrukcióhoz hasonlít a leginkább, ugyanis ebben az esetben az árfolyam-emelkedésből származó többletteher elkülönül az eredeti adósságtól, a törlesztéséből pedig a hitelező bank és az állam is szerepet vállal majd.