Hirmagazin.eu
Főoldal » A lelki egészséghez a konyhán keresztül is vezethet az út
Gasztronómia, vega

A lelki egészséghez a konyhán keresztül is vezethet az út

A terápiás módszerek folyamatosan bővülő sorában egyre népszerűbb a terápiás főzés vagy kulináris művészetterápia, ami a konyhai munkák segítségével igyekszik orvosolni a mentális betegségek széles tárházát a depressziótól a függőségekig.

A multinacionális cégekből kiugró, majd saját cukrászvállalkozást indító PR-osok, CEO-k és menedzserek már régebben felismerték, és talán valahol már mi is ráéreztünk, mikor elmélyedtünk egy bonyolultabb leves vagy egy pepecselős sütemény elkészítésében:

A konyhai munkák szinte kiábrándítóan hétköznapi folyamata néha – és erre a néhára azért még visszatérünk – képes berántani minket a kiégéssel küszködő modern ember által annyira áhított flow-élménybe, amikor már nem is annyira a végeredmény (vagyis az étel) számít, csak a habverés és szeletelés közben a szakácsot hullámokban elöntő megkönnyebbülés. Az elmúlt években egyre többet hallani az úgynevezett kulináris művészetterápiáról (culinary art therapy) vagy konyhai terápiáról (kitchen therapy), melynek lényege, hogy a főzés folyamatán keresztül ígér lelki egészségjavító hatásokat.

Problémás kamaszok és függők a konyhában

A Michiganben élő Julie Ohana például a módszer egyik úttörőjének számít. Egyéni, kiscsoportos, családi és céges terápiás főzéseket tart, ahol állítása szerint nemcsak a stresszkezeléshez nyújt hatékony eszközt, de a résztvevők kommunikációs képességeit, önreflexióját, önbizalmát, sőt agyi fejlődését is elősegíti. A Huffington Postnak adott interjújában azt mondta,

a kulináris művészetterápia nem annyira az elkészített ételről szól, hanem magáról az elkészítési folyamatról, illetve a tálalás és az étkezés öröméről.

Épp ezért Ohana készített már klienseivel reggelit, főételeket és desszerteket is konyhával egybekötött irodájában. A módszer kulcsaként elsősorban a mindfulnesst emeli ki: ez a manapság már a mainstreamben is meglehetősen divatos, keleti filozófiából importált állapot tulajdonképpen egyfajta tudatosságon alapuló jelenlétet takar, melynek lényege, hogy figyelmünket a jelen pillanat tapasztalásaira fordítjuk, és igyekszünk ítélkezésmentesen tudatosítani a külső és belső folyamatainkat. Nem nehéz belátni, hogy a számtalan mechanikus munkafázist tartalmazó, sokszor nagyfokú koncentrációt igénylő főzés hogyan alkalmas erre, de persze a terápiás főzés valószínűleg egészen más, mint amikor az egész napos munka után, este nyolc órakor kell nekiállni a család másnapi paprikás csirkéjének. Ohana egyébként azt mondja, a kulináris művészetterápia hagyományos terápiával (talk therapy) is kiegészíthető, bár ő elsősorban épp azoknak ajánlja a módszert, akik valami új, izgalmasabb formában tennének mentális egészségükért.

Bár a kulináris művészetterápia még nagyon új irányzatnak számít a terápiás módszerek között, a sütés-főzés pozitív lélektani hatásairól már egész régóta cikkeznek. 2018-ban az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institute of Health) kutatója, Nicole Farmer megvizsgálta, milyen „pozitív mellékhatásai” lehetnek a konyhai munkáknak a mentális egészségre nézve olyan betegek esetében, akik elsősorban cukorbetegségük, szív- és érrendszeri megbetegedésük vagy rákbetegségük miatt kényszerültek rá a főzésre. Azt találták, hogy

nemcsak a páciensek fizikai egészsége javult, de ahogyan magabiztosabbak lettek a konyhában, fejlődött általános önbizalmuk, javultak a társas képességeik, és még a hangulatuk is jobb lett.

Ráadásul a rendszeres főzés (illetve az ahhoz kapcsolódó bevásárlás és menütervezés) segített az agy stratégiai funkcióinak fejlesztésében, vagyis hozzájárult, hogy a kutatásban részt vevő személyek képesek legyenek tisztábban átlátni problémáikat, és könnyebben, módszeresebben megoldani azokat.

Wall Street Journal már 2014-ben beszámolt róla, hogy egyes pszichiátriai intézményekben főzőkurzusokkal egészítik ki a betegek – például depresszióval, függőségekkel vagy akár skizofréniával küzdők – kezelési tervét. A cikk szerint a főzés segít kilépni a halogatásból és a passzivitásból, és aktív, célorientált viselkedésre sarkallja a pácienseket.

A főzésnek különösen nagy előnye, hogy jutalmazó tevékenység, vagyis a folyamat végén van egy produktum, ami képes örömérzetet nyújtani saját magunk vagy akár mások (és így újfent saját magunk) számára. Szintén fontos faktor a főzés kreatív oldala: a hagyományos képzőművészeti formákhoz hasonlóan a főzéshez is kreativitásra van szükség, ez pedig egyszerre lehet inspiráló és felszabadító.

Néhányan egészen speciális problémák kezelésére is alkalmasnak találják a terápiás főzést. A hawaii érdekeltségű, problémás kamaszokkal foglalkozó Pacific Quest kertészkedéssel és főzéssel igyekszik változásra sarkallni a zűrös fiatalokat – szerintük a főzésben is fontos repetitív tevékenységek segítenek a neurológiai fejlődésben, miközben az ételkészítés során (elsősorban a saját kezűleg begyűjtött alapanyagoknak hála) a kamaszok a természethez is közelebb kerülhetnek. Ők is kiemelik a főzéssel elsajátítható hasznos készségeket, például a jó időmenedzsmentet és a rendszerezés képességét.

De addiktológiai osztályokon is használják a terápiás főzést, ami az American Addiction Centers (Amerikai Addiktológiai Centrumok) álláspontja szerint kitöltheti az űrt, amit korábban drogokkal vagy alkohollal próbáltak betömni. Persze ezeken a helyeken a főzés kiegészítő módszerként működik, ami más, bizonyított hatékonyságú és kidolgozott módszertannal bíró terápiás módszerek támogatását segíti elő. Hogy önmagában gyógyulhatunk-e a főzéssel, az már egészen más kérdés.

A hagyományos művészetterápiás módszerek kapcsán elsősorban a képzőművészetekre szokás gondolni, de a helyzet ennél azért valamivel bonyolultabb. Dr. Antalfai Márta klinikai szakpszichológus és művészetpszichoterapeuta, a Lelki Egészségvédő Alapítvány (LEA) elnöke először igyekszik tisztázni a fogalmat: „A klasszikus művészetterápia a nemzetközi szakirodalom alapján a képzőművészeti terápiákat foglalja magában, tágabb megfogalmazásban ugyanakkor a dráma, a mozgás, a zene, a költészet, az irodalom is beletartozhat. Ugyanakkor az ezekre a művészeti ágakra épülő terápiáknál már külön zeneterápiát, táncterápiát nevezünk meg. Néha egy terápiás módszer több művészeti ágat ötvöz: például az én módszerem is ötvözi a képzőművészeteket, a zenét és más pszichoterápiás módszereket, a relaxációt és az imaginációt is.” Az említett módszer a Katarzisz Komplex Művészetterápia, melyet Antalfai Márta 1972–74 között dolgozott ki – itt kiscsoportos foglalkozások zajlanak, ahol a hivatalos leírás szerint a relaxáció, imagináció, vers és zene együttes alkalmazásával indul el az alkotói folyamat, a központjában pedig a katarzisélmény megélése áll.

A terapeuta szerint alapvetően üdvözlendőek azok a módszerek, amik a kreativitás kifejezésére építenek, így például a konyhaművészetre alapozó foglalkozások is. „Ezek mind fokozhatják a jóllét érzését, megteremthetik a mindfulness állapotát. De említhetnénk egy asztalost is, aki fával dolgozik, hiszen az alkotásnak nagyon széles köre van. Ilyenkor általában egy bizonyos anyagra összpontosul a figyelem: az asztalos esetében a fára, a főzés közben pedig az ételekre. Főzés közben ráadásul ugyanúgy fontos szerepe van a színeknek, a terítéknek, a díszítésnek” – magyarázza Antalfai, hozzátéve, hogy a színek a hagyományos művészetterápiában is kulcsfontosságúak. A szakértő kiemel néhány további érdekes párhuzamot is, például, hogy a gasztronómiában is megtalálható az alkotó és a befogadó szerepe, hiszen az elkészült ételt általában el is fogyasztják – Antalfai szerint fontos, hogy mindkét pozíciót kipróbáljuk, hiszen a megfőzött ételkompozíció vizuálisan is gyönyörködtet és ízélményt is adhat. De talán ennél is fontosabb hasonlóság a főzés és más alkotói folyamatok között, hogy a kulináris terápia is lehetőséget ad az önkifejezésre:

A hétköznapi főzés automatikus, monoton folyamatainak nincs igazán terápiás hatása, de ha arra törekszünk, hogy kifejezzük személyiségünket a főzéssel, ez is alkotássá válik

– magyarázza a terapeuta.

Fotó: istock

Antalfai Márta azonban figyelmeztet rá, hogy az ismert művészetterépiás módszerek egyezményes, kidolgozott módszertannal rendelkeznek – ez különbözteti meg a gyógyításra használt művészetterápiát attól, amikor csak úgy leülünk rajzolgatni.

A kreativitás és az ennek kifejezésére való hajlam születésünktől kezdve az emberi természet sajátja. A kreativitás szabadságot, szabad teret ad. Az érzékszerveinken keresztül történő aktivitás már önmagában relaxációs hatással bír, és minden alkotótevékenység segít, hogy kiéljük ösztönös kreativitásunkat – melynek hiánya adott esetben káros hatással lehet mentális egészségünkre is.

A művészetterápiával ugyanakkor már bonyolultabb, a kreativitáshoz nem kapcsolódó problémákra is tudunk hatni. Veszteségélmények, traumák, párkapcsolati problémák feldolgozását segíti, és kimondottan hatékony lehet a depresszió kezelésében, hiszen az élmény megjelenítésével az illető másoknak is bemutathatja belső világát.”

A művészetterápia módszertanában fontos szerepet kapnak a szimbólumok, és az is elengedhetetlen, hogy képzett szakember vezesse az alkotást, aki akár a hagyományosabb terápiás módszerekből is átemelhet eszközöket. A kulináris művészetterápia egyelőre még nem tart itt: nincsen univerzális, kanonizált módszertan, nem áll mögötte elég és kellően meggyőző tudományos kutatás, vagy empirikus tapasztalat. „Azt gondolom, ezek az újabb, modernebb megközelítések, mint például a kulináris művészetterápia, nagyon jók és hasznosak tudnak lenni, de komolyabb elakadásokban, súlyosabb lelki problémák esetén már nem igazán segíthetnek. Az ételkészítés nem biztos, hogy képes megérinteni a belső történéseket, nem alkalmas az önismeret fejlesztésére. Így ezt nem nevezném művészetterápiának, inkább rekreációs foglalkozásnak, melynek valóban számos pozitív hatása lehet, illetve hatékonyan kiegészítheti a terápiás munkát” – foglalja össze Antalfai Márta.

Feladat és felszabadulás

Azt is muszáj megemlíteni, hogy a pszichoterápia még mindig csupán egy szűk elit számára elérhető (ez különösen igaz Magyarországra, de számos külföldi országban is így van), a terápiás főzés esetén pedig még szembetűnőbb és meglehetősen groteszk lehet a különbség a hagyományos terápiát „megfűszerezni” vágyó felső középosztálybeli és a gyerekeinek főző alacsony jövedelmű asszony között. Míg előbbi nyugodt és hívogató környezetben, komótosan összeállítja a sajtos szuflét, utóbbi ordító gyerekek között próbálja megfőzni a létező legegyszerűbb ragut. És míg az első esetben a főzés valóban lehet frissítő, inspiráló élmény – ha gyógyító talán nem is –, a másodikban inkább csak nyűg marad.

nlc

Hasonló hírek

Földünk 5 legegészségesebb gyümölcse

info

Állítsuk már most össze a karácsonyi menüt! Ezzel a főétellel nem foghatunk mellé

Mazsi

Foszlós vajaskifli dagasztás nélkül

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------