A kor magyarjai hatalmas kataklizmaként élték meg a trianoni döntést – jelentette ki a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában Ablonczy Balázs történész. A diktátum ugyanis több negatív gazdasági következménnyel is járt, amelynek következtében az átlagembereknek mintegy 50 százalékos, a köztisztviselőknek pedig mintegy 90 százalékos életszínvonal-csökkenést kellett elszenvedni – tette hozzá.

Rengetegen menekülnek az anyaországba

Ekkor érte el ráadásul Magyarországot egy spanyolnátha-járvány is, amely főként a 18-35 év között fiatalok életében okozott nehézségeket.  Ha egy mondatban kellene tehát összefoglalni, a kor magyarja fázott, éhezett és drámai életszínvonal-csökkenést kellett elszenvednie a trianoni döntés következtében – fogalmazott a történész.

Ablonczy Balázs elmondta, már 1920 környékén százezres nagyságrendben érkeznek az anyagországba az elcsatolt területekről elmenekülők, főként állami tisztviselők. A parasztság jelentős része otthon maradt, mivel a „földjét nem tudta magával vinni” – tette hozzá.

Az ideérkezők szép lassan integrálódnak a társadalomba, ám elmondható, hogy közösségként – a menekültek mint réteg ugyanis nem hagytak komoly nyomot maguk után a magyar történelemben. Nagyon kevés regény, művészeti alkotás szól róluk, nem alakítanak pártot, vagy bármilyen társadalmi szervezetet, nem váltak e társadalmi tragédia megtestesítőivé, szimbólumaivá – mondta Ablonczy Balázs.

Trianon – abszurd és igazságtalan

A magyar társadalom többsége ugyanakkor úgy érezte, hogy a trianoni diktátum eredménye olyan abszurd és igazságtalan, hogy ezt sokáig nem lehet fenntartani, nem kell sok idő hozzá és visszaáll minden a régi kerékvágásba.

A magyar politikai élet is egységes volt e kérdésben, legalábbis abban, hogy minden erő igazságtalannak tartotta Trianont, csak abban voltak véleménykülönbségek, hogy a visszacsatolás milyen mértékű legyen, csak etnikai alapon, vagy teljesen történjen meg – mondta Ablonczy Balázs. A történész szerint nem voltak könnyű helyzetben azok a magyarok sem, akik maradtak az elcsatolt területeken. Sokan voltak, akik nem kapták meg az állampolgárságot. Dolgozhattak, de az állampolgári jogokban, mint például útlevél, vagy szavazati jog nem részesülhettek.

Államilag büntetett magyarság

Voltak olyan állami tisztségviselők, akiket döntésre kényszerítettek: vagy leteszik a hűségesküt az új államnak, vagy elveszítik az állásukat. De az eskütétel mellett döntőknek is el kellett szenvedniük utána különböző mértékű vegzálásokat.

Az állami diszkrimináció szinte mindenhol megnehezítette az ott élő magyarság dolgát. Volt például, ahol különadóval sújtották azt, aki magyar nyelvű iskolába akarta járatni a gyerekét. E szempontból a legrosszabb helyzet a Vajdaságban és a romániai területeken volt, a legjobb pedig Csehszlovákiában – mondta Ablonczy Balázs.

A történész szerint Trianon minden olyan negatív történésnek a jelképévé vált, amely a 20. században érte a magyarságot. Az ország jelentős részének elvesztését, a háborús és gazdasági veszteségeket, a magyar politikai élet száz éve tartó vitáit.  Mindezek összetapadtak egy masszává, amelynek Trianon nevet adott – mondta Ablonczy Balázs.

Forrás: Vasárnapi újság