Nemcsak a tengerek, hanem a tavak és folyók halai is veszélyben vannak – közölte az Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet (AWI) Bremerhavenben. Kiterjedt kutatásukkal jelentős ismereteket szereztek arról, milyen következménye lehet a klímaváltozásnak a világ halállományára. Eredményeikről a Science című tudományos lapban számoltak be.

Az elemzés szerint jóval nagyobb a kockázat az eddig véltnél, figyelembe véve, hogy a halak bizonyos életszakaszukban különösen érzékenyen reagálnak a hőmérséklet változására. Kevésbé tolerálják például a meleget a szaporodáskor. Az ívási területek vizének hőmérséklete jelentősen befolyásolja az egyes fajok szaporodásának sikerét, a halakat így nagyon érzékennyé teszi a klímaváltozásra – véli az AWI. Ebből kiindulva a biológusok 694 halfaj hőmérsékleti toleranciájára vonatkozó tudományos adatokat elemezték.

Azt vizsgálták, milyen hőmérsékleti keretek között tudnak életben maradni a halak ívásra kész állapotban, embrióként, lárvaként és kifejlett állatként a párzási időszakon kívül. „Eredményeink szerint embrióként és ívásra kész felnőttként jóval érzékenyebbek a melegre, mint lárvaként és ivarérett felnőttként a párzási időszakon kívül”- hangsúlyozta Flemming Dahlke, az AWI kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Második lépésként azt elemezték, milyen mértékben emelkedhet az ívási területeken a víz hőmérséklete. Ehhez a klímaváltozás olyan lehetséges forgatókönyveit használták, melyek a következő klímajelentés alapjául is szolgálnak.

„Ha az emberiségnek sikerül a klímamelegedés mértékét 2100-ig 1,5 Celsius-fokban korlátozni, akkor az általunk vizsgált halfajoknak csupán 10 százaléka kényszerül arra, hogy a meleg víz miatt elhagyja a jelenlegi ívási területet” – mondta Hans-Otto Pörtner társszerző. Viszont ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke továbbra is magas vagy nagyon magas szintű marad, akkor öt vagy annál több Celsius-fokos átlagos melegedéssel is számolni lehet a kutatók szerint, ami a halfajok akár 60 százalékát is veszélyeztetheti.

Az érintett fajok ekkor arra kényszerülnek, hogy vagy evolúcióbiológiai szempontból alkalmazkodnak – ez a folyamat azonban túl sokáig tart -, vagy szaporodási időszakukat egy másik évszakba, vagy másik helyre teszik át.

Egy ilyen változtatás néhány fajnak sikerülhet. De tekintve, hogy a halak hosszú idő alatt igazították szaporodásukat speciális élőhelyekhez, ciklusukat pedig a meghatározott táplálékkínálat és a tengeri áramlatok befolyásolják, az ívási területek kikényszerített áthelyezése hatalmas problémákat okozhat – fejtette ki Dahlke.