Párizs után most a németországi Halléban történt terrortámadás egy zsinagóga előtt.
A német szövetségi belügyminiszter úgy fogalmazott, antiszemita indíttatásra és szélsőjobboldali háttérre utalnak a lövöldözés körülményei. Az esetnek két halálos áldozata és két sebesültje van. Mindeközben az EU hamarosan leköszönő migrációs biztosa egy újabb betelepítési kvóta elfogadására próbálja rávenni a tagországokat. Ifj. Lomnici Zoltán szerint az iszlám terror a tapasztalatok alapján most leginkább a kisebb létszámú zsinagógákat fenyegeti.
Rendőrök a németországi Halle városában elkövetett lövöldözés helyszínén (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
Az elmúlt eseményeket tekintve elmondható, valóban terjed a szélsőjobboldali veszély, amely Németországban mindig is jelen volt – közölte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Mint mondta, az iszlám terror a tapasztalatok alapján most leginkább a kisebb létszámú zsinagógákat fenyegeti az országban.
Több ezer templomot érinthet
Arra is kitért, hogy a német lapok körülbelül 2750 mecsetet számoltak Németországban, és azokat az adatokat is érdemes figyelembe venni, hogy a németek nagyjából 38 százaléka a teljesen vallástalan, 28 százaléka római katolikus, 25 százaléka pedig evangélikus a németek között. Ez együttvéve több ezer templomot jelent, és sok helyen nem indult el még az a folyamat, hogy levennék a keresztet a templomokról, mint az jellemző a skandináv térségekben – tette hozzá.
Berzi Gergely külpolitikai elemző szerint is egyértelmű, hogy az elmúlt években
egyre jobban szaporodnak a merényletek Európában.
Úgy véli, ez a 2015-ös migrációs válsággal van összefüggésben, amikor is több millió olyan személy érkezett Európa területére, akikről semmilyen információja nem volt a hatóságoknak. Ez leterheltséget is okozott a különböző titkosszolgálati és bűnügyi szerveknek, hiszen más bűncselekményekre sem tudtak teljes mértékben koncentrálni.
Példának a francia rendészeti szerveket említette, akik olyan szintű túlterheltségről panaszkodnak már hosszú ideje, amely megnöveli a kockázatát annak, hogy nem tudják a munkájukat megfelelően végezni. Itt arra az esetre gondolt, amikor egy radikalizálódott rendőr támadott rá a saját kollégáira, akire ha egy kicsit jobban odafigyelnek, talán megakadályozható lett volna a tragédia.
Politikai korrektség
Emlékeztetett, a francia kormányszóvivő úgy nyilatkozott a merénylet után, hogy attól, hogy valaki muzulmán, még nem lesz terrorista. Németországban sem tartják számon az iszlamista hátterű bűncselekmények indítékát, azt mondják, hogy a támadások mögött a szélsőjobboldali erőszak áll.
Szerinte politikai korrektség az oka annak, hogy nem választják szét az iszlamista hátterű bűncselekményeket és a szélsőjobboldali erőszakot. A mecsetek elleni támadások után is inkább azt közlik a hatóságok, hogy vallási indíttatásúak voltak, ezért
szélsőjobboldali indíttatású támadásokként könyvelik el.
Lomnici Zoltán arról is beszélt, hogy a legutóbbi támadások Németország nyugati részén történtek, és szerinte ennek lesz jelentősége, ugyanis a keleti régió, amely elég erőteljesen bevándorlásellenes, biztosan reagál majd. A francia támadással kapcsolatban pedig megjegyezte, a francia kormány mindent megtett azért, hogy elhallgassa azt a tényt, hogy a késes támadás iszlám terrortámadás volt.
Felidézte a 2015-ös, szilveszteri kölni merényletet is, ahol szintén csak
részinformációkat közöltek a hatóságok.
Fél év múlva derült csak ki, hogy nemi erőszak is történt, addig csak nők szemérmetlen megközelítéséről és fogdosásáról szóltak a hírek. Úgy véli, a részinformációk olyanok, mint egy kirakós, amelyeket ha összeraknának, akkor megelőzhetők lennének az ilyen cselekmények.
A német politikai elit jön ki nyertesként
Hangsúlyozta, a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy minden esetben a német politikai elit jön ki nyertesként az ügyekből. Ha ugyanis szélsőjobboldali terrorcselekmény történik, azt akár felnagyíthatják, kivetítik a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak pártra (AfD), amelyből a jelenlegi kormány profitál. Ha pedig iszlám terrortámadás történik, akkor megpróbálják azt „a szőnyeg alá seperni”, hogy minél kevesebb kritika érje a kormányt – emelte ki Lomnici.
Hiradó, Kossuth Rádió
