Szemünk, az egyik legfontosabb érzékszervünk. Rajta keresztül ismerjük meg a világot. Számos mondás kapcsolódik hozzá. A kisgyermekre úgy vigyázunk, mint a szemünk fényére, a szem a lélek tükre, a szem mindent elárul, szokták mondani. Fontos tehát, hogy vigyázzunk szemünk világára, a látásunkra, ezért ha problémánk adódik látásélességünkkel, forduljunk szemészorvoshoz, aki felírja számunkra a megfelelő szemüveget.

Mi a jó szemüveg ismérve?

Lássuk vele a hangyabetűket, de a szomszéd falu tornyát is, ráadásul álljon jól nekünk, hiszen a békebeli reklám szerint a szemüveg öltöztet. Irány tehát a legközelebbi optikai szaküzlet, ahol a dilemmánknál szerencsére jóval nagyobb a kínálat.

Látásvizsgálat és a szemüveg

Először is szeretnénk leszögezni, hogy a megfelelő dioptria kiválasztása nem csupán a szemészorvoson és az optometristán múlik. A látásvizsgálat ugyanis egy objektív és szubjektív vizsgálatból áll. A szemüveg felírására ezután kerül sor.

Az objektív látásvizsgálat a komputeres, gépi mérésből áll. A komputer (autorefraktometer) leméri szemünk törőerejét, és a normális, átlagos értékhez képest adja meg az eltérést dioptriában, ami a látáshibánknak megfelelő érték.

Mivel az emberi szem bonyolultabb az egyszerű optikai lencsénél, pontos mérést nagyon nehéz, szinte lehetetlen végezni. Ha mégis erre törekszünk, és persze erre törekszünk, nem biztos, hogy az így mért eredmény kényelmesen viselhető lesz számunkra. Éppen ezért nagyon fontos a látásvizsgálat úgynevezett szubjektív része.

A szubjektív látásvizsgálat nem más, mint a hagyományos, táblaolvasással, próbalencsék felhelyezésével végzett szemüvegpróba. Ennek során először meghatározzuk a távoli dioptriát, majd ezután, ha szükséges, az olvasó- vagy munkaszemüveg dioptriáját. Fontos, hogy a páciens jelezze a szemüveget felíró szakembernek, ha szédülést, bármiféle bizonytalanságot, kellemetlen közérzetet, fejfájást, torz látást tapasztal a lencsepróbák során.

A végül kiválasztott szemüveg dioptriái nem a két szem külön-külön mért dioptriájából, hanem a két oldal összehangolásával, az úgynevezett binoculáris (kétszemes) korrekcióból adódik. Sok esetben, ha jelentősebb a különbség a két szem látáshibája között, vagy szemtengelyferdülést találunk (cilinderes korrekció), nem a teljes dioptria kerül a szemüveglencsékre, hanem igen gyakran valamivel gyengébb, kényelmesen viselhető dioptriát javaslunk.

Tovább árnyalja a helyzetet, hogy a dioptriák kiválasztását befolyásolja a szemüveg felhasználási területe is. Más-más dioptria szükséges olvasáshoz, monitornézéshez és az egyéb munkához. (Ez sok esetben befolyásolja a lencsetípus kiválasztást is.) Egy kényelmes olvasószemüveg gyakran fél vagy negyed dioptriával erősebb, mint egy munkaszemüveg. Az olvasótávolság és a monitortávolság között akár egy, másfél dioptria különbség is lehet.

Aprólékos, precíziós munkához (például órásnál, ékszerésznél) viszont gyakorta akár fél dioptriával is erősebb lencsét választunk, mint egy olvasószemüveg esetében. Ezért igen fontos, hogy a szemüveg felírását végző szakemberrel pontról pontra megbeszéljük, hogy mit is várunk el majd a szemüvegtől, hogy ezek figyelembevételével határozhassa meg a felírt dioptriákat.

Fontos továbbá, hogy a látásvizsgálatra vigyük magunkkal korábbi (akár rossz, már nem szívesen használt) szemüvegeinket is. Ezekből az optikus szakember számára nagyon sok minden kiderül! Megállapíthatja például, hogy a páciens korábban milyen dioptriákat tudott, vagy éppen nem tudott viselni, mekkora cilinderértékhez szokott hozzá stb.

Előfordul, hogy a páciensek alkudoznak a szakemberrel, arra hivatkozva, hogy neki kevesebb dioptria is elegendő lenne. Kérjük, ne tegyék! Ha bármilyen kételyük támadna, inkább kérjék ki egy másik szakember véleményét is, mielőtt szemüveget vásárolnának.

Néhány érdekesség a szemüveg, a látásvizsgálat történetéből

Tudta-e, hogy….?

Az emberiséget már évezredek óta foglalkoztatják a látásproblémák?

Az araboknak már igen korán kiváló módszerük volt a látóélesség vizsgálatára. Megfelelő élességűnek tartották azoknak a szemét, akik a Göncölszekér rúdjának középső csillaga melletti kiscsillagot is látták.

Az optika tudománya felé vezető első lépést az ókor talán legnagyobb csillagásza, Klaudiosz Ptolemaiosz tette meg, aki először írta le a fény egyenes irányban történő terjedését, illetve a fény törésének törvényét.

A mai értelemben vett szemüveg felfedezője az angol származású Roger Bacon (1214-1294) ferencrendi szerzetes volt. Bacon mérte meg elsőként a homorú tükrök fókusztávolságát, és neki tulajdonítható a távcső gondolata is. Egyik könyvében ezt írja: Ha valaki kristályból vagy üvegből való gömbszeleten át néz, amelynek magassága kisebb, mint a sugara, akkor a betűket és a kisebb tárgyakat nagyobbnak látja. Ezért ez egy kiváló eszköz az idős emberek és olyanok számára, akiknek gyenge a szemük.

Forrás: debmedia; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu