forrás: Kossuth Rádió, Napközben

Makay Gábor klinikai szakpszichológus a Kossuth Rádió Napközben című műsorában úgy fogalmazott: örök kérdés, hogy a szünet vajon felüdülés, vagy rémálom. Az biztos, hogy változást hoz, felborul a napi rutin, de érdemes különbséget tenni, hogyan éli meg a gyerek és a felnőtt. A gyerekek alig várják, visszafelé számolják a napokat, hiszen a szünet szabadság, örömforrás, feltöltődés. A felnőttek számára azonban feszültségforrássá is válhat, különösen, ha nem készülnek fel rá, ha nem tudják a nagyszülőkre bízni a gyereket, és ők maguk sem kapnak szabadságot.

A szakpszichológus azt javasolta a családoknak, találják meg a lehetőségeket, hogy a családon belül kit lehet megkérni a gyerekfelügyeletre: a nagyszülőket, a rokonokat, vagy szervezzenek programokat – ezek közül nagyon sok ingyenes vagy olcsón megúszható. A lényeg, hogy tervezzenek, gondolkodjanak erőre.
A szakember kiemelték annak fontosságát is, hogy a szünetben a gyerekek ne naphosszat a számítógép és a televízió előtt üljenek, hanem mozogjanak, változatos programokon vegyenek részt.

Makay Gábor hangsúlyozta azt is, a szünidő nem a tanulásra, a lemaradások behozására való. Engedni kell a gyereket játszani, pihenni, kikapcsolódni.

Nagy-Britanniában is komoly fejfájást okok a legtöbb családnak, hogy az iskolai szüneteket hogyan és mivel töltsék a gyereket, számolt be a műsorban a közmédia londoni tudósítója. Tóth Vali elmondta: az angol iskolaév szeptembertől július közepéig tart. Nyáron hat hetes vakációt kapnak a gyerekek, tavasszal és karácsonykor két-két hetet. A pontos dátumokat a helyi önkormányzatok határozzák meg, így a szünetek időpontja az egyes településeken eltérhet egymástól.
A nyári vakáció jelenti a legnagyobb dilemmát, Nagy-Britanniában ugyanis a napközi ismeretlen fogalom. Ha mindkét szülő dolgozik, valóban komoly szervezést igényel, miként oldják meg a gyerekek felügyeletét. Sok családban a szülők felváltva vesznek ki szabadságot. A téli szünet ebből a szempontból valamivel egyszerűbb, mert karácsony környékén sok a munkaszüneti nap. Aki megteheti, elutazik a gyerekekkel – vagy a vidéki rokonokhoz, vagy külföldre síelni, téli üdülőhelyekre. Aki azonban nem tud elutazni, a helyi lehetőségektől és a pénztárcájától függően múzeumi foglalkozásokra, kirándulásokra, sporttáborba, kézműves klubokba küldheti a gyerekét, elviheti a rengeteg korcsolyapálya valamelyikére, könyvtárba vagy játszóházba.

Dénes Éva négy gyermekes édesanya Spanyolországban él. Elmondta: a spanyolok nagy része eleve az iskolai szünethez tervezi a szabadságát, és nagyon sokan elutaznak ilyenkor.

Olaszországban 16 napos az idei téli szünet, számolt be Sárközy Júlia római tudósító, hozzátéve: ez kész tragédia a családok számára, bár már hozzá vannak szokva az ilyen vészhelyzetekhez. A szülők ennyi szabadságot nem tudnak kivenni. Nyaranta pedig három hónapot – június eleje és szeptember közepe között – kell megoldaniuk. Olaszországban általában a nőknek könnyebb hiányozni a munkából, de a családok bébiszittert, a nagyszülőket és minden létező segítséget igénybe vesznek, vagy a téli táborok közül választana – például a plébániákon – január első hetében pedig számos olasz labdarúgó csapat néhány napos, akár bentlakásos gyerekedzést is kínál. A városi edzőtermekben is gyerekhetet tartanak, napi több órás foglalkozással. A téli szünetben majdnem végig nyitva tartanak a magán napközik is, és már olyan iskola is van, ahol – pénzért ugyan, de – vigyáznak a gyerekekre. A hosszú tanítási szünetekhez szokott Olaszországban azonban nem megoldott a gyerekek elhelyezése, a családok önerőből keresik a megoldást.