Image default
Kiemelt külföldi hírek

A gázkérdés a Merkel–Putyin tárgyalások egyik legfontosabb pontja

Ismét tárgyalóasztalhoz ül szombaton Angela Merkel és Vlagyimir Putyin. Mindkét nagyhatalom sikereket szeretne elérni, azonban kérdés, hogy ezekért ki milyen kompromisszumot hajlandó kötni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkel német kancellárt köszönti nyári rezidenciáján (MTI/EPA/A német kormány sajtóhivatala/Guido Bergmann)

A szíriai válságtól a kelet-ukrajnai konfliktuson át az Északi Áramlat 2 gázvezetékig – információk szerint ezek lesznek a főbb témák szombaton Angela Merkel és Vlagyimir Putyin találkozóján. A német kancellár és az orosz elnök három hónapon belül másodszor egyeztet személyesen. Donald Trump amerikai elnök néhány keresetlen szóval már bírálta a „túlzott barátkozást”. „Németországot teljes mértékben Moszkva irányítja” – mondta az elnök az Ukrajnát elkerülő új német–orosz gázvezeték építési tervei miatt, amit ugyan Merkel visszautasított, de az együttműködés folytatódik az oroszokkal.

Az eddigi elképzelés ugyanis az volt, hogy a Balti-tenger alatt vezetik az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, ami Ukrajna érdekeit sértené, hiszen komoly bevételt jelent az országnak a területén áthaladó orosz gázvezeték. Ez „fegyver” is Ukrajna kezében, hiszen elzárhatja az Európa felé irányuló gázszállítást – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Európa elvileg támogatja Ukrajnát az Oroszországgal folytatott küzdelmében, sőt, szankciókkal sújtja Oroszországot a Krím félsziget elcsatolása miatt.

Mindkét félnek sikerekre van szüksége

„A német–orosz kapcsolatok a történelemben meghatározták Európát. Az első világháború után mid a két fél veszített, azonban a kiegyezésükkel meghatározták Európa sorsát” – mondta a biztonságpolitikai szakértő. Nógrádi György megjegyezte, a mai európai államok egy része fél Oroszországtól: a skandináv országok vagy Lengyelország, a britek oroszellenesek. Hozzátette, Európa másik fele, a franciák, az osztrákok, a csehek, a szlovákok és a magyarok is abból indulnak ki, hogy nincs orosz veszély.

A jelenlegi helyzetben mind a német, mind az orosz fél arra vágyik, hogy sikereket érjen el. Ezt mindenki máshogy akarja elérni, például Németország az Oroszországgal való tárgyalásokkal, amelyek egyik legfontosabb pontja a gázkérdés.

„Ma az orosz gáz, kőolaj látja el Európa jelentős részét” – mondta Nógrádi, és hozzátette, Amerika célja pedig az, hogy Európának palagázt értékesíthessen, melynek előállítása drágább és bonyolultabb.

Illusztráció (MTI/EPA/Jens Büttner)

Valamit valamiért?

Nógrádi György arról is beszélt, hogy Oroszország azért szeretné, ha a gázvezeték elkerülné Ukrajnát, mert az ukrán belpolitika katasztrofális. A további célok közé tartozik a gázvezeték a tenger alatti kiépítése, hogy az ukránok ne jussanak bevételhez – tette hozzá.

„Merkel ezt eddig tudomásul vette, most azt mondta, hogy jó lenne Ukrajnán keresztül szállítani az orosz gázt. Itt is lehetséges kompromisszum, a kérdés az, hogy mit ad cserébe Merkel, és mit adnak cserébe az ukránok” – részletezte.

Ukrajna rendkívül fontosnak tartja a gázvezetéket, hiszen azzal politikai nyomást gyakorolhat az oroszokra, sőt, bevétele is származik belőle. Orosz részről megnyilvánul az a vélemény, miszerint miért támogassa a kormány Ukrajnát, amely ellene fegyverkezik. Köztudott, hogy 1,2 milliárd amerikai dollárért amerikai fegyvereket kapott, és ugyan még ezeket a fegyvereket szállították el Ukrajna keleti részére, de bármikor átvihetik – mondta Nógrádi.

Európának kezd elege lenni az ukrán válságból

Arra a felvetésre, hogy az európai politika tetteiben távolodik Ukrajnától, úgy reagált: Ukrajna szeretne belépni a NATO-ba és az Európai Unióba, azonban ennek ma a valószínűsége minimális. Hozzátette, ha valamilyen módon mégis sikerülne belépnie az unióba, „szétverné” azt, mert alkalmatlan a tagságra.

„Egyre több európai vezetőnek az az álláspontja, hogy a krími kérdés eldőlt, de ezt, amíg nincs amerikai–orosz megállapodás, nem akarják nyilvánosan is hangoztatni. Európa elégedetlen azzal a helyzettel ami Ukrajnában ma is tapasztalható, hogy 1991 óta nem történt stratégiai áttörés, a korrupció virágzik. A vezetés lop, csal, hazudik, és kezd elege lenni Európának az ukrán válságból” – összegezett Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

szerző: hirado.hu

forrás: Kossuth Rádió

Hasonló hírek

Frissítve: Egy ötéves kislány meggyilkolása sokkolta Tádzsikisztánt

Géza

Hajsza Brüsszelben

Edit

Amit tett Merkel, “kiverte a biztosítékot” az egész világon! Oszd meg!

Géza