Kóros féltékenység bárkinél jelentkezhet, de általában a paranoid betegeknél, a skizofréneknél, az erősen depressziósoknál és az alkoholistáknál – mondta a hirado.hu-nak Csehák Hajnalka pszichológus.

A féltékenységből elkövetett gyilkosságok hátterében állhat pillanatnyi elmezavar is. Ilyenkor támadhatnak olyan gondolatok a féltékeny félben, hogy ha nem leszel az enyém, másé sem lehetsz, e késztetés hatására az iszonyatos függőség miatt inkább megöli párját, mintsem hogy elveszítse. A fokozódó indulatok gyilkosságba torkollhatnak, de öngyilkosságba is menekülhet a féltékeny ember. „Ha nem kellek neki, nincs értelme az életnek vélik sokan, akik így akarják megbüntetni a másikat” – magyarázta a szakember.

A féltékenység betegség

Magyarországon sok párkapcsolatban jelen van a féltékenység, mert az emberek többsége társfüggő, és a társfüggő viszonyokban előbb-utóbb felüti fejét a féltékenység valamilyen foka – véli Csehák Hajnalka.

Van egy bizonyos foka a féltékenységnek, ami még jól is esik a másik félnek – emelte ki Kozma-Vízkeleti Dániel a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A családterapeuta foglalkozott olyan párral, ahol a nő többször azt mondta a férjének, hogy picit legyen már féltékeny; ez a nő szemében a figyelem megnyilvánulása lehet.

A féltékenység egy bizonyos ponton túl betegség – mondta Csehák Hajnalka. Bár a féltékenységnek nincs külön BNO-kódja (betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer), de vannak olyan betegségek, aminek az alfajába tartozik, például a téveszmés betegségeknél ismeri a pszichiátria a féltékeny altípust. Ebben az esetben a betegnek az a téveszméje, hogy megcsalja a párja, és ekkor mindennek olyan jelentőséget tulajdonít, ami a saját téveszméje irányába mutat. Például, ha egy hajszálat talál a párja kabátján, akkor az bizonyíték a megcsalásra, viszont, ha nem talál, akkor is úgy gondolja, hogy a párja megcsalja, csak úgy véli, alapos volt és eltüntette a nyomokat.

Féltékeny, féltékenyebb, kórosan féltékeny – hol a határ?

Az egészséges féltés és a féltékenység között nehéz megtalálni a határt. Ha az emberben féltés él a párja iránt, az teljesen normális, mert akit szeret, azért aggódik, de a féltéshez nem társul gyanúsítgatás és nyomozás. Azonban, ha megjelenik egy mögöttes érzés, hogya másik szándékosan valami rosszat tesz, elhallgat valamit, ha minden egyes szó mögött hazugságot sejt az ember és állandóan ellenőrizgeti a másik felet, akkor már betegségről beszélhetünk.

Amikor korlátozóvá válik a kapcsolat, amikor a másik fél folyamatosan ellenőrizve érzi magát vagy a féltékeny felet folyamatosan az foglalkoztatja, hogy hol és kivel van a másik, az már betegség. „Ismertem olyan párt, amelyben az egyik fél 10-15 percenként hívogatta társát, hogy ellenőrizze” – példálózott Kozma-Vízkeleti Dániel, családterapeuta.

Másként éli meg a féltékenységet a férfi és a nő

Van különbség a nemek között a féltékenység megélésében Csehák Hajnalka szerint. A férfiak többnyire nyíltan és erőszakosan próbálnak utánajárni gyanújuknak, a megnyilvánulásukban ott van a harc, és szeretnék megvédeni, ami az övék. A nők kevésbé erőszakosak, inkább „lesből támadnak”. Először csak megfigyelnek, információkat gyűjtenek és összerakják az apró jeleket.

Az agresszió kezdetben tárgyak ellen irányul. Ilyen például az ajtócsapkodás vagy a falba öklözés. Az ajtócsapkodás fázisát már az elcsattant pofonok követhetik. Majd az agresszió kétirányúvá válik, egyrészt a párját támadja a féltékeny fél, másrészt a harmadik fél ellen fordul, vagy, ha nincs harmadik fél, akkor keres valakit, akit meggyanúsíthat. Például, ha azt látja, hogy a felesége a buszsofőrrel beszél, akkor képes nekimenni a sofőrnek, mert úgy gondolja, biztosan vele csalja meg. „Lehet szó bármilyen hétköznapi helyzetről, a téveszmés beteg képes bárkinek nekimenni, mert féltékeny gondolatokat társít a buszsofőrhöz, a pékhez, bárkihez” – vázolta a pszichológus.

Önbizalomhiány, hozott családi minták, megcsalás, bizonytalan anya-gyerek kötődés

A féltékenység hátterében több tényező állhat. Az egyik az önbizalomhiány, vagyis amikorazt gondolja magáról az egyik fél, hogy ő nem elég jó. De ha az ember saját magának sem jó, akkor hogy lenne elég jó a másiknak? – vetődik fel a kérdés, ami már be is indítja a féltékenységi spirált – magyarázta a szakember.

Másrészt, ha az embernek nagyon féltékeny volt valamelyik szülője, akkor azt a mintát továbbviszi a saját párkapcsolatába, hiszen a bizonytalanságot és bizalmatlanságok tanulta el párkapcsolati mintaként gyerekkorában.

Az anya-gyermek közötti kötődés is hatással van a féltékenységre. Fontos, hogy a gyerek hogyan kötődött édesanyjához. Aki nem szorosan, az felnőttként bizonytalan lesz a másik ember érzéseiben. A bizonytalan kötődés pedig következményként hozza magával a féltékenységet.

Ha valakit megcsaltak, és nem tud túllépni rajta, akkor ottmarad benne az örök bizalmatlanság és féltékenység, amit magával visz a következő kapcsolatába. A bizonytalanság és a féltékenység ugyanis kéz a kézben jár – mondta a szakember.

Mit tehet a féltékeny ember?

Először is meg kell vizsgálni, hogy van-e ok a féltékenységre. Ha olyan érzése támad valakinek, hogy a párja megcsalja, akkor nem kell rögtön nekiesni. Bár nem etikus a másik fél telefonjába vagy levelezésébe belenézni, ezt sokan megteszik. Ha semmilyen nyomot nem talál az ember, akkor érdemes megnyugodni. Ha viszont talál valamit, akkor nyíltan kérdezzen rá a partnerénél.

Fontos szem előtt tartani, hogy egy egészséges féltés esetén a gyanút megnyugvás követi, míg a kórosan féltékeny embernél a megnyugvási szakasz sohasem jön el.

„Amennyiben nincs ok féltékenységre, érdemes önvizsgálatot tartani, és feltenni azt a kérdést, hogy miért vagyok alaptalanul féltékeny” – mondta a pszichológus. Kérdezze meg saját magától az ember, hogy az önbizalma kevés valami miatt, vagy a családból hozott rossz minta miatt lehet, esetleg azért, mert nem tudott túllépni a korábbi rossz tapasztalatokon.

Ha megvan a válasz, akkor könnyebb változtatni, és elkezdeni az önismereti munkát, ami változást hoz a féltékenység vonatkozásában is. Ugyanilyen fontos a partnerrel való nyílt és őszinte kommunikáció, hogy merjék megfogalmazni aggályaikat, mert sokszor a másik fél képes megnyugtatni a partnerét, így nem harapódzik el a helyzet.

Ha valaki úgy érzi, nem tudott feldolgozni egy traumát, ha úgy érzi, hogy a féltékenysége már túlmutat az egészséges féltésen, akkor kérje szakember segítségét. Ott, ahol a féltékenység kóros mértéket ölt, gyógykezelésre van szükség, mert az már orvosi probléma.