Egy hónappal a Bardo Múzeumban történt terrortámadás után Tunisz utcáin ugyanúgy zajlik az élet, mint a merénylet előtt. Az egyetlen szembetűnő változás az erősebb katonai és rendőri jelenlét.

A medina tömve van emberekkel, a szemekben nem látni félelmet, a kávézók zsúfolásig teltek, és a város jelképének számító toronyórához vezető sétányon is hömpölyög a tömeg.

Az iszlamista szélsőségesek által elkövetett támadás – amelyben öt japán, négy olasz, két-két kolumbiai és francia, illetve egy-egy ausztrál, spanyol, francia, lengyel állampolgár, egy tunéziai kommandós és egy múzeumi takarítónő vesztette életét – az elmúlt évtized legsúlyosabb terroreseménye volt az észak-afrikai országban.

– Hét durranást hallottam, de azt hittem, az épületről omlott le egy nagyobb faldarab. Még akkor sem fogtam fel, hogy mi történik, amikor megláttam a fegyvereseket – emlékezett vissza a merényletre Ammar Araja, a Bardo Múzeum egyik idegenvezetője, aki társaival a könyvtárba menekült a fegyveresek elől. – Három órán át vártunk. Többen rosszul lettek, mások a családtagjaikkal beszéltek telefonon, úgy vészelték át a legnehezebb pillanatokat.

Miközben a kommandósok tűzharcot vívtak a két terroristával, a múzeum dolgozói folyamatosan menekítették ki a turistákat a hatalmas épületből. Az egyik teremőr 34 külföldit mentett meg, társa 7 olasz látogatót vezetett ki a múzeumból.

– Nagyon meg voltak ijedve, de fegyelmezetten követtek az épület hátsó részébe, ahonnan kijutottunk a parkolóba, ezen keresztül pedig a parlamentbe – mesélte Nasszir Kokbati teremőr.

Akár megtorlás is lehetett
A helyi titkosszolgálat szerint nem kizárt, hogy a Bardo elleni terrortámadás megtorlás volt egy Ahmed al-Ruisszi nevű dzsihadista haláláért, akit a tuniszi merénylet előtt Líbiában öltek meg. A férfi az Iszlám Állam „leányvállalatának” egyik egységét vezette.

A dzsihadisták nem véletlenül támadták meg a Bardót. A híres múzeum vonzza a külföldi turistákat, a tizenegymillió lakosú Tunézia fő bevételi forrása pedig épp a turizmus.

– Igaz, az elmúlt egy hónapban érezhetően visszaesett az országba látogató külföldiek száma, a foglalások alapján azonban augusztusban már telt házra számítunk – mondja Nabil Bziouech, a Tunéziai Turisztikai Minisztérium miniszterhelyettese. – A köztes időszakban a kormány az erre elkülönített keretből támogatja a szállodákat, hogy megakadályozza az esetleges bevételkiesést.

A miniszterhelyettes azt ígérte, hogy májustól a fapados légitársaságoknak is megnyílik a légtér, így a szervezett utak mellett azok is könnyen és olcsón eljuthatnak Tunéziába, akiket inkább az ország belsejében található látnivalók vonzanak.

Nabil Bziouech, a Tunéziai Turisztikai Minisztérium miniszterhelyettese

– Többek között civil és egyenruhás rendőrökkel, a katonai jelenlét megerősítésével és térfigyelő kamerákkal védjük még jobban a turistákat – mondta a miniszterhelyettes. Hozzátette: francia és német szakértőket is bevontak a biztonsági intézkedések kidolgozásába.

A helyiek nem félnek
A helyiek nem tartanak újabb támadástól. – Nincs mitől félnünk. Mindannyian megrendültünk, amikor hallottuk, mi történt, de a támadás után sokkal nagyobb lett az összetartás az országban – mesélte egy textilgyárban dolgozó fiatal asszony, aki a merényletet követő hétvégén ellátogatott a múzeumba.

– Ezzel is szerettem volna kifejezni, hogy elítélem az erőszakot, a hitem a szeretetről, az elfogadásról, nem pedig a megtorlásról szól. Egy ehhez hasonló támadás ma már a világon bármelyik városban megtörténhetne.

Tunéziában jóval magasabb az életszínvonal, mint a szomszédos országokban, és mentes marad az Afrikában oly sokszor látott éhínségektől, járványoktól és hajléktalanságtól. A szabadságjogok még a cenzúra figyelembevétele mellett is magasabbak, mint a többi arab államban.
A turizmus nagyon fontos az országnak
Az ország bevételének nagy része a turisztikailag előnyös földrajzi adottságokból származik. Éppen ezert félő, hogy a szélsőséges ellenzék és a világban egyre erősebb befolyásra szert tévő Iszlám Állam akciói visszavetik az országot, abba az állapotba, amilyen Ben Ali elnök hatalma előtt volt.

A volt elnök a szélsőséges fundamentalisták erőszakos tevékenysége elleni eredményes harcnak köszönhette népszerűségét. A mostani kormány is tisztában van vele, hogy mindent meg kell tennie, akár hatalmas pénzügyi áldozatok árán is, hogy fenntartsa a rendet a turizmus érdekében.

A határokon sok dzsihadista bukik meg
A fundamentalista megmozdulások jelen vannak az országban, ugyanakkor működésüket szigorú katonai ellenőrzésekkel korlátozzák. A szomszédos algír és líbiai dzsihadista csoportok ugyan beszivárognak az országba, de a határokat jól őrzik, és rendre likvidálják ezeknek a csoportoknak a vezetőit, ezzel gyengítve pozíciójukat a térségben.

A Bardo elleni merényletet megelőzően 13 évig nem volt hasonló eset Tunéziában. A korábbi incidens szinte napra pontosan a mostani támadással egy időpontban volt a ghribai zsinagógában. Ekkor 21-en vesztették életüket.

A mostani terrorista akció súlyosságát fokozta, hogy nyaralásukat töltő nyugat-európai turisták estek áldozatul a világban egyre erősödő szélsőséges iszlamista erőszaknak, két harcban abszolút tapasztalatlan terrorista keze által. Emiatt egyébként az ISIS cselekedetét a saját szimpatizánsai is vegyesen ítélték meg.

Forrás: metropol;