2015. 06. 03.
forrás: NASA

A NASA Cassini űrszondája utolsó közeli randevúját hajtotta végre a Szaturnusz furcsa Hüperión holdjával.
A hazaküldött felvételek alapján a hold hírneve, mint a Naprendszer egyik legbizarrabb objektuma, továbbra is fennáll. A fotókon jól kivehető kráterekkel mélyen megsebzett felszíne, sokuk alján sötét anyag tanyázik. A május 31-i közeli elrepülés nyers, feldolgozatlan fotói a Cassini missziós weboldalán érhetőek el.

A május 31-i elrepülés feldolgozott felvétele. Észak a kép felső részén található, 55 fokkal balra elfordulva. A fotó látható fényű tartományban készült a Cassini szűk látókörű kamerájával, megközelítőleg 38 ezer kilométeres távolságból. A Nap-Hüperión-Cassini fázisszöge 46 fok volt, a kép felbontása képpontonként 230 méter. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Űrtudományi Intézet)

A randevú legközelebbi pontján a szonda mintegy 34 ezer kilométerre közelítette meg a holdat. A Szaturnusz-misszió során legközelebb 2005. szeptember 26-án került hozzá, 505 kilométerre járt felszínétől.

A Hüperión vagy Hyperion a Szaturnusz szabálytalan, burgonya alakú holdjainak legnagyobbika, valószínűleg egy nagyobb objektumot kisebb darabokra zúzó, erőteljes ütközés maradványa. A kutatók különleges, szivacsszerű megjelenését ama ténynek tulajdonítják, hogy hatalmas mérete ellenére szokatlanul alacsony a sűrűsége (a vízének mintegy fele). Mindez arra utal, hogy igencsak porózus, gyenge felszíni gravitációval. Eme tulajdonságok magukkal vonják azt is, hogy a becsapódó objektumok inkább összetömörítik a felszínt, mintsem kivájják, és a legtöbb levált anyag soha nem tér vissza.

A május 31-i elrepülés feldolgozott felvétele. Észak a kép felső részén található, 37 fokkal jobbra elfordulva. A fotó a 862 nanométeres, közeli infravörös fényhullámhosszra fókuszáló spektrális szűrővel készült a Cassini szűk látókörű kamerájával, megközelítőleg 60 ezer kilométeres távolságból. A Nap-Hüperión-Cassini fázisszöge 20 fok volt, a kép felbontása képpontonként 360 méter. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Űrtudományi Intézet)

A Cassini idén még jó néhány közeli randevút hajt majd végre a szaturnuszi holdakkal, mielőtt elhagyná a gyűrűs bolygó egyenlítői síkját, hogy megkezdje egyéves felkészülését utolsó, merész küldetésére. Missziójának 2017-re tervezett utolsó szakasza során többször „alámerül” majd a Szaturnusz és gyűrűi között húzódó térbe.

A Cassini-Huygens misszió a NASA, az Európai Űrügynökjség és az Olasz Űrügynökség közös projektje.