Az eutanázia problematikája lényegében azt jelenti, hogy ha haldoklik egy beteg, eljut a halál előtti állapotba, akkor van egy szigorú formájú akarat-kijelentése, amiben azt jelenti ki, hogy meg akar halni, s akkor az orvos őt akár aktív, akár passzív eszközökkel „meggyilkolja”. Jogtudományi értelemben folyamat Németországból indult, 1920-ban Karl Binding német büntetőjogász alkotta meg az „értéktelen életnek” a fogalmát. Koncepciója szerint,ha ilyen értéktelen élettel találkozik az orvos, akkor adott esetben büntetlenség legyen neki biztosítható, ha megöli. Nem annyira a beteg akaratnyilvánítására helyezte a hangsúlyt, inkább az orvos kezébe tette le a döntést – írja ifjabb Lomnici Zoltán az Alaptörvény blogon.

Annak apropóján, hogy aktuálisan a nagyobb kormánypárt

a Spanyol Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére a baloldali többségű spanyol törvényhozás döntött az eutanázia legalizálásáról, érdemes a kérdést alaposabban górcső alá vennünk.

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban bejegyzett Institut für Demographie, Allgemeinwohl und Familie e.V. demográfiai, népjóléti és családügyi kérdésekkel foglalkozó intézet legfrissebb tanulmányában arról számol be, hogy Németországban és Ausztriában, hanem a szabad világ számos országában is figyelik az állam részéről az eutanázia legalizálására vagy a meglévő törvények további liberalizálására irányuló erőfeszítéseket. A legtöbb kezdeményezés szocialista pártoktól származik.

Hollandia: Most már 12 év alatti gyermekek is

Hollandiában tovább liberalizálnák a 2002-ben legalizált „kérésre történő gyilkolást” és az „orvosilag támogatott öngyilkosságot”.Eszerint azokat

az orvosokat, akik „meggyilkolják” a halálosan beteg, 12 év alatti gyermekeket, a jövőben mentesíteni kell a büntetőeljárás alól.

Hugo de Jonge holland egészségügyi miniszter a holland parlamentnek címzett levelében bejelentette a szerinte megfelelő szabályozást. A levélben de Jonge idézett egy tanulmányt is, amely szerint a tervezett új szabályozás évente körülbelül öt-tíz gyermeket érint.

A kutatás azt mutatja, hogy „a szülők és az orvosok körében egyaránt szükség van a reménytelenül és elviselhetetlenül szenvedő, belátható időn belül elhalálozó, beteg gyermekek életének aktív befejezésére”. Ehhez nincs szükség törvénymódosításra.

Hollandia jelenleg megengedi a gyermekek eutanáziáját tizenkettedik születésnapjuktól kezdve,

amennyiben beleegyezésüket adják. A súlyos beteg újszülöttek és csecsemők eutanáziája szüleik kérésére az élet első évében már régóta törvényes. Itt a „gyilkosság” az úgynevezett Groningeni protokoll szerint történik. Ezenkívül a holland kormánypárt törvényjavaslatot kíván benyújtani azoknak az embereknek az eutanáziájáról, akik életüket „befejezettnek” tartják. Pia Dijkstra országgyűlési képviselő szerint egy speciálisan képzett tanácsadóval kell segíteni őket ebben a helyzetben, akiknek azt kell meghatározniuk, hogy az érintett személyek valóban szabadon választották-e az eutanáziát.

Spanyolország: A világ hetedik országa lehetne

Spanyolországban a „Congreso des los Disputados” tavaly év végén elfogadott egy törvényjavaslatot, amely legalizálja az eutanáziát a korábban katolikus országban. A „Cortes Generales” képviselőházában, – ahogy Spanyolországban hívják a parlamentet –, 198 képviselő szavazott a törvényjavaslat mellett és 138 szavazott ellene. Ha a törvényjavaslat többséget szerez a „Senado” -nál, Spanyolország lenne a világ hetedik országa, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Kanada, Új-Zéland és Portugália után, amelyben az eutanázia büntetendő lenne. Pedro Sanchez miniszterelnök baloldali szocialista kormánykoalíciójának törvénytervezete előírja, hogy az orvosok akár halálos gyógyszert is felírhatnak, akár maguk is beadhatják azt a halált választóknak.

A követelmény csupán az, hogy a halált választó személy nagykorú spanyol állampolgár legyen, vagy a lakóhelye Spanyolországban legyen, és „súlyos és gyógyíthatatlan betegségben” szenvedjen.

A „meghalni vágyóknak” írásban kell dokumentálniuk a kívánt szándékot, és legalább 14 napos időközönként ismételten be kell nyújtaniuk azt.

A végzetes készítményt felíró vagy beadó orvosnak előzetesen meg kell vizsgálnia a halálra hajlandó személyt, és alternatívákat kell felmutatnia az „igény szerinti gyilkosság” és az orvosilag segített öngyilkosság között. A költségeket a törvényben meghatározott egészségbiztosító társaságoknak, azaz a lakosságnak kell viselniük.

Portugália: a bátor elnök

136 szavazattal 78 ellenében, 4 tartózkodás mellett a lisszaboni parlament január végén elfogadta az „igény szerint gyilkosságot”. A törvény, amelyet a hatálybalépés érdekében Marcelo Rebelo de Sousa elnöknek alá kell írnia, előírja, hogy az orvosok kérésükre büntetlenül „megölhetik” a nagykorú és gyógyíthatatlan betegségben szenvedő betegeket. Az elnöknek azonban jogi és etikai aggályai vannak, és a törvényt az Alkotmánybíróság elé vitte. Abban bízik, hogy ez majd blokkolja a folyamatot.

Kanada: a határidő lejárt

2016 óta az „igény szerinti gyilkosság” és az orvosilag támogatott öngyilkosság egyaránt legális a „tavak és erdők földjén”, amelynek 38 millió lakosával a népsűrűsége mindössze 3,6 fő négyzetkilométerenként. A részleteket a „Bill C-14” néven ismert törvény szabályozza. Ez előírja, hogy a

„halálra hajlandóknak”, akik ezzel a fajta megoldással akarnak élni, cselekvőképes nagykorú személyeknek kell lenniük, valamint súlyos, gyógyíthatatlan betegségben is szenvedniük kell.

Ennek annyira előrehaladottnak kell lennie, hogy az érintett természetes halála „ésszerűen előrelátható” legyen. Tíz napnak kell eltelnie a „halál iránti vágy” és a valódi tett között. A quebeci tartományi legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek ítélte az eutanázia korlátozását a súlyos betegekre, és határidőt szabott a kormány számára, hogy a hatályos törvényt alkotmánymódosítással cserélje le. Eredetileg ez a határidő 2020. december 18-án járt volna le, de meghosszabbították. Ennek oka, hogy a globális SARS-CoV-2 járvány miatt David Lametti kanadai igazságügyi miniszter által 2020 februárjában bevezetett módosítást eddig csak az alsóház vitatta meg és hagyta jóvá.

212 képviselő szavazta meg a törvényjavaslatot, 107 szavazott ellene. Ez előírja, hogy „igény szerint végezhetnek gyilkosságot”, és az orvosilag támogatott öngyilkosságot kiterjesszék a krónikus betegekre. Ezen túlmenően a súlyos betegek tíznapos „visszafogási időszakát” pótlás nélkül meg kell szüntetni. 2020 októberében a quebeci parlamenti költségvetési bizottság jelentést tett közzé az eutanázia további liberalizációjától várható egészségügyi költségmegtakarításról. 2016 és 2019 között 1015-ről 5631-re nőtt azok száma, akik éltek e lehetőségekkel.

Új-Zéland: Az élet végének határideje

Október 17-én Új-Zéland állampolgárai az eutanázia legalizálása érdekében a parlamenti választásokkal egy időben zajló népszavazáson szavaztak. Mint a választási hatóság bejelentette, a szavazatok 65,2 százalékával elfogadták a megfelelő javaslatot. Ez előírja, hogy

a halálosan beteg felnőtteknek joguk van az „orvosi felügyelet alatt álló öngyilkossághoz”, ha két orvos egyetért abban, hogy a betegnek kevesebb mint hat hónapja van hátra.

Ez nem vonatkozik azokra a betegekre, akik mentális betegség miatt már nem képesek döntéseket hozni. A Parlamentnek most egy éven belül ki kell dolgoznia és elfogadnia a megfelelő törvényt.

USA: A Halálos Kilenc

Ellentétben a Benelux-országokkal, ahol az orvosoknak megengedett a betegek „kézi megölése” (kérésre történő megölés) vagy öngyilkosságban való segítségük (orvosilag támogatott öngyilkosság), az USA több államában van „orvosi segítség a haldoklásban”, ami

lehetővé teszi az orvosok számára, hogy bizonyos feltételek mellett öngyilkosságra alkalmas készítményeket írjanak fel a betegek számára.

Ilyen törvények már kilenc államban és a Columbia körzetben léteznek: Oregonban, Washingtonban, Vermontban, Montanában, Kaliforniában, Colorado, Hawaii, és tavaly augusztus és szeptember óta New Jersey-ben és Maine-ban is.

Záró gondolatok

Amikor Karl Binding felállította az úgynevezett vélelmezhető halál akaratának jogi kategóriáját, sokan arra hívták fel ugyanakkor alappal a figyelmet, hogy komoly veszély az eutanázia legalizációjával kapcsolatban az, hogy szép, kimunkált elméleti háttérrel és emberi jogokkal indít, ugyanakkor hamar átlép egy határt, s gyakorlatilag eltekint a beteg akaratától, s a társadalom érdekében megöl embereket. Ennek alapján

a 40-es évek elején Hitler 100 ezer elmebeteg életét oltatta ki, azzal a borzalmas érvvel megtámogatva, hogy esetükben úgy sincs semmi remény a javulásra, s meg van a vélelmezett halálakaratuk.

A fenti példák alapján azonban azt láthatjuk, hogy az eutanázia legalizálás és liberalizáció veszélyei kapcsán felmerülő jogi és etikai aggályokat a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni.

A címlapfotó illusztráció.

Hirmagazin.eu