Mit csinál egy környezettudatos anya, ha a gyerek chipset kíván? Mit használnak babasampon helyett?

Hogyan csökkent le egyetlen pici szemetes méretűre a heti hulladékmennyiségük pár év alatt? Egy kétgyerekes anyukával beszélgettünk.

Flaisz Barbara állatorvos egy főváros közeli kisvárosban él családjával. Évek óta ismerem, de csak nemrég tudtam meg róla, hogy a hulladékmentesség elkötelezett híve. Nem kampányol harsányan, de annál intenzívebben foglalkozik a témával. Ő moderálja a Háztartásom hulladék nélkül – Dél-Kelet Pest megye Facebook-oldalt, ahol csupa egyszerű és kreatív ötletet oszt meg társaival együtt azoknak, akik igyekeznének kevesebb hulladékkal terhelni a környezetüket. Arról beszélgettünk, milyen kisgyerekesként a zero waste-gyakorlat jegyében élni.

Vágjunk a közepébe. Mennyi szemetet termeltetek mondjuk 5 évvel ezelőtt és hogy állsz vele most?

Négy fős család vagyunk és van egy körülbelül 15-20 literes kiskukánk. Ez régebben hetente háromszor telt meg – ma már csak egyszer.

Mikor és milyen hatásra kezdtél el a zero waste témájával foglalkozni?

Amikor a kisfiam egy éves volt – vagyis 2016 novembere körül -, elég sokat olvastam a mosható pelenkáról. Arra gondoltunk, talán könnyebb lesz átállnia a szobatisztaságra, ha nem a kidobható változatot használjuk. Aztán kiderült, hogy a mosható pelenkás babák kábé ugyanúgy válnak szobatisztává, mint az eldobható pelenkások – csak annyi a különbség, hogy láthatóan kevesebb a szemét.”

„Már akkor is szelektíven gyűjtöttük a szemetet – és a szelektívben is látszik a különbség. Akkor két zsák műanyagot tettünk ki – ma már csak egyet. Aztán tagja lettem a „Háztartásom hulladék nélkül” névre hallgató Facebook-csoportnak, ahol egymás után jöttek az ötletek, mindenki megosztotta, mit hogyan csinál.

Lelkiismereti kérdéssé is vált ez benned? Fontossá vált, hogy kevés szemetet termelj?

Most már igen. Persze ez fokozatosan alakult ki, ahogy figyelemmel kísértem a háztartási ötleteket. Láttam, hogy mások kis zsákokat varrnak, amiben veszik a kenyeret meg a zöldséget, és én is szerettem volna ilyet. Nagyon megtetszett, jópofa volt, hogy hálós, mintás zsákokba lehet pakolni, nem a nejlonzacskóba – tehát környezetbarát is. Ezért vettünk egy varrógépet és én is elkezdtem ilyen kis textilzsákokat varrogatni. Ez volt az első lépés.

Hogy képzeljük el egy bevásárlásodat?

Mi már nem járunk bevásárlóközpontokba, mert az élelmiszert ilyen alternatív módon egyszerűbb megvenni helyi boltokban és kistermelőknél. A második lépés, amin például el lehet gondolkodni, hogy miként vásárolunk húst és felvágottat.

Hiszen a gyümölcs és a pékáru nem nehéz kérdés: ezt megoldod a zsákkal. De mi a helyzet a sajttal, a felvágottakkal? A zero waste elve alapján ezeket általunk vitt dobozban lehet hazavinni,

de ez a nagyobb szupermarketekben nem mindenütt elfogadott, sok helyen még nem nézik jó szemmel, a saját higiéniai előírásaik miatt. Ezért egyszerűbb ezt kisebb üzletekben, kistermelőknél elintézni. Megtervezzük a bevásárlásainkat, például kedden elmegyünk a henteshez, annyi dobozt viszünk, amennyi kell – szerdán meg mondjuk a tejboltba megyünk és annyi üveget viszünk, amennyire szükség van.

Több zöldség-gyümölcsfajtát nem is kell megvenned. Mit termesztesz itthon?

Cseresznyét, meggyet, barackot, körtét, szilvát, ribizlit. Fűszernövényeink is vannak: bazsalikom, tárkony, rozmaring, menta. Zöldségféléket is termesztünk. Elég sok minden van, ahhoz képest, hogy nem is túl nagy a telek.

Gabonafélékhez, magvakhoz is saját doboz segítségével jutsz hozzá?

Igen. Most már a rizst is a piacon vásárolom a magosnál, aki egy hatalmas zsákból méri ki.

Mi a helyzet a tejjel?

A tejet saját üvegben – a félreértések elkerülése végett: üvegből van, nem palack, a szerző – vesszük. Az üveget könnyen lehet fertőtleníteni: kifőzni, forrázni. Egy részét tartósítjuk is egyből úgy, hogy joghurtot készítünk belőle.

Oltóanyaggal?

Nem. Egy liter tejet felforralok, és belekeverek egy kis doboz joghurtot. Így kapok egy liter joghurtot, amit tovább tudok oltani. Így lesz végül egy kis doboz joghurtból négy-öt kilónyi. Kifőzött befőttes üvegben tárolom. Tíz-tizenkét óra kell neki és kész is van.

Tejfölt is szoktál készíteni?

Nem, de azt is saját üvegbe tudom kérni a tejboltban.

Mindebből arra következtetek, hogy te magad főzöl, nem rendelitek az ételt.

Igen, de nem egyszerű. Bár volt, hogy elvittük a saját dobozunkban a gyümölcslevest az étteremből, viszont azt sehogy sem tudtam megértetni, hogy a pizzába szúrt háromágú műanyagot nem kérem. Az ilyen szituációkat úgy kerüljük ki, hogy nem rendelünk.

Bevallom, ha pizzát rendelek, pillanatnyilag eszembe sem jut ez a kis műanyag. Ehhez azért komoly szemléletváltásra van szükség.

Szerintem sok mindenre szépen fokozatosan jön rá az ember – aztán egymás után jönnek az ötletek és rájössz, hogy jé, ezt így is lehet csinálni. A gondolat először érlelődik, pár hétig, vagy hónapig, aztán elkezded máshogy csinálni.

Milyen gondolatisággal társul ez nálad? Aggódsz a Föld jövőjéért? A gyerekeidéért, az unokáidért?

A lényegi gondolat számomra az, hogy a szemét nem tűnik el. Az átlagember abban a hitben él, hogy amit beletesz a kukába, az megszűnik létezni, pedig ez nem így van. Minden, amit a kezedbe veszel, valahonnan jött és valahová megy. Jelen pillanatban az a hely, ahová a hulladékunk kerül, a szeméttelep, és bár betemetik földdel, mégis, évszázadokig, sőt, évezredekig ott marad.

Ezzel a gondolattal nehéz együttélni: megvettem, kidobtam – és nem tűnik el, hanem ott van. Ezzel már nem tudok nem törődni.

Ám ha nem vásárolok műanyagot, akkor az étel, amit megeszünk, bennünk eltűnik, amit komposztálunk, eltűnik a komposztban. Így nem megy ki tőlünk túl sok olyan dolog, ami terhelné a környezetet, vagy használhatatlan lenne.

Mit használsz mosogatáshoz?

Sima mosogatószert, de az eszköz mosogatókefe és Luffa szivacs. Utóbbi még olcsóbb is, mint az eldobható műanyag szivacs.

Hogy érzed, ezzel a változással könnyebb, vagy nehezebb lett az életed? Sokak számára ez is szempont.

Annyiban nehezebb, hogy előre kell mindig gondolkodnom és terveznem. Az biztos, hogy sokkal egyszerűbb bevásárolni egy helyen, aztán kidobni a szemetet a „semmibe”. De ezzel a tudattal már nem tudnék együtt élni. A lelkiismeretemnek így könnyebb, ha előre tervezek. És nem kell szuperképesség mindehhez, bárki megteheti.

Ha valaki szeretné csökkenteni az otthoni szemetét, de nem tudja, mivel kezdje, te mit javasolnál neki?

A legegyszerűbb, ha nem kér több műanyag zacskót – ilyenkor vagy visz magával otthonról egy nejlont, vagy textiltáskát használ. Ha a zacsit kiiktatja, már azzal is szignifikánsan sokat tesz, és ő is látni fogja, hogy a háztartásában nem fog ott gyűlni a sok műanyag zacskó egy csomóban.

Hogyan komposztálsz?

Nekünk nincs külön komposztálónk, csak a kertben letettünk egy magunk készítette komposztkeretet és oda dobáljuk a zöldség-gyümölcshéjat, faleveleket. A levágott füvet a kultúrnövények köré rakjuk, így kevésbé szárad ki a földjük,

jobban tartja a nedvességet és nem gyomosodik annyira.

A gyerekeidnek hogyan tervezed továbbadni a szemléletedet?

Látják a mintát: hogy tejboltban vesszük a tejet, hogy a pékségben saját zsákunkba kérjük a kenyeret, és ők is segítenek kipakolni otthon.

Ha ezt látják, ezt fogják megszokni, ez lesz számukra a normalitás.

Ha kérdeznek, elmagyarázzuk, hogy ezt azért nem vesszük meg, mert műanyagban van.

A gyerekjátékok választásánál is környezettudatos szempontok szerint döntesz?

Igen. Van is egy Természetes játékok elnevezésű Facebook-csoport. Ma már csak fajátékot veszünk és abból is keveset. Nincs ajándékdömping: karácsonyra vagy szülinapra egy ajándékot kap mindenki.

Nedves törlőkendőt használsz a babának? Úgy tudom, elvileg nem is szabadna lehúzni a vécében.

Nem. A mosdóban mosom le a popsiját. De varrtam egyébként régi pelenkából négyzet alakú törlőkendőt, és ha szükség van rá, azt használom benedvesítve.

A gyerekes szülők számára a ruházkodás állandó kérdés. Ezt hogy oldod meg a zero waste jegyében?

Használt ruhát vásárolok a gyerekeknek. Akkor veszünk újat, ha valamit nagyon nem találunk használtan.

A gyerekek tisztálkodásához is szappant használsz tusfürdő helyett?

Igen. Sokféle szappant lehet kapni papírdobozban, vagy éppen csomagolás nélkül.

Hajmosás?

Samponszappant használok. A gyerekeknek is.

A vízzel mennyire tudtok spórolni?

Sokszor a gyerekek fürdővizét, szürke vizet használunk vécéöblítésre.

Az általad indított Facebook-csoport, a Háztartásom hulladék nélkül – Dél-Kelet Pest megyéről mit kell tudni?

Ez egy régiós csoport, az országos oldal alcsoportja, amiből több is van, például például létezik csoport a Dunakanyarban élőknek vagy Bács-Kiskun megyében, Miskolc és vonzáskörzetében stb. Sok ötletet osztunk meg, amivel egymást lelkesítjük.

Mi az, amit élvezel a hulladékmentességben? Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen korlátozó gyakorlatban is megtalálhatja az ember azt, ami jó.

Például jó dolog, hogy megismernek, mosolyognak az üzletekben, természetességgel veszik el a dobozt, nem kell magyarázkodnod – közelebb hozza az embereket. A hulladékmentes közösségben eszközöket is meg tudunk osztani egymással. Az emberi kapcsolatok mellett a fontos szempont a spórolás. Átgondolod, és céltudatosan vásárolsz, amivel rengeteg pénzt megspórolsz. Mi körülbelül 50 ezer forintot takarítunk meg havonta.

Mi van, ha megkívántok egy csokit, fagyit vagy csipszet? Bűntudattal megveszitek?

Mindig próbáljuk helyettesíteni. A nasi például aszalt gyümölcs, diák csemege. A csokit papír-alufólia csomagolásban vásároljuk meg, a fagyit pedig tölcsérbe kérjük a fagyizóban, sőt, a süteményt is tudjuk dobozban kérni. A chipsről lemondtunk, és az az érdekes, hogy ha néha összefutunk ilyesmivel, már nem ugyanaz az érzés. Egy bolti krémtúrót kóstolva is túl édesnek érezzük az ízét, akárcsak az ízfokozós csipszek esetében.

szeretlekmagyarorszag