Az önéletrajzokra is érvényes a mondás: a kevesebb néha több. A legtöbb álláskereső még mindig úgy gondolja, hogy az önéletrajz egy adatlap, amit a legnagyobb részletességgel kell kitölteni. Valójában azonban az önéletrajz nem egy formanyomtatvány, vagy űrlap, sokkal inkább egy reklámlevél. Mindjárt megérted, miért mondom ezt – Gerillaönéletrajz.hu.

Ahhoz, hogy vonzó jelölt legyél a munkaadók szemében nem elegendő a tények felsorolása, hanem az előnyeidet is be kellene mutatnod az önéletrajzodban. Komoly kockázat jelent ugyanakkor bizonyos érzékenyebb adatokat is elárulnod. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy ezeket az információkat félreértik, vagy számodra hátrányosan értelmezik. Hány és hány jelölt csúszik le egy állásról ártalmatlannak tűnő, de fölösleges információk miatt…

Ismerd meg tehát azokat az adatokat, amiket nem ajánlott beírnod az önéletrajzodba!

1. Lakcím

Akár hiszed, akár nem, sok kiválasztással foglalkozó szakember lakcím alapján is szűri a jelölteket. Ha egy olyan munkahelyre jelentkezel, ami túl messze van az otthonodtól, akkor a toborzó attól tarthat, hogy nem bírod majd az ingázást, és ezért be sem hív az állásinterjúra.

A gond ezzel az, hogy a távolság az szubjektív, akár Budapest két, egymástól távolabbra eső kerületére is mondhatják azt személyzetisek, hogy túl sokat kell majd ingázni, és nem hívják be a jelöltet. Én erre azt mondom, Te majd eldöntöd, hogy vállalod a messzebbről való bejárást, ne más döntsön helyetted.

A lakcím tehát egy olyan információ, ami plusz előnyökhöz nem fog juttatni, de adott esetben hátrányos lehet.

2. Az évszámok mellett a hónapok

Írd egyszerűen csak így az időtartamokat: 2009-2012! Ennek előnye, hogy így könnyebben áttekinthető lesz az önéletrajzod, illetve a munkahelyek közti esetleges kisebb, néhány hónapos szüneteket könnyen eltüntetheted. Igazából nincs is annak jelentősége, hogy egy álláskereső 2009. februárjában kezdett el dolgozni a cégnél vagy júliusban.

Ez alól egyedül a legutóbbi munkahely a kivétel, ha már nem dolgozol ott. Tilos ugyanis azt az érzetet kelteni, hogy még tart a munkaviszonyod, mikor valójában már megszűnt. Minden más esetben azonban nyugodtan használhatod az évszámokat a hónapok megjelölése nélkül.

3. Miért jöttél el az előző munkahelyedről, miért keresel munkát?

A kiválasztás korai szakaszában teljesen fölösleges erről írnod az önéletrajzodban vagy a motivációs levélben. Semmit nem ad hozzá a sikeres pályázatodhoz, rosszabb esetben pedig rontja is az esélyeidet. És a munkáltatók sem várják el, hogy az önéletrajzodban írj erről.

Nyugodtan hagyd ki ezt az információt az önéletrajzodból, majd az interjún elmondhatod – de csak ha rákérdeznek!

4. Életkor, családi állapot

Az életkor alapú hátrányos megkülönböztetés sajnos erősen jelen van a hazai munkaerőpiacon. A közhiedelemmel ellentétben ez nem csak a középkorú vagy idősebb jelöltek esetében jellemző. Ha például egy 35 éves jelentkező pályázik egy állásra, ahol egy 30 éves osztályvezető lenne a főnöke, akkor lehet, hogy az életkora miatt nem hívják be az illetőt az állásinterjúra. A bizonytalanabb, tapasztalatlanabb vezetők ugyanis nem szeretnek náluk idősebb beosztottakkal dolgozni. Vagy az is lehet, hogy féltik a pozíciójukat.

A tanulmányoknál feltüntetett évszámok alapján persze könnyen kikalkulálható a jelölt életkora. Ez azonban más, mint az első benyomás, amit rögtön a címsorban megjelenő életkor kelt, mielőtt még bármi mást megtudhatna az olvasó a jelöltről.

5. Fizetési igény

A fizetésről idő előtt beszélni csak árthat a jelentkezésednek.
– Ha ugyanis túl magas összeget nevezel meg, akkor ezzel automatikusan kihúzod magad a jelöltek listáról.
– Ha viszont túl keveset kérsz, azonnal jelentősen bekorlátozod a későbbi alkupozíciódat, és könnyen elveszítheted a lehetséges fizetésed 10-15 százalékát.

Ezért azt javaslom, hogy ne írd bele a konkrét fizetési igényedet az önéletrajzba. Írd helyette azt, hogy „a fizetési igényem alkuképes”. De ezt is csak akkor, hogy az álláshirdetésben kifejezetten kérik a fizetési igényed megjelölését!