Hirmagazin.eu
Főoldal » 41% fölötti rekordrészvétellel véget ért az EP-választás – részletek, országok, összefüggések! Oszd meg!
Belföldi hírek

41% fölötti rekordrészvétellel véget ért az EP-választás – részletek, országok, összefüggések! Oszd meg!

Rekordrészvétellel ért véget az EP-választás!

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 41,74 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 49,76 százaléka, 653 403 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig. A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 47,02 százalék, ami 96 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 35,2 százalék, ebben a megyében 150 924-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben 34,90 százaléka, 2014-ben pedig 27,64 százaléka. A végleges, nem hivatalos részvételi adatok a külképviseleti és a levélszavazatok összesítése után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

Minden második fővárosi választó szavazozz

49,76 százalékos volt a részvételi arány a fővárosban az EP-választáson.

Fidesz-Kdnp

“A Fidesz győzelmének mértéke lesz a kérdés” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője, aki szakértőként vesz részt az M1 vasárnap esti választási műsorában. A kormányközeli közvéleménykutató már korábban megjósolta: ha a Fidesz-KDNP jól aktivizálja a szimpatizánsait, könnyedén szétnyerheti magát, akár az 55 százalékot is elérheti.

Brüsszeli magyarok

A külképviseletek közül Brüsszelben szavaznak a legtöbben, 1242-en kérték felvételüket a választói névjegyzékbe. Bolla Adrienn, a külképviseleti választási bizottság elnöke elmondta, rendkívüli esemény, vagy várakozás nélkül folyik a szavazás a belga fővárosban.

Dánia

Dániában egy utolsó erőpróba lesz az EP-választás a június 5-re kiírt választások előtt. Az ellenzéki Szociáldemokraták 27 százalékot érhetnek el (ez 4 EP-képviselőt jelentene), és hasonlóan szerepelhetnek a parlamenti választásokon is, amivel négy év után esélyük van újra kormányra kerülni.

A második Lars Løkke Rasmussen kormányfő Venstre pártja lehet (3 EP-képviselő), míg a kormánykoalíciót kívülről támogató bevándorlásellenes-populista Dán Néppárt eddigi 4 EP-képviselője felét elbukhatja. Ebben azonban az is szerepet játszhat, hogy a Szociáldemokraták jóval keményebb migrációs politikát hirdettek, mint korábban, és elvehettek szavazókat a bevándorlásellenes párttól.

Spanyolország

Spanyolországban a kormányzó szocialisták továbbvihetik az április végi választáson szerzett lendületüket, 30 százalékos eredménnyel nyerhetnek vasárnap, és az európai szocialisták meghatározó ereje lesznek 17 képviselővel. A parlamenti választáson történelmit bukó jobboldali Néppárt várhatóan második lesz, és a legtöbb párt nagyjából hasonló eredményre számíthat, mint áprilisban.

Az Állampolgároknak (Ciudadanos) ugyanúgy 10 EP-képviselőjük lehet, mint a Néppártnak, míg a Podemos 8 székre számíthat. A radikális jobboldali Vox először jutott be a parlamentbe áprilisban, az EP-választáson valamivel gyengébb, 8 százalék körüli eredményre jósolják őket. Ez két EP-képviselőt jelentene.

Görögország

Görögországból is megjött az első exit poll, és a várakozásoknak megfelelően a görög politikát több évtizeden át meghatározó Új Demokráciát jósolják az első helyre 34 százalékkal. A hatalmat 2015-ben megszerző Sziriza 27 százalékkal a második helyen végezhet. A szocdemeket a Mozgalom a Változásért képviselheti, őket 8 százalékra becsülték, míg a szélsőjobboldali Arany Hajnalt és a kommunista KKE-t egyaránt 6 százalékra mérték.

Németország

A közszolgálati ARD és ZDF urnazárás utáni becslései alapján a nagykoalíció pártjai, Angela Merkel CDU/CSU-ja és a szociáldemokrata SPD erősen visszaestek öt évvel ezelőtti eredményeikhez képest, a második helyre feljött Zöldek pedig megduplázzák képviselőik számát az Európai Parlamentben. Rajtuk kívül enyhén erősödött a liberális FDP és a populista AfD (Alternatíva Németországnak), gyengült a szélsőbalos Linke, valamint a rengeteg kispárt közül kiemelkedik a szatirikus Die PARTEI. Közel 10 százalékkal többen mentek el szavazni most Németországban, mint öt éve.

  • CDU/CSU: 27,5-28 százalék, 28 mandátum (-6)
  • SPD: 15,5 százalék, 15 mandátum (-12)
  • Zöldek: 20,5-22,0 százalék, 22 mandátum (+11)
  • Linke: 5,5 százalék, 6 mandátum (-1)
  • AfD: 10,5 százalék, 10 mandátum (+3)
  • FDP: 5,5 százalék, 5 mandátum (+2)

Rajtuk kívül bejutnak még az EP-be:

  • Die PARTEI (A PÁRT), 3 mandátum (+2)
  • Freie Wähler (Szabad Választók), 2 mandátum (+1)
  • Kalózpárt; Állatvédők; Családok Pártja; ÖDP (ökologisták); Volt (föderalisták), 1-1 mandátum

Anglia

Itt tartják a külképviseleti szavazást. A Victoria Streeten álló épület több célt szolgál: egy metodista templom mellett konferenciaközpont, kiállítótér és irodák is működnek benne.

Svédországban 2018-ban az általános választásokon ismét az addig kormányzó szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot, azonban lényegesen megerősödött a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt. Hosszas huzavona után végül megalakult a baloldali kormány, a miniszterelnök maradt Stefan Löfven, aki többször is bírálta már a magyar kormány, cserébe ezért Szijjártó Péter bekérette a svéd nagykövetet.

Az EP-választásokon valószínűleg ismét a szocdemek kapják a legtöbb szavazatot, amely 5 EP-mandátumot jelenthet, a Svéd Demokraták nem sokkal mögöttük, négy képviselői helyre számíthatnak. A 20 mandátumból 11-en várhatóan öt párt osztozik majd, a Liberálisok azonban a bejutási küszöb alatt vannak. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire zavar bele az eredményekbe a Svéd Demokraták pár napos botránya. Az egyik jelenlegi EP-képviselőjük, Kristina Winberg azt állítja, látta, ahogy egy másik képviselőjük, Peter Lundgren fogdos egy nőt egy pártrendezvényen. Lundgren változata minderre: részeg volt ugyan, tényleg hozzáért a nő melléhez, de nem volt semmilyen további szándéka.

Ciprus

Az 1960-ban önállóvá lett ország ismét csak megosztva fut neki az EP-választásnak: egy részét a török hadsereg tartja megszállás alatt és egy rajtuk kívül senki által el nem ismert államként működik. Az EP-választás egyedi lehetőség, hogy a szigeten élő törökök és görögök ne csak a saját jelöltjeikre szavazzanak. Két ciprusi török párt, a kommunisták és a „Jázmin Mozgalom” is állított jelölteket.

A felmérések alapján hiába, mert nem jutnak be az EP-be. Az eddig mindig nyertes Demokrata Tömörülés húzhatja be ismét a győzelmet 31 százalékkal, két mandátumot szerezve. A kommunista Progresszív Munkáspárt (AKEL) szintén két helyet szerezhet, míg a balközép Demokrata Párt (DIKO) egy képviselőt küldhet. A fasiszta, enózist (Ciprus Görögországhoz csatolását) valló ELAM szintén egy mandátumra számíthat.

Franciaország

Franciaországban 8 százalékponttal magasabb a részvétel most, mint volt öt évvel ezelőtt. A francia belügyminisztérium közlése szerint 17 órakor a szavazásra jogosultak 43 százaléka voksolt már, míg 2014-ben csak 35 százalékuk.

Finnország

Finnországban március elején lemondott a kormány, mert úgy ítélte meg, hogy ebben a ciklusban nem tudják teljesíteni az egyik legfontosabb vállalásukat, az egészségügyi reformot. Ezért áprilisban időközi választásokat tartottak, ahol húsz év után a szocdemek nyertek ismét, de csak pár ezer szavazattal előzték meg a Finnek Pártját (korábban Igaz Finnek), akik a bevándorláspárti erőket képviselik. A lemondott kormánykoalíció két pártja követte őket, aztán pedig a zöldek, akik sokat erősödtek. Sőt, a választások óta eltelt egy hónapban átrendeződött a népszerűségi sorrend. Visszajött az élre a jobbközép Nemzeti Koalíció pártja és már a második helyért vannak harcban a zöldek a Finnek Pártjával és a szocdemekkel.

Az EP-választásokon a legerősebb párt három mandátumot szerezhet, a következő négy párt pedig 2-2 mandátumra számíthat. Az öt évvel ezelőtt eredményhez képest a populisták négy százalékot erősödtek, a zöldek azonban több mint hét százalékkal növelték népszerűségüket.

Bulgária

Törökországgal határos országként Bulgáriában is kiemelt téma a migráció, de a korrupciót is tematizálta, hogy napokkal az EP-választás előtt mondott le a mezőgazdasági miniszter, mert a gyanú szerint uniós forrásokkal élt vissza. A keletieket szívató uniós kamionozós szabályok is kampánytémává váltak, de a szocdemek még uniós minimálbérrel is kampányolnak.

A felmérések alapján szoros verseny várható a balközép és Bojko Boriszovék között, aki sokban hasonlít Orbán Viktorra: a bolgár politika nagy túlélője (harmadik miniszterelnöki ciklusát tölti), focizik és szintén gyakran vágják a fejéhez a vádakat, hogy autokratikus és korrupt. Jobbközép pártja, a GERB most a Politico szerint úgy szerezhet eggyel több, 8 mandátumot, hogy a baloldali Koalíció Bulgáriáért listája nagyobb arányban kaphat szavazatokat. A török kisebbség pártja, a DPSZ várhatóan 2 képviselőt küldhet a liberális padsorokba. A nacionalista IMRO sincs messze attól, hogy képviseltethesse magát Strasbourgban, ők az euroszkeptikus konzervatívokat erősíthetik.

Orosz nyelvterületek

Lettországban az előzetes eredmények alapján 6,3 százalékkal egy mandátumhoz jut Lettország Orosz Szövetsége. A világ egyik leggyorsabban fogyó országában – 30 év alatt 27,7 százalékkal csökkent a lakossága, 2,66 millióról 1,9-re – az oroszok a lakosság bő negyedét adják, így várható volt a magát baloldaliként meghatározó párt bejutása, bár látható, hogy a lettországi oroszok számára nem feltétlenül az etnikai alapú pártok a meghatározók, elvégre a párt eredménye jóval az oroszok etnikai aránya alatt van.

Igaz, orosz politikus rajtuk kívül is bejut az EP-be:

  • minden bizonnyal ott lesz Riga áprilisban lemondatott polgármestere, Nils Ušakovs aki a szintén oroszok dominálta Egység pártot képviselte, amely 26 százalékkal az EP-választás győztese Lettországban. Így két mandátumra számíthat,
  • ahogyan, a kormánykoalíció részéről a 16 százalékig jutott, euroszkeptikus, jobboldali-konzervatív VL-TB/LNNK 16,4 is
  • és a 17 százalékos szocdem Egyetértés is.

A 8-ból valószínűleg egy mandátumot hoz el az EU-párti Attīstībai/Par! (A fejlődésért/Igen! – AP!) – írta a Delfi orosz nyelvű oldala.

Ausztria

  • A nemrég kijött felmérések szerint Sebastian Kurz kancellár ÖVP-je erősen feljött, koalíciós partnere, a Szabadságpárt gyengült, de az ellenzéki szocdemek nem profitáltak az Ibiza-botrányból. Megerősödtek viszont a bécsi parlamentből másfél éve kiesett Zöldek, akik a britek EU-kilépése után egy újabb mandátumot is nyerhetnek a most előrejelzett kettő mellé.

    A részvételről egyelőre nincsenek adatok, a Zöldeknél győzelmi hangulat, az ÖVP-nél öröm, az FPÖ-nél pedig megkönnyebbülés van a Standard riportja szerint.

    • ÖVP (Osztrák Néppárt) 34,5% (+7,5%), 7 mandátum (+2)
    • SPÖ (Szociáldemokraták) 23,5% (-0,6%), 5 mandátum (nincs változás)
    • FPÖ (Szabadságpárt) 17,5% (-2,2%), 3 mandátum (-1)
    • Zöldek 13,5% (-1,0%), 2 mandátum (Brexit után 3) (-1, Brexit után nincs változás)
    • Neos (liberálisok) 8,0% (-0,1%), 1 mandátum (nincs változás)
    • KPÖplus (Kommunisták) 1,0% (+1,0%), nincs mandátum
    • 1 Europa (2017-ben: Pilz Listája) 2,0% (+2,0%)

Magyarország: falvak és kisvárosok

A részvételi adatokat tartalmazó gigantikus Excel-táblát sorba rendezve az látszik, hogy a legbrutálisabb részvételi adatok 5-kor Zalában vannak, konkrétan négy zalai falu áll az élen (Iborfia, Pusztaapáti, Kozmadombja, Zalaszombatfa) 80-88 százalékkal. Ezek azonban minifalvak 10-20-40 szavazóval.

Nézzük tehát a nagyobb településeket. Ott már Szabolcs megye áll jobban, a 2500 fő feletti szavazólétszámú településeknél Baktalórántháza (66 százalék) és Nyírbogát (65) vezet.

A következő nagyobb település a sorrendi listán a Pest megyei Telki (53 százalék), majd a főváros XII. kerülete jön 52 százalékkal, amit a zalai Lenti követi szintén 52 százalékkal.

index

Hasonló hírek

Az erős és sikeres Európa a cél

Géza

Minden Nőnek, szeretetben és megbecsülésben gazdag, Boldog Nőnapot kínán a Hirmagazin.eu online média (Olvasd el és nézd meg!)

Géza

Megerőszakoltatta 13 éves lányát a mélyen vallásos pécsi nő

Edit
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------