Image default
Belföldi hírek

41% fölötti rekordrészvétellel véget ért az EP-választás – részletek, országok, összefüggések! Oszd meg!

Rekordrészvétellel ért véget az EP-választás!

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 41,74 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 49,76 százaléka, 653 403 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig. A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 47,02 százalék, ami 96 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 35,2 százalék, ebben a megyében 150 924-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben 34,90 százaléka, 2014-ben pedig 27,64 százaléka. A végleges, nem hivatalos részvételi adatok a külképviseleti és a levélszavazatok összesítése után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

Minden második fővárosi választó szavazozz

49,76 százalékos volt a részvételi arány a fővárosban az EP-választáson.

Fidesz-Kdnp

“A Fidesz győzelmének mértéke lesz a kérdés” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője, aki szakértőként vesz részt az M1 vasárnap esti választási műsorában. A kormányközeli közvéleménykutató már korábban megjósolta: ha a Fidesz-KDNP jól aktivizálja a szimpatizánsait, könnyedén szétnyerheti magát, akár az 55 százalékot is elérheti.

Brüsszeli magyarok

A külképviseletek közül Brüsszelben szavaznak a legtöbben, 1242-en kérték felvételüket a választói névjegyzékbe. Bolla Adrienn, a külképviseleti választási bizottság elnöke elmondta, rendkívüli esemény, vagy várakozás nélkül folyik a szavazás a belga fővárosban.

Dánia

Dániában egy utolsó erőpróba lesz az EP-választás a június 5-re kiírt választások előtt. Az ellenzéki Szociáldemokraták 27 százalékot érhetnek el (ez 4 EP-képviselőt jelentene), és hasonlóan szerepelhetnek a parlamenti választásokon is, amivel négy év után esélyük van újra kormányra kerülni.

A második Lars Løkke Rasmussen kormányfő Venstre pártja lehet (3 EP-képviselő), míg a kormánykoalíciót kívülről támogató bevándorlásellenes-populista Dán Néppárt eddigi 4 EP-képviselője felét elbukhatja. Ebben azonban az is szerepet játszhat, hogy a Szociáldemokraták jóval keményebb migrációs politikát hirdettek, mint korábban, és elvehettek szavazókat a bevándorlásellenes párttól.

Spanyolország

Spanyolországban a kormányzó szocialisták továbbvihetik az április végi választáson szerzett lendületüket, 30 százalékos eredménnyel nyerhetnek vasárnap, és az európai szocialisták meghatározó ereje lesznek 17 képviselővel. A parlamenti választáson történelmit bukó jobboldali Néppárt várhatóan második lesz, és a legtöbb párt nagyjából hasonló eredményre számíthat, mint áprilisban.

Az Állampolgároknak (Ciudadanos) ugyanúgy 10 EP-képviselőjük lehet, mint a Néppártnak, míg a Podemos 8 székre számíthat. A radikális jobboldali Vox először jutott be a parlamentbe áprilisban, az EP-választáson valamivel gyengébb, 8 százalék körüli eredményre jósolják őket. Ez két EP-képviselőt jelentene.

Görögország

Görögországból is megjött az első exit poll, és a várakozásoknak megfelelően a görög politikát több évtizeden át meghatározó Új Demokráciát jósolják az első helyre 34 százalékkal. A hatalmat 2015-ben megszerző Sziriza 27 százalékkal a második helyen végezhet. A szocdemeket a Mozgalom a Változásért képviselheti, őket 8 százalékra becsülték, míg a szélsőjobboldali Arany Hajnalt és a kommunista KKE-t egyaránt 6 százalékra mérték.

Németország

A közszolgálati ARD és ZDF urnazárás utáni becslései alapján a nagykoalíció pártjai, Angela Merkel CDU/CSU-ja és a szociáldemokrata SPD erősen visszaestek öt évvel ezelőtti eredményeikhez képest, a második helyre feljött Zöldek pedig megduplázzák képviselőik számát az Európai Parlamentben. Rajtuk kívül enyhén erősödött a liberális FDP és a populista AfD (Alternatíva Németországnak), gyengült a szélsőbalos Linke, valamint a rengeteg kispárt közül kiemelkedik a szatirikus Die PARTEI. Közel 10 százalékkal többen mentek el szavazni most Németországban, mint öt éve.

  • CDU/CSU: 27,5-28 százalék, 28 mandátum (-6)
  • SPD: 15,5 százalék, 15 mandátum (-12)
  • Zöldek: 20,5-22,0 százalék, 22 mandátum (+11)
  • Linke: 5,5 százalék, 6 mandátum (-1)
  • AfD: 10,5 százalék, 10 mandátum (+3)
  • FDP: 5,5 százalék, 5 mandátum (+2)

Rajtuk kívül bejutnak még az EP-be:

  • Die PARTEI (A PÁRT), 3 mandátum (+2)
  • Freie Wähler (Szabad Választók), 2 mandátum (+1)
  • Kalózpárt; Állatvédők; Családok Pártja; ÖDP (ökologisták); Volt (föderalisták), 1-1 mandátum

Anglia

Itt tartják a külképviseleti szavazást. A Victoria Streeten álló épület több célt szolgál: egy metodista templom mellett konferenciaközpont, kiállítótér és irodák is működnek benne.

Svédországban 2018-ban az általános választásokon ismét az addig kormányzó szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot, azonban lényegesen megerősödött a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt. Hosszas huzavona után végül megalakult a baloldali kormány, a miniszterelnök maradt Stefan Löfven, aki többször is bírálta már a magyar kormány, cserébe ezért Szijjártó Péter bekérette a svéd nagykövetet.

Az EP-választásokon valószínűleg ismét a szocdemek kapják a legtöbb szavazatot, amely 5 EP-mandátumot jelenthet, a Svéd Demokraták nem sokkal mögöttük, négy képviselői helyre számíthatnak. A 20 mandátumból 11-en várhatóan öt párt osztozik majd, a Liberálisok azonban a bejutási küszöb alatt vannak. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire zavar bele az eredményekbe a Svéd Demokraták pár napos botránya. Az egyik jelenlegi EP-képviselőjük, Kristina Winberg azt állítja, látta, ahogy egy másik képviselőjük, Peter Lundgren fogdos egy nőt egy pártrendezvényen. Lundgren változata minderre: részeg volt ugyan, tényleg hozzáért a nő melléhez, de nem volt semmilyen további szándéka.

Ciprus

Az 1960-ban önállóvá lett ország ismét csak megosztva fut neki az EP-választásnak: egy részét a török hadsereg tartja megszállás alatt és egy rajtuk kívül senki által el nem ismert államként működik. Az EP-választás egyedi lehetőség, hogy a szigeten élő törökök és görögök ne csak a saját jelöltjeikre szavazzanak. Két ciprusi török párt, a kommunisták és a „Jázmin Mozgalom” is állított jelölteket.

A felmérések alapján hiába, mert nem jutnak be az EP-be. Az eddig mindig nyertes Demokrata Tömörülés húzhatja be ismét a győzelmet 31 százalékkal, két mandátumot szerezve. A kommunista Progresszív Munkáspárt (AKEL) szintén két helyet szerezhet, míg a balközép Demokrata Párt (DIKO) egy képviselőt küldhet. A fasiszta, enózist (Ciprus Görögországhoz csatolását) valló ELAM szintén egy mandátumra számíthat.

Franciaország

Franciaországban 8 százalékponttal magasabb a részvétel most, mint volt öt évvel ezelőtt. A francia belügyminisztérium közlése szerint 17 órakor a szavazásra jogosultak 43 százaléka voksolt már, míg 2014-ben csak 35 százalékuk.

Finnország

Finnországban március elején lemondott a kormány, mert úgy ítélte meg, hogy ebben a ciklusban nem tudják teljesíteni az egyik legfontosabb vállalásukat, az egészségügyi reformot. Ezért áprilisban időközi választásokat tartottak, ahol húsz év után a szocdemek nyertek ismét, de csak pár ezer szavazattal előzték meg a Finnek Pártját (korábban Igaz Finnek), akik a bevándorláspárti erőket képviselik. A lemondott kormánykoalíció két pártja követte őket, aztán pedig a zöldek, akik sokat erősödtek. Sőt, a választások óta eltelt egy hónapban átrendeződött a népszerűségi sorrend. Visszajött az élre a jobbközép Nemzeti Koalíció pártja és már a második helyért vannak harcban a zöldek a Finnek Pártjával és a szocdemekkel.

Az EP-választásokon a legerősebb párt három mandátumot szerezhet, a következő négy párt pedig 2-2 mandátumra számíthat. Az öt évvel ezelőtt eredményhez képest a populisták négy százalékot erősödtek, a zöldek azonban több mint hét százalékkal növelték népszerűségüket.

Bulgária

Törökországgal határos országként Bulgáriában is kiemelt téma a migráció, de a korrupciót is tematizálta, hogy napokkal az EP-választás előtt mondott le a mezőgazdasági miniszter, mert a gyanú szerint uniós forrásokkal élt vissza. A keletieket szívató uniós kamionozós szabályok is kampánytémává váltak, de a szocdemek még uniós minimálbérrel is kampányolnak.

A felmérések alapján szoros verseny várható a balközép és Bojko Boriszovék között, aki sokban hasonlít Orbán Viktorra: a bolgár politika nagy túlélője (harmadik miniszterelnöki ciklusát tölti), focizik és szintén gyakran vágják a fejéhez a vádakat, hogy autokratikus és korrupt. Jobbközép pártja, a GERB most a Politico szerint úgy szerezhet eggyel több, 8 mandátumot, hogy a baloldali Koalíció Bulgáriáért listája nagyobb arányban kaphat szavazatokat. A török kisebbség pártja, a DPSZ várhatóan 2 képviselőt küldhet a liberális padsorokba. A nacionalista IMRO sincs messze attól, hogy képviseltethesse magát Strasbourgban, ők az euroszkeptikus konzervatívokat erősíthetik.

Orosz nyelvterületek

Lettországban az előzetes eredmények alapján 6,3 százalékkal egy mandátumhoz jut Lettország Orosz Szövetsége. A világ egyik leggyorsabban fogyó országában – 30 év alatt 27,7 százalékkal csökkent a lakossága, 2,66 millióról 1,9-re – az oroszok a lakosság bő negyedét adják, így várható volt a magát baloldaliként meghatározó párt bejutása, bár látható, hogy a lettországi oroszok számára nem feltétlenül az etnikai alapú pártok a meghatározók, elvégre a párt eredménye jóval az oroszok etnikai aránya alatt van.

Igaz, orosz politikus rajtuk kívül is bejut az EP-be:

  • minden bizonnyal ott lesz Riga áprilisban lemondatott polgármestere, Nils Ušakovs aki a szintén oroszok dominálta Egység pártot képviselte, amely 26 százalékkal az EP-választás győztese Lettországban. Így két mandátumra számíthat,
  • ahogyan, a kormánykoalíció részéről a 16 százalékig jutott, euroszkeptikus, jobboldali-konzervatív VL-TB/LNNK 16,4 is
  • és a 17 százalékos szocdem Egyetértés is.

A 8-ból valószínűleg egy mandátumot hoz el az EU-párti Attīstībai/Par! (A fejlődésért/Igen! – AP!) – írta a Delfi orosz nyelvű oldala.

Ausztria

  • A nemrég kijött felmérések szerint Sebastian Kurz kancellár ÖVP-je erősen feljött, koalíciós partnere, a Szabadságpárt gyengült, de az ellenzéki szocdemek nem profitáltak az Ibiza-botrányból. Megerősödtek viszont a bécsi parlamentből másfél éve kiesett Zöldek, akik a britek EU-kilépése után egy újabb mandátumot is nyerhetnek a most előrejelzett kettő mellé.

    A részvételről egyelőre nincsenek adatok, a Zöldeknél győzelmi hangulat, az ÖVP-nél öröm, az FPÖ-nél pedig megkönnyebbülés van a Standard riportja szerint.

    • ÖVP (Osztrák Néppárt) 34,5% (+7,5%), 7 mandátum (+2)
    • SPÖ (Szociáldemokraták) 23,5% (-0,6%), 5 mandátum (nincs változás)
    • FPÖ (Szabadságpárt) 17,5% (-2,2%), 3 mandátum (-1)
    • Zöldek 13,5% (-1,0%), 2 mandátum (Brexit után 3) (-1, Brexit után nincs változás)
    • Neos (liberálisok) 8,0% (-0,1%), 1 mandátum (nincs változás)
    • KPÖplus (Kommunisták) 1,0% (+1,0%), nincs mandátum
    • 1 Europa (2017-ben: Pilz Listája) 2,0% (+2,0%)

Magyarország: falvak és kisvárosok

A részvételi adatokat tartalmazó gigantikus Excel-táblát sorba rendezve az látszik, hogy a legbrutálisabb részvételi adatok 5-kor Zalában vannak, konkrétan négy zalai falu áll az élen (Iborfia, Pusztaapáti, Kozmadombja, Zalaszombatfa) 80-88 százalékkal. Ezek azonban minifalvak 10-20-40 szavazóval.

Nézzük tehát a nagyobb településeket. Ott már Szabolcs megye áll jobban, a 2500 fő feletti szavazólétszámú településeknél Baktalórántháza (66 százalék) és Nyírbogát (65) vezet.

A következő nagyobb település a sorrendi listán a Pest megyei Telki (53 százalék), majd a főváros XII. kerülete jön 52 százalékkal, amit a zalai Lenti követi szintén 52 százalékkal.

index

Hasonló hírek

Közel 2 ezer milliárd a független brókercégeknél

info

Kósa: az európai vezetést elsöpörheti a bevándorláspolitika

Edit

Az első képek a Teréz körúti robbantásban megsérült rendőrökről

Edit