Hirmagazin.eu
Főoldal » 2020: Ajándékokat kaphat Európa és Magyarország is!
Gazdaság

2020: Ajándékokat kaphat Európa és Magyarország is!

Megkérdezett elemzők pozitív kockázatai a 2020-as évre! Légy Te is elemző, szólj hozzá a cikkhez!

Több magyar makrogazdasági elemzőt is megkértünk, küldjék el nekünk, szerintük melyek a legnagyobb pozitív és negatív kockázatok, amelyek körülvesznek bennünket 2020-ban. Második cikkünkben most a pozitív tényezőket vesszük sorba.

Fiskális lazítás

A Portfolio által megkeresett elemzők közül többen is említették az esetleges európai fiskális stimulust pozitív kockázatként. Samu János, a Concorde vezérigazgató-helyettese válaszában emlékeztetett arra, hogy az évek óta tartó folyamatos költségvetési szigor az eurózóna vezető államában (Németországban) – és annak ráerőltetése a többi tagországra – is visszaveti az EU növekedési kilátásait. „A német külső egyensúly többlete – vagyis az az összeg, amennyivel a németek több külföldi fogyasztást elégítenek ki saját termékeikkel mint amennyi hazai keresletet ők adnak a világnak – a német nemzeti össztermék több mint 7 százaléka. A hazai kereslet élénkítése, például a költségvetési többlet csökkentése útján az európi gazdasági növekedés szempontjából egy nem várt ajándék lehetne” – vélekedik a szakember.

Hasonlóképp Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza az európai fiskális politikát hozta fel az egyik kedvező forgatókönyvként. „Az év végére heves politikai témává vált az eurozóna-tagok költségvetése. Az Európai Központi Bank korábbi és jelenlegi elnöke is felszólította a jelentősen többletes költségvetéssel operáló nemzeteket (Hollandiát és Németországát) a fiskális lazításra, mondván, hogy a monetáris politika mozgástere jelentősen beszűkült, gazdaságösztönző hatása pedig minimális” – fejtegeti az elemző.

Lehetséges, hogy részben az EKB tanácsára, részben pedig a gazdasági lassulás elkerülésére több állam adósságcsökkentés helyett növeli a deficitet 2020-ban

– részletezi a pozitív forgatókönyv tartalmát a szakértő, aki nyomban hozzá is teszi azonban, hogy ennek az esélye egyelőre azonban meglehetősen csekély, de egy gyenge évkezdet lehet, hogy elősegíti a döntés meghozatalát.

„A többletforrás a növekvő keresleten keresztül serkentheti a gazdasági növekedést és az inflációt. Ez részben tehermentesítené a monetáris politikát, miközben a GDP-arányos államadósság sem nőne túl nagymértékben. Amennyiben az extra kiadások strukturális reformokat vagy klímacélokat finanszíroznának, azzal nemcsak rövid, de hosszú távon is pozitív gazdasági hatást generálna. Habár a német kormány csak később, 2021 után tervez hiányos költségvetéssel működni, ez a politika akár változhat jövőre, ami nem csak Németországnak, de a közép-kelet-európai régió gazdaságának is pozitív lenne a nagyobb külső kereslet miatt” – vázolta fel Virovácz Péter.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szintén a pozitív kockázatok között tartja számon, hogy Németországban bejelentenek egy fiskális élénkítő csomagot. „2019 a monetáris politikák fordulatának éve volt, hiszen a normalizáció irányába a korábban megtett lassú lépéseket is vissza kellett venniük a vezető jegybankoknak. A Fed az ún. ciklus-közepi lazítás keretei között három kamatcsökkentést hajtott végre 2019-ben, míg az EKB szeptemberben egy átfogó monetáris enyhítési programot jelentett be. Többek között ez a fordulat is szerepet játszhatott abban, hogy utóbbi időszakban többször is szóba került, hogy a monetáris politika – különösen az Eurózónában – elérte a határait, és nem igazán maradtak eszközei arra, hogy élénkítse a gazdaságot, illetve érezhetően emelje az inflációt” – idézi fel a közgazdász.

Egyre inkább előtérbe kerültek így azok a vélemények, miszerint a gazdaságok helyzetének javítására a fiskális politikáknak jóval több lehetősége és mozgástere lehetne

– húzta alá.

„Az eurózóna országai közül egy átfogó fiskális élénkítő csomag bejelentésére leginkább Németországban lehetne tér, figyelembe véve a költségvetés többletét, illetve a relatíve mérsékelt GDP arányos adósságmutatókat. Amennyiben egy ilyen lépésre sor kerülne, az véleményünk szerint a német kötvényhozamok azonnali és érezhető emelkedését vonná maga után, ami értelemszerűen hatással lenne már országok kötvényhozam-szintjeire is” – vetíti előre Nyeste Orsolya.

Pain trade

Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője egy pozitív kockázatot emelt ki a 2020-as évhez közeledve. Az általa vázolt a forgatókönyvben a trade war és a hard brexit háttérbe szorulásával lendületet nyer a globális és az európai növekedés, emelkedésnek indulnak nyersanyagárak, az infláció a bérinfláció és újra beárazódnak kamatemelési várakozások, emelkednek a kötvényhozamok.

Ez lenne globálisan a pain trade, mostanra ugyanis lényegében mindenki belenyugodott abba, hogy sokáig maradnak alacsonyak a hozamok

– figyelmeztet az elemző.

„Ez ráadásul itthon is okozna mozgásokat, hiszen jelenleg az hűti az inflációs félelmeket, hogy a várakozások szerint lassul a hazai GDP növekedés és a bérdinamika. Ebben a forgatókönyvben a hazai növekedés és bárlassulás elmarad, ami a monetáris politika átgondolására kényszeríthetné az MNB-t” – vázolta fel a lehetséges következményeket.

Ezeket is fel kell írni külföldről!

Nyeste Orsolya nemzetközi színtéren maradva megemlíti azt a szcenáriót, amikor is a Fed és az EKB a szigorítás útjára lép 2020-ban. A jelenlegi alapvárakozás a vezető jegybankok monetáris politikája kapcsán, hogy 2020-ban nem fognak elmozdulni, sem az enyhítés, sem a szigorítás irányába, azaz az év egészében a mostani szintek körül maradnának a kamatlábak. Ebben a (pozitív) forgatókönyvben viszont már 2020-ban megindulhatna a fokozatos normalizáció, aminek persze feltétele, hogy a 2018-ban elért mélypontok után a jelenleg vártnál gyorsabb növekedés-élénkülés valósuljon meg, illetve emelkedjen az infláció és az inflációs várakozások. Ebben a forgatókönyvben is fontos szerepe van azonban a fokozatosságnak és a kiszámíthatóságnak, hiszen a jegybankoknak nem célja, hogy megakadjon az éppen éledező növekedés és infláció. Európában a kamatszintek normalizálásnak irányába tett lépéseknek valószínűsíthetően a bankszektor lenne az egyik legnagyobb nyertese – hangsúlyozza a közgazdász.

Virovácz Péter válaszában az európai fiskális lazítás mellett 2 +/-1 további pozitív tényezőt sorolt fel.

  • Beindul a „Zöld Deal”. Az Európai Unió mostanra a klímavédelem zászlóshajójává vált, ami a májusi EP-választások eredményében is meglátszott: a zöld frakció tudta a legjobban növelni arányát. Az „Európai Zöld Deal” elsősorban a fenntartható fejlődést és a klímacélok elérését támogató politikai programcsomag, amely jelenleg még csak tárgyalási szinten tart az Európai Parlamentben és rendkívül lassú az előrehaladás. A javaslatok alapján lehetséges, hogy a jövőben több állami és magánberuházás valósulhat meg ilyen keretek között, állami ösztönzők mellett. Az ösztönzők között szerepel, hogy a fenntartható magánberuházások finanszírozása alacsonyabb tőkemegfeleléssel történhet, ami egyértelműen az ilyen jellegű projektek felfutását segítheti. Emellett, ahogyan Angela Merkel német kancellár is többször nyilatkozta, a német költségvetés úgynevezett zöld államkötvényekkel finanszírozná a klímacélok megvalósulását. A programcsomag előkészítése a jelenlegi folyamatokat figyelembe véve valószínűleg több évig is eltarthat. Amennyiben azonban magas fokozatba kapcsolna a politikai tárgyalássorozat, akár már jövőre életbe léphetnének bizonyos intézkedések. Mindez komoly beruházási boomot hozhat Európában. Emellett a „Zöld Deal” természetesen emelkedő növekedési potenciált jelentene az európai blokknak, és a közös klímacél az EU-n belüli és a globális politikai ellentéteket is mérsékelheti.
  • Kereskedelmi alku. 2018 nyara óta gyakorlatilag a piacok mindennapi témájává vált az USA és Kína közötti kereskedelmi háború. Az elmúlt hónapokban is egymást váltották a negatív és pozitív fejlemények és tweetek. Jelenleg úgy tűnik, a két fél megállapodhat bizonyos kérdésekben, azonban a valódi ellentéteket ez nem oldja meg. Amerikai oldalról a szellemi jogok védelme, Kína részéről pedig az egyoldalú politikai beavatkozások (Hong Kong és az ujgur kisebbségek védelme) továbbra is olyan fájó pontok, amik elhúzhatják a végső megállapodás időpontját. Mivel azonban bármi megtörténhet, főleg ha Donald Trumpról van szó, elképzelhető, hogy felgyorsulnak az események az elnökválasztás előtt. Végül így akár 2020-ban is megszülethet egy végső megállapodás, ami messze túlmutat a „phase one” keretrendszerén és végleg pontot tenne az ügy végére. Sőt azt sem lehet, kizárni, hogy a hurráoptimizmus vonatára Európa is felülne és gyorsan nyélbe ütnének egy kereskedelmi megállapodást, ami végleg lezárja az autóipari vámok kérdését is. Ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége igen alacsony, azonban jelentős pozitív hatást gyakorolna az ázsiai részvénypiacra és általában a feltörekvő régiókra, illetve a nemzetközi kereskedelemre.
  • +/-1) Trump elveszti az elnökválasztást. A jelenleg hivatalban lévő amerikai elnök 2020-ban szeretné megkezdeni második ciklusát is. Trump győzelme jelenleg a legvalószínűbb kimenetel a jövő évi elnökválasztáson, azonban mégis előfordulhat, hogy más lesz a befutó. Hogy ez végül pozitív, vagy negatív kimenetelű esemény lesz, az nagyban múlik az új elnök személyén. A republikánus párt támogatja a republikánus elnököt, így házon belüli kihívó nem nagyon van. Eközben a demokraták között egyelőre nincsen egyértelműen olyan jelölt, aki mögé beállna a párt, de egy dolog szinte biztos: a laza fiskális politika és adócsökkentés időszaka véget érne. A gazdaság szempontjából vegyes lehet Trump megítélése: míg adócsökkentő, piackonform gazdaságpolitikájával kifejezetten kedvez a piacoknak, addig a vámháborúval és protekcionista lépéseivel óriási károkat okoz nem csak az amerikai, de a világgazdaságban is. Távozása esetén nagy kérdés, hogy mely hiányra fókuszálna jobban a piac. Érdekesség, hogy éppen a gazdaság, azon belül pedig kifejezetten a tőzsdék állapotával méri saját teljesítményét az amerikai elnök, vagyis a jelenlegi felívelő gazdasági környezetben elégedett lehet a teljesítményével. A demokrata jelöltek közül többen kifejezetten szocialisták, amely alapján magasabb vállalati adóterheket és szociális kiadásokat támogatnak, illetve valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektetnének a klímaváltozás elleni küzdelemre. A tőzsdék szempontjából ez inkább negatív, de a fenntartható növekedés szempontjából inkább kedvező lépés lenne. Ugyanakkor bármelyik elnökjelöltről elmondható, hogy valószínűleg igyekezne minél hamarabb lezárni a kereskedelmi háborús frontokat, és nem nyitna újabbakat. Egy biztos, hogy ha Trump nem nyer 2020-ban, azzal jelentősen át-tematizálódnak a gazdasági hírek, a kereskedelmi konfliktusok helyett más központi témák alakulnak ki.

Magyarország meglepetést okoz

Nyeste Orsolya szerint pozitív kockázatként érdemes tekinteni arra is, ha vártnál jóval kevésbé lassul itthon a beruházási aktivitás 2020-ban. „Magyarországon mind 2018-ban, mind 2019-ben igen jelentős volt a beruházások növekedése, amiben fontos szerepet játszhatott, hogy az EU források lehívása ebben a két évben csúcsra járatódott. 2020-ra a beruházások növekedési ütemének csökkenése várható, amiben az EU forrásbeáramlások lassulása, illetve a tervezett további államháztartási hiánylefaragás is szerepet játszhat” – vázolta az alap forgatókönyvet erre a folyamatra az Erste Bank elemzője.

2020 POZITÍV MEGLEPETÉSE LEHETNE AZONBAN, HA KIDERÜLNE, HOGY AZ EU FORRÁSOKTÓL VALÓ FÜGGŐSÉG A KORÁBBAN GONDOLTNÁL KISEBB, ÍGY A BERUHÁZÁSOK NÖVEKEDÉSE TOVÁBBRA SEM LASSUL ÉRDEMBEN, S A BERUHÁZÁSI RÁTA MAGAS SZINTEN STABILIZÁLÓDIK, ESETLEG MÉG TOVÁBB EMELKEDIK – MUTAT RÁ.

Negatív kockázata is van azonban ennek a forgatókönyvnek: a fizetési mérleg egyenlege ez esetben a jelenleg gondoltnál rosszabbul alakulhat, különösen, ha a magas beruházási dinamika mellett az élénk fogyasztás-növekedés is fennmarad – figyelmeztet.

Címlapkép: Németországnak és fővárosának, Berlinnek az egyik legfontosabb jelképe, a Brandenburgi kapu az ünnepek alatt. Forrás: Paul Zinken/picture alliance via Getty Images

portfolio, Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Adóügyek, gazadaság: őstermelés megszüntetése;

Géza

Két bankot is megbírságolt az MNB

info

10 millió forintos támogatást kaphatnak a három gyermeket vállalók

Edit
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------