Főoldal » 2020: Ajándékokat kaphat Európa és Magyarország is!
Gazdaság

2020: Ajándékokat kaphat Európa és Magyarország is!

Megkérdezett elemzők pozitív kockázatai a 2020-as évre! Légy Te is elemző, szólj hozzá a cikkhez!

Több magyar makrogazdasági elemzőt is megkértünk, küldjék el nekünk, szerintük melyek a legnagyobb pozitív és negatív kockázatok, amelyek körülvesznek bennünket 2020-ban. Második cikkünkben most a pozitív tényezőket vesszük sorba.

Fiskális lazítás

A Portfolio által megkeresett elemzők közül többen is említették az esetleges európai fiskális stimulust pozitív kockázatként. Samu János, a Concorde vezérigazgató-helyettese válaszában emlékeztetett arra, hogy az évek óta tartó folyamatos költségvetési szigor az eurózóna vezető államában (Németországban) – és annak ráerőltetése a többi tagországra – is visszaveti az EU növekedési kilátásait. „A német külső egyensúly többlete – vagyis az az összeg, amennyivel a németek több külföldi fogyasztást elégítenek ki saját termékeikkel mint amennyi hazai keresletet ők adnak a világnak – a német nemzeti össztermék több mint 7 százaléka. A hazai kereslet élénkítése, például a költségvetési többlet csökkentése útján az európi gazdasági növekedés szempontjából egy nem várt ajándék lehetne” – vélekedik a szakember.

Hasonlóképp Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza az európai fiskális politikát hozta fel az egyik kedvező forgatókönyvként. „Az év végére heves politikai témává vált az eurozóna-tagok költségvetése. Az Európai Központi Bank korábbi és jelenlegi elnöke is felszólította a jelentősen többletes költségvetéssel operáló nemzeteket (Hollandiát és Németországát) a fiskális lazításra, mondván, hogy a monetáris politika mozgástere jelentősen beszűkült, gazdaságösztönző hatása pedig minimális” – fejtegeti az elemző.

Lehetséges, hogy részben az EKB tanácsára, részben pedig a gazdasági lassulás elkerülésére több állam adósságcsökkentés helyett növeli a deficitet 2020-ban

– részletezi a pozitív forgatókönyv tartalmát a szakértő, aki nyomban hozzá is teszi azonban, hogy ennek az esélye egyelőre azonban meglehetősen csekély, de egy gyenge évkezdet lehet, hogy elősegíti a döntés meghozatalát.

„A többletforrás a növekvő keresleten keresztül serkentheti a gazdasági növekedést és az inflációt. Ez részben tehermentesítené a monetáris politikát, miközben a GDP-arányos államadósság sem nőne túl nagymértékben. Amennyiben az extra kiadások strukturális reformokat vagy klímacélokat finanszíroznának, azzal nemcsak rövid, de hosszú távon is pozitív gazdasági hatást generálna. Habár a német kormány csak később, 2021 után tervez hiányos költségvetéssel működni, ez a politika akár változhat jövőre, ami nem csak Németországnak, de a közép-kelet-európai régió gazdaságának is pozitív lenne a nagyobb külső kereslet miatt” – vázolta fel Virovácz Péter.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szintén a pozitív kockázatok között tartja számon, hogy Németországban bejelentenek egy fiskális élénkítő csomagot. „2019 a monetáris politikák fordulatának éve volt, hiszen a normalizáció irányába a korábban megtett lassú lépéseket is vissza kellett venniük a vezető jegybankoknak. A Fed az ún. ciklus-közepi lazítás keretei között három kamatcsökkentést hajtott végre 2019-ben, míg az EKB szeptemberben egy átfogó monetáris enyhítési programot jelentett be. Többek között ez a fordulat is szerepet játszhatott abban, hogy utóbbi időszakban többször is szóba került, hogy a monetáris politika – különösen az Eurózónában – elérte a határait, és nem igazán maradtak eszközei arra, hogy élénkítse a gazdaságot, illetve érezhetően emelje az inflációt” – idézi fel a közgazdász.

Egyre inkább előtérbe kerültek így azok a vélemények, miszerint a gazdaságok helyzetének javítására a fiskális politikáknak jóval több lehetősége és mozgástere lehetne

– húzta alá.

„Az eurózóna országai közül egy átfogó fiskális élénkítő csomag bejelentésére leginkább Németországban lehetne tér, figyelembe véve a költségvetés többletét, illetve a relatíve mérsékelt GDP arányos adósságmutatókat. Amennyiben egy ilyen lépésre sor kerülne, az véleményünk szerint a német kötvényhozamok azonnali és érezhető emelkedését vonná maga után, ami értelemszerűen hatással lenne már országok kötvényhozam-szintjeire is” – vetíti előre Nyeste Orsolya.

Pain trade

Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője egy pozitív kockázatot emelt ki a 2020-as évhez közeledve. Az általa vázolt a forgatókönyvben a trade war és a hard brexit háttérbe szorulásával lendületet nyer a globális és az európai növekedés, emelkedésnek indulnak nyersanyagárak, az infláció a bérinfláció és újra beárazódnak kamatemelési várakozások, emelkednek a kötvényhozamok.

Ez lenne globálisan a pain trade, mostanra ugyanis lényegében mindenki belenyugodott abba, hogy sokáig maradnak alacsonyak a hozamok

– figyelmeztet az elemző.

„Ez ráadásul itthon is okozna mozgásokat, hiszen jelenleg az hűti az inflációs félelmeket, hogy a várakozások szerint lassul a hazai GDP növekedés és a bérdinamika. Ebben a forgatókönyvben a hazai növekedés és bárlassulás elmarad, ami a monetáris politika átgondolására kényszeríthetné az MNB-t” – vázolta fel a lehetséges következményeket.

Ezeket is fel kell írni külföldről!

Nyeste Orsolya nemzetközi színtéren maradva megemlíti azt a szcenáriót, amikor is a Fed és az EKB a szigorítás útjára lép 2020-ban. A jelenlegi alapvárakozás a vezető jegybankok monetáris politikája kapcsán, hogy 2020-ban nem fognak elmozdulni, sem az enyhítés, sem a szigorítás irányába, azaz az év egészében a mostani szintek körül maradnának a kamatlábak. Ebben a (pozitív) forgatókönyvben viszont már 2020-ban megindulhatna a fokozatos normalizáció, aminek persze feltétele, hogy a 2018-ban elért mélypontok után a jelenleg vártnál gyorsabb növekedés-élénkülés valósuljon meg, illetve emelkedjen az infláció és az inflációs várakozások. Ebben a forgatókönyvben is fontos szerepe van azonban a fokozatosságnak és a kiszámíthatóságnak, hiszen a jegybankoknak nem célja, hogy megakadjon az éppen éledező növekedés és infláció. Európában a kamatszintek normalizálásnak irányába tett lépéseknek valószínűsíthetően a bankszektor lenne az egyik legnagyobb nyertese – hangsúlyozza a közgazdász.

Virovácz Péter válaszában az európai fiskális lazítás mellett 2 +/-1 további pozitív tényezőt sorolt fel.

  • Beindul a „Zöld Deal”. Az Európai Unió mostanra a klímavédelem zászlóshajójává vált, ami a májusi EP-választások eredményében is meglátszott: a zöld frakció tudta a legjobban növelni arányát. Az „Európai Zöld Deal” elsősorban a fenntartható fejlődést és a klímacélok elérését támogató politikai programcsomag, amely jelenleg még csak tárgyalási szinten tart az Európai Parlamentben és rendkívül lassú az előrehaladás. A javaslatok alapján lehetséges, hogy a jövőben több állami és magánberuházás valósulhat meg ilyen keretek között, állami ösztönzők mellett. Az ösztönzők között szerepel, hogy a fenntartható magánberuházások finanszírozása alacsonyabb tőkemegfeleléssel történhet, ami egyértelműen az ilyen jellegű projektek felfutását segítheti. Emellett, ahogyan Angela Merkel német kancellár is többször nyilatkozta, a német költségvetés úgynevezett zöld államkötvényekkel finanszírozná a klímacélok megvalósulását. A programcsomag előkészítése a jelenlegi folyamatokat figyelembe véve valószínűleg több évig is eltarthat. Amennyiben azonban magas fokozatba kapcsolna a politikai tárgyalássorozat, akár már jövőre életbe léphetnének bizonyos intézkedések. Mindez komoly beruházási boomot hozhat Európában. Emellett a „Zöld Deal” természetesen emelkedő növekedési potenciált jelentene az európai blokknak, és a közös klímacél az EU-n belüli és a globális politikai ellentéteket is mérsékelheti.
  • Kereskedelmi alku. 2018 nyara óta gyakorlatilag a piacok mindennapi témájává vált az USA és Kína közötti kereskedelmi háború. Az elmúlt hónapokban is egymást váltották a negatív és pozitív fejlemények és tweetek. Jelenleg úgy tűnik, a két fél megállapodhat bizonyos kérdésekben, azonban a valódi ellentéteket ez nem oldja meg. Amerikai oldalról a szellemi jogok védelme, Kína részéről pedig az egyoldalú politikai beavatkozások (Hong Kong és az ujgur kisebbségek védelme) továbbra is olyan fájó pontok, amik elhúzhatják a végső megállapodás időpontját. Mivel azonban bármi megtörténhet, főleg ha Donald Trumpról van szó, elképzelhető, hogy felgyorsulnak az események az elnökválasztás előtt. Végül így akár 2020-ban is megszülethet egy végső megállapodás, ami messze túlmutat a „phase one” keretrendszerén és végleg pontot tenne az ügy végére. Sőt azt sem lehet, kizárni, hogy a hurráoptimizmus vonatára Európa is felülne és gyorsan nyélbe ütnének egy kereskedelmi megállapodást, ami végleg lezárja az autóipari vámok kérdését is. Ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége igen alacsony, azonban jelentős pozitív hatást gyakorolna az ázsiai részvénypiacra és általában a feltörekvő régiókra, illetve a nemzetközi kereskedelemre.
  • +/-1) Trump elveszti az elnökválasztást. A jelenleg hivatalban lévő amerikai elnök 2020-ban szeretné megkezdeni második ciklusát is. Trump győzelme jelenleg a legvalószínűbb kimenetel a jövő évi elnökválasztáson, azonban mégis előfordulhat, hogy más lesz a befutó. Hogy ez végül pozitív, vagy negatív kimenetelű esemény lesz, az nagyban múlik az új elnök személyén. A republikánus párt támogatja a republikánus elnököt, így házon belüli kihívó nem nagyon van. Eközben a demokraták között egyelőre nincsen egyértelműen olyan jelölt, aki mögé beállna a párt, de egy dolog szinte biztos: a laza fiskális politika és adócsökkentés időszaka véget érne. A gazdaság szempontjából vegyes lehet Trump megítélése: míg adócsökkentő, piackonform gazdaságpolitikájával kifejezetten kedvez a piacoknak, addig a vámháborúval és protekcionista lépéseivel óriási károkat okoz nem csak az amerikai, de a világgazdaságban is. Távozása esetén nagy kérdés, hogy mely hiányra fókuszálna jobban a piac. Érdekesség, hogy éppen a gazdaság, azon belül pedig kifejezetten a tőzsdék állapotával méri saját teljesítményét az amerikai elnök, vagyis a jelenlegi felívelő gazdasági környezetben elégedett lehet a teljesítményével. A demokrata jelöltek közül többen kifejezetten szocialisták, amely alapján magasabb vállalati adóterheket és szociális kiadásokat támogatnak, illetve valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektetnének a klímaváltozás elleni küzdelemre. A tőzsdék szempontjából ez inkább negatív, de a fenntartható növekedés szempontjából inkább kedvező lépés lenne. Ugyanakkor bármelyik elnökjelöltről elmondható, hogy valószínűleg igyekezne minél hamarabb lezárni a kereskedelmi háborús frontokat, és nem nyitna újabbakat. Egy biztos, hogy ha Trump nem nyer 2020-ban, azzal jelentősen át-tematizálódnak a gazdasági hírek, a kereskedelmi konfliktusok helyett más központi témák alakulnak ki.

Magyarország meglepetést okoz

Nyeste Orsolya szerint pozitív kockázatként érdemes tekinteni arra is, ha vártnál jóval kevésbé lassul itthon a beruházási aktivitás 2020-ban. „Magyarországon mind 2018-ban, mind 2019-ben igen jelentős volt a beruházások növekedése, amiben fontos szerepet játszhatott, hogy az EU források lehívása ebben a két évben csúcsra járatódott. 2020-ra a beruházások növekedési ütemének csökkenése várható, amiben az EU forrásbeáramlások lassulása, illetve a tervezett további államháztartási hiánylefaragás is szerepet játszhat” – vázolta az alap forgatókönyvet erre a folyamatra az Erste Bank elemzője.

2020 POZITÍV MEGLEPETÉSE LEHETNE AZONBAN, HA KIDERÜLNE, HOGY AZ EU FORRÁSOKTÓL VALÓ FÜGGŐSÉG A KORÁBBAN GONDOLTNÁL KISEBB, ÍGY A BERUHÁZÁSOK NÖVEKEDÉSE TOVÁBBRA SEM LASSUL ÉRDEMBEN, S A BERUHÁZÁSI RÁTA MAGAS SZINTEN STABILIZÁLÓDIK, ESETLEG MÉG TOVÁBB EMELKEDIK – MUTAT RÁ.

Negatív kockázata is van azonban ennek a forgatókönyvnek: a fizetési mérleg egyenlege ez esetben a jelenleg gondoltnál rosszabbul alakulhat, különösen, ha a magas beruházási dinamika mellett az élénk fogyasztás-növekedés is fennmarad – figyelmeztet.

Címlapkép: Németországnak és fővárosának, Berlinnek az egyik legfontosabb jelképe, a Brandenburgi kapu az ünnepek alatt. Forrás: Paul Zinken/picture alliance via Getty Images

portfolio, Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Bővülhet a fogyasztás az adócsökkenés miatt

Edit

Változott a benzin és a gázolaj ára is

Géza

Nyolc kamion tejet és négy kamion cukrot foglalt le a NAV

info