Ismét a félelem az úr Afganisztánban, miután az amerikai hadsereg sorra üríti ki katonai bázisait a polgárháború sújtotta országban. Az afgán hadsereg és a sebtiben felfegyverzett civilek a Talibán visszatérésétől tartanak – joggal.
A Talibán nevű szélsőséges iszlamista fegyveres csoport a Szovjetunió elleni harcokban megedzett mudzsahedinek bábáskodásával jött létre a kilencvenes évek közepén. 1996-ban a fővárost, Kabult is elfoglalták, és szinte az egész ország az uralmuk alá került. Betiltották a mozikat és a világi zenét, a férfiaknak kötelezően szakállt és turbánt kellett viselniük, a nőknek még a hangos nevetést is megtiltották, vagy hogy kilépjenek házuk erkélyére. Nyilvános kivégzések, a visszaeső bűnözők megcsonkítása és a testi fenyítés mindennapos velejárója volt a tálib uralom alatti afgán életnek.
Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i merényletek után támadta meg az afganisztáni tálibokat / Wikipedia
A Talibán uralma azután tört meg, hogy az általuk az országba befogadott Oszama bin Laden és az al-Kaida végrehajtotta a 2001. szeptember 11-i merényletet az Egyesült Államokban. Az USA és a NATO többi országának támogatásával hadjáratot indított a tálibok ellen, és az ország nagy részéből kisöpörte a Talibán fegyvereseit. A harc azonban végeláthatatlannak bizonyult. A határmenti hegyekbe visszahúzódó tálibokat lehetetlen volt kifüstölni, a városokba visszaszivárgó harcosok pedig állandó merényleteikkel megakadályozták, hogy az ország világiasabb berendezkedése megszilárduljon.
A hegyekbe visszavonuló tálibokat lehetetlen volt kifüstölni rejtekhelyeikről / Wikipedia
Az amerikai vezetés 20 év után döntött úgy, hogy nem akar további dollármilliárdokat és emberéleteket költeni egy olyan ügyre, amelyet lezárni nem lehetséges. És bár az al-Kaidát sikerült szétzúzni, a Talibánt pedig meggyengíteni, a 20 éven át tartó háború – amelyben Magyarország is részt vett – nagy eredményt mégsem hozott. Ahonnan ugyanis a NATO most kivonul, szinte már vonulnak is be a tálibok katonái. Nagy kérdés, hogy az amerikaiak által kiképzett és felfegyverzett afgán hadsereg meddig bírja tartani a frontot.
Magyarország is küldött katonákat Afganisztánba. Áder János kinti látogatásán ismerkedett a magyar katonák géppisztolyával. /Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Nagy kérdés az is, hogy milyen sors vár azokra az afgán civilekre, akik a nemzetközi katonai jelenlétnek köszönhetően két évtizeden keresztül világiasabb életet élhettek; mi lesz azokkal a lányokkal, akik iskolába járhattak; mi lesz azokkal az egyszerű afgánokkal, akik segítették az amerikaiakat, vagy üzleteltek velük. Ők joggal tartanak a tálibok bosszújától.
Tekintse meg képgalériánkat az összeomlás szélén táncoló országról:
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője.
30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel.
A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni,
tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt.
Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.