2015. 06. 16. – 13:49
forrás: MTI

Elfogadta az Országgyűlés kedden a jövő évi adótörvénycsomagot, amely alapján 2016-ban 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, és 5 százalékra a sertés tőkehúsok áfája, ezenkívül mérséklődik a bankadó, valamint változik a közműadó. A törvény bevezeti a növekedési adóhitel-kedvezményt, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások elhalaszthatják az adó megfizetését, és azt két év alatt nyolc részletben teljesíthetik.
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a képviselők 133 igen szavazattal, 39 nem ellenében hagyták jóvá. Igennel a kormánypártok és a Jobbik képviselői szavaztak, nemmel az MSZP-sek, az LMP-sek és függetlenek.

15 százalékos szja

A személyi jövedelemadóról szóló törvény úgy módosul, hogy a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken az szja-kulcs.

2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke.

Fontos változás, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény.

Csökken a bankadó felső kulcsa

A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. A hitelintézetek az adóalapot nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg, és a fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóév vonatkozásában fizetett (fizetendő) bankadó összegét a 2016-2018-as időszakra. Az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lesz a bankadó.

Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát.

A frissen elfogadott törvény szerint a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása állandó közteherré alakul át.

Önkormányzati adóelőnyök

Az önkormányzatok adóelőnyt biztosíthatnak egészségügyi szolgáltatóknak: a települési önkormányzat rendeletében biztosítható adókedvezmény, adómentesség kiterjed – az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett – a védőnői szolgáltatást nyújtókra is.

Az adóelőny nyújtásának feltételeként állított adóalap-maximum 20 millió forint lesz, és további követelmény, hogy az adózó adóévi nettó árbevételének legalább 80 százaléka háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységből származzon.

A törvény tartalmazza azt is, hogy az új nyomvonalon létesített közművezeték és a nagy (100 megabit másodpercenkénti) sebességű, szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmas vezetékek után csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell közműadót fizetni, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adózni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.

Az első házasok kedvezménye

Valorizálja a törvény az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét, így az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.

A jogszabály a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben fogalmaz meg átmeneti rendelkezést, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával olyan kedvezményt vezetnek be, amely szerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. A jogszabály rögzíti, hogy növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni.

Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy – ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül – utolsó adóévében. A törvény szerint a növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Ennek részletes feltételeit és a kedvezmény mértékét is tartalmazza a törvény.

A törvény tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben történő emelését: havi összege így 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.

A törvény az állami nyugdíjrendszerbe 2014 után történő visszalépésekre is biztosítja a személyijövedelemadó-kedvezményeket: olyan bevételként nevesíti a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget, amelyet nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál, ha pedig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíj-pénztári tag a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről rendelkezhet az egyéb rendelkezési jogosultságain túl.

Varga: az adócsökkentés költségvetése

Az Országgyűlés megteremtette annak lehetőségét, hogy a 2016-os költségvetés valóban az adócsökkentés költségvetése legyen – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Hozzátette: az elmúlt évek adóintézkedéseinek köszönhetően a családokat, a munkahelyeket érintő módosítások támogatásával olyan adórendszert alakított ki a törvényhozás, amely általában is csökkentette az adóterheket. Jelentősen csökkentek az élőmunka és a vállalkozások adóterhei, javult az adóbeszedés hatékonysága. Hangsúlyozta: a gazdaság növekedése megteremtette az adócsökkentés lehetőségét, és az elmúlt években sikeresebb lett a feketegazdaság elleni küzdelem.

Varga Mihály az elfogadott módosításokról azt mondta: az adóváltoztatások összességében 230 milliárd forintot hagynak a gazdaságban, a munkavállalóknál, családoknál és a vállalkozásoknál. A 15 százalékra csökkenő szja 120 milliárd forintot hagy a munkavállalóknál, a sertés tőkehús áfájának 5 százalékra csökkentése 25 milliárdot hagy a háztartásoknál, a kétgyermekesek adókedvezményének bővítésével pedig 10 ezerről 12 500 forintra nő a gyermekenkénti adókedvezmény.

Csökkennek az állami közszolgáltatások díjai

Csökkenni fognak az állami közszolgáltatások díjai, illetékei is, mintegy 10 milliárd forint értékben – ismertette. A kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött februári megállapodás értelmében 60 milliárd forinttal csökkenti a bankadót. Elfogadták azt a módosítást, hogy azok a bankok, akik a válság éveiben, 2009 után is növelték a hitelezésüket, összesen 10 milliárd forintos kedvezményt kapnak. Ehhez csatlakozhatnak a hitelezést a jövőben bővítő pénzintézetek is.

Összegzése szerint az szja csökkentése 2010-hez képest jövőre 850 milliárd forinttal többet hagy a családoknál. Az egykulcsos szja hat év alatt 3600 milliárd forintot hagyott a társadalomnál, a családokat érintő kedvezmények mértéke 1300 milliárd forint. A családi kedvezmények növekedésére példaként említette, hogy a gyermektelen családok jövőre évente 56 ezer forinttal, a kétgyermekes, minimálbérből élők pedig 85 ezer forinttal többet vihetnek haza. Kitért arra, hogy ha a gazdaság fehéredése nőni fog, az áfacsökkentés folytatódhat a baromfihúsokkal.

A törvény bevezeti a növekedési adóhitel-kedvezményt, azzal számolnak, hogy 20 ezer cég juthat támogatáshoz, s a fejlesztéseken, a munkahelybővítéseken, további terjeszkedésen keresztül jelentős lökést ad a gazdasági növekedésnek.

Szólt arról is, hogy a játékkaszinók játékadójának 3 százalékát karitatív célokra különítik el, az intézkedés 186 millió forintot jelent. A közművezetékek adókedvezményével a létesítéstől számított öt évig nem kell adózni a vezetékek után. Ismertette: az önkormányzatok a háziorvosoknak, gyermekorvosoknak, fogorvosoknak iparűzési adókedvezményt nyújthatnak, ez hétezer praxist érinthet, és évi 200 ezer forint megtakarítással is felérhet.

Varga Mihály hangsúlyozta: az elmúlt 20 év legkorábban elfogadott adójogszabályáról van szó, ez azt jelenti, hogy a gazdaság szereplőinek, a háztartásoknak fél évük van megismerkedni az új szabályokkal. A szabályok módosítása minimális területet érint, a korábbiakkal ellentétben nem újraírták az adójogszabályokat – mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta: azzal számolnak, hogy a vállalati hitelezés állománya a bevezetett kedvezményekkel 3-4 százalékkal is bővülhet jövőre az idei évhez képest.

A főszámok

A parlament döntése értelmében a 2016-os költségvetés bevételi főösszege 15 800 milliárd, a kiadási 16 561 milliárd forint lesz, a hiány pedig 761 milliárd forint.

A költségvetési bizottság által beterjesztett összegző módosító javaslatot 115 igen szavazattal, 57 nem ellenében, egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. A döntés után az egységes költségvetési törvényjavaslatot Kövér László házelnök megküldi Kovács Árpádnak, a Költségvetési Tanács elnökének, majd a testület véleményt mond róla. A büdzsé zárószavazását ezt követően, várhatóan a jövő heti ülésén tartja a parlament – közölte Jakab István levezető elnök.

A 2016-os költségvetés eredetileg tervezett bevételi és kiadási főösszegét egyaránt 10,8 milliárd forinttal emelte meg az összegző módosító javaslat, így a hiány változatlan, 761 milliárd forint marad.

Az ország 2016. december 31-ére tervezett adóssága 25 898,5 milliárd forint. Ezt a költségvetés 303,7 forintos euró, 289,4 forintos svájci frank és 276,3 forintos amerikai dollár árfolyam mellett kalkulálta.

Az összegző módosító javaslat értelmében a bankadó-visszatérítés bevezetésével összesen legfeljebb 10 milliárd forint illeti meg azokat a hitelintézeteket, amelyek esetében a vállalkozói kölcsönök állománya 2009 és az adóévet megelőző második adóév között nőtt. A visszatérítést a növekedés arányában az adóhatóság állapítja meg, a bankok külön kérelmére.

Hat új magyar nagykövetség

Beiktatták továbbá a költségvetésbe hat új magyar nagykövetség – a taskenti, az addisz-abebai, a manilai, a wellingtoni, az accrai és a luandai – megnyitásának egyszeri költségét, ami 3,8 milliárd forintot tesz ki.

Több mint félmilliárd forintos plusz forrást adtak továbbá a 2016-os nyári olimpiára való felkészülésre.

Az elfogadott módosítások alapján a benyújtott törvényjavaslathoz képest 200 millió forinttal többet, összesen 808 milliót kap a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala.

A Miniszterelnökség fejezetén belül a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 300 millióval többhöz, összesen 1,3 milliárd forinthoz jut.

A parlament döntése értelmében a 100 Tagú Cigányzenekar 30 millió forintos egyedi támogatásban részesül.

A Miniszterelnökség személyi juttatásokra 2,2 milliárddal többet, 9 milliárd forintot fordíthat. A megyei és járási kormányhivataloknál 3,4 milliárddal nőnek a személyi kiadások, így ezek végső összege 106,3 milliárd forint.

Balatoni fejlesztések

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben a balatoni fejlesztési feladatokra 220 millió forintot lehet fordítani a módosítás után, szemben az eredeti 99 millió forinttal. Fontos változás a benyújtott javaslathoz képest az is, hogy 121 milliárdról 133 milliárd forintra nőtt a beruházási alap.

Az alapba bekerült például a Ludovika Campus 12,5 milliárd forintos beruházása, valamint a Budai Vigadó és a Lakiteleki Népfőiskola rekonstrukciójának nagyságrendileg 2,5-2,5 milliárdos támogatása. Emellett 3,7 milliárdról 4,5 milliárd forintra emelkedett a kiemelt egyesületek sportlétesítményei fejlesztésének a támogatása.

A beruházási alapban szereplő tételek forrása a költségvetésben nem részletezett vagyonértékesítés és -hasznosítás.

Az elfogadott változtatással a művészeti intézményeknek a korábban tervezettnél 1 milliárddal több, 11,6 milliárd forint jut a jövő évi büdzsében.

Az első világháborús centenáriumi megemlékezések nem szerepeltek az eredeti javaslatban, a költségvetési bizottság azonban 1 milliárd forintot irányzott elő rá, amit a Ház jóvá is hagyott.

A most jóváhagyott módosítások nyomán az Országvédelmi Alap előirányzata 100 milliárdról 70 milliárd forintra csökken.