Hirmagazin.eu
Főoldal » 125 ezer magyar gyermek tengődik a nyomorban: ezért nem tudnak kitörni a nélkülözés csapdájából – videó
Életmód hírek

125 ezer magyar gyermek tengődik a nyomorban: ezért nem tudnak kitörni a nélkülözés csapdájából – videó

1989. november 20-án lépett életbe az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, melyet 193 ország, köztük Magyarország is ratifikált.

Az évforduló kapcsán arra voltunk kíváncsiak, milyen nehézségekkel néznek szembe azok a gyerekek, akik szegény körülmények közé születnek 2019-ben Magyarországon.

Magyarország 1,7 millió gyermekéből nagyjából 125 ezer él mélyszegénységben. Ők azok, akiknél gyakorlatilag már a születésükkor eldőlt, hogy az életüket nyomorúságos körülmények között, egészségtelen, dohos lakásban fogják tölteni, megélhetésüket pedig valószínűleg segélyekből vagy alkalmi munkákból fogják megkeresni.

Pedig nem arról van szó, hogy ezek a gyerekek nem akarnának mást, mint a szüleik, sokkal inkább arról, hogy esélyük sincsen a kitörésre.

Ki számít szegénynek?

A szegénység egy nehezen megfogható fogalom. Míg egy gazdag országban az is szegénynek számít, aki nem tud új mosógépet venni, ha elromlik a régi; addig egy szegényebb országban lehet, hogy csak azokat tekintik szegénynek, ahol nem minden nap kerül kenyér az asztalra.

A Civil jelentés a gyerekesélyekről 2014-2017 című kötet részletesen bemutatja a magyar gyerekek helyzetét és esélyeit. Az itt megfogalmazott meghatározás szerint az számít mélyszegénynek, aki a magyar mediánjövedelem 40 százalékát keresi meg, ami bruttó 92 ezer forintot jelent – ebből az összegből egy teljes családnak kell megélnie.

Inkább a jómódúak kapnak segítséget

Bár a gazdasági válságot követően összességében csökkent a szegénység Magyarországon, a kötet kiemeli, hogy a társadalom legszegényebb 20 százalékát (úgy 1,5-2 millió embert) jelenleg nem célozzák a szociális támogatások, így ez a réteg nemhogy csökkent, még nőtt is az elmúlt időszakban – 2007 és 2017 között 3 százalékkal emelkedett azon családoknak a száma, akiknek ennyiből vagy kevesebből kellett kijönniük.

Ráadásul, sok gyermek él olyan családban, amit lecsúszás fenyeget, például hiteltartozás, növekvő lakbér, esetleg valamelyik szülő esetleges munkaviszonyának megszűnése miatt.

Kép: Noizz.hu

„Sok olyan intézkedés történt, amelyek javítják a szociális körülményeket, de a legrosszabb helyzetben lévők ebből nem sokat éreznek. Ebbe a leszakadó rétegbe körülbelül 200-300 ezer gyerek tartozik, akiknek a helyzete nem javul, a jobb helyzetben lévők és a közöttük lévő társadalmi olló viszont folyamatosan nyílik” – mondta el megkeresésünkre Darvas Ágnes, az idézett jelentés egyik szerzője, aki a Gyermeksegély Közhasznú Egyesület elnöke.

Darvas hangsúlyozta, hogy összetett problémáról van szó, a szegénység konzerválódásához nagyban hozzájárul az elmúlt évek kormányzati támogatási rendszere, amely leginkább a középosztályt és az e feletti rétegeket célozza.

Jó példa erre a CSOK, amely bőkezű támogatást nyújt a családok otthonteremtésére, azonban a feltételrendszer, amivel ez igénybe vehető, úgy lett kialakítva, hogy a legszegényebbek általában nem tudják kihasználni – előírás például a minimum 180 napos TB jogviszony, a legszegényebbek viszont jellemzően idény- vagy közmunkát végeznek, így ez a feltétel könnyen ki is zárhatja őket a támogatásból.

Egy asszony viszi az élelmiszercsomagokat Olaszliszkán. 2007. Kép: MTI fotóbank

De a tanulmány megemlíti a 2010-ben bevezetett egykulcsos adórendszert is, amely az adómentes sáv megszüntetésével közvetlenül rontotta a szegényebbek helyzetét; míg a családi adókedvezmény, majd a családi járulékkedvezmény bevezetése a magasabb jövedelmű, többgyerekes családok bevételét növeli a legnagyobb mértékben.

Emellett 2015-ben megszűnt a lakásfenntartási támogatás, amelyet Darvas szerint úgy 400 ezer család vett korábban igénybe – ezt lakbérre, közüzemi számlákra lehetett fordítani. Jelenleg az önkormányzatok nyújthatnak települési támogatás címen hasonlót, azonban a szakértő szerint ebben már csak 150 ezer család részesül országszerte.

Élet a mélyszegénységben

Darvas szerint nagyon kevés esélye van egy gyereknek kitörni a leszakadt régiókból, ahol nemcsak az alacsony jövedelem jelent problémát, hanem a munkaerőpiaci lehetőségek is kedvezőtlenek – nem véletlen, hogy itt a legnagyobb a közfoglalkoztatottak aránya is.

Legalább 125 ezer olyan magyar gyerek él olyan háztartásban, ahol senkinek sincs munkaviszonya és esélyük sincs a munkavállalásra. Márpedig munkaviszony nélkül csak a szociális ellátások maradnak.

Tüzelőnek való elhullott gallyakat tol haza egy kimustrált babakocsin egy nő és gyermeke, hogy felkészüljenek a fűtésre. Zalakomár, 2007. Kép: MTI fotóbank

Súlyos problémát jelent az is, hogy számos szolgáltatás gyakorlatilag elérhetetlen a szegénységgel sújtott kistelepüléseken:

  • bölcsőde gyakorlatilag nincsen, így a szülőknek kell megoldania munka mellett a gyerekek elhelyezését;
  • a gyerekorvosi ellátottság is innen hiányzik a legnagyobb mértékben;
  • az iskolák minősége pedig alacsony, ezért az a gyerek, akit szülei nem tudnak valamelyik nagyobb, környékbeli település középiskolájába küldeni, jó eséllyel egész életére ott ragad.

Munkanélküliséget mutató térkép 2016. A magasabb munkanélküliséggel küzdő területek viszonylag jól kirajzolják a leszakadó régiókat. Kép: geoindex.hu

Ráadásul az ilyen településeken a gyerekeknek olyan problémákkal is meg kell küzdenie, ami mondjuk Budapestről nézve szinte felfoghatatlan: gyermekszemorvos például gyakorlatilag nincsen a leszakadt régiókban, így sok gyerekről ki sem derül, hogy szemüvegre lenne szüksége, az iskolában pedig egyszerűen nem látják a táblát.

Ugyancsak súlyos probléma a lakhatási szegénység, ami a Habitat for Humanity friss jelentése szerint 2-3 millió magyart érint valamilyen szinten. Márpedig egy fűtetlen, sötét, dohos, túlzsúfolt otthonban a legkevésbé sem állnak rendelkezésre a körülmények ahhoz, hogy a gyerekek kipihenten, felkészülten menjenek iskolába.

Kép: Noizz.hu

Az éhezés azért itthon nem jellemző

A legszomorúbb és egyben talán legfelháborítóbb jelenséget viszont sikerült visszaszorítani Magyarországon. Az elmúlt években bevezetett ingyenes gyermekétkeztetés, a kötet becslése szerint az összes szegénységben élő gyerek egész évi étkezésének 40 százalékához nyújt segítséget.

Ennek megfelelően, 2017-ben a szülők mindössze 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyermekei számára nem biztosított a napi háromszori étkezés.

Ugyanakkor, “ennél jóval több esetben (a gyerekek 9 százaléka) mondták a szülők, hogy zöldséget és/vagy húst nem tudnak biztosítani számukra rendszeresen” – fogalmaz a tanulmány, rámutatva, hogy azért van mit javítani a helyzeten.

Ahhoz viszont, hogy a nehéz körülmények közé született gyerekek jobb, boldogabb és egészségesebb életet tudjanak élni szüleiknél, komplexebb intézkedésekre lenne szükség. A kitöréshez ugyanis jelenleg majdnem, hogy csodára van szükségük.

noizz, Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Így módosítja az agyad a meditáció

info

Te mit mondanál utoljára, ha tudnád, hogy mindjárt meg fogsz halni?

Edit

Idén is várja az adományozókat a Mikulásgyár

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------